Nyíregyháza

Barcza Ferenc 1954-ben született Nyíregyházán. Lényegében a család is a megyéből származik: édesapja Nyírbátorban, édesanyja Nyírtéten született. A nagyszülők egyrészt Erdélyből, másrészt a Felvidékről kerültek a mai Magyarországra. Anyai nagyapja református lelkész volt, ez a családi hangulatot is meghatározta, de a rendszerváltozás után a vallásos nevelést nem igazán tudta érvényesíteni. Az apai nagyapa a Nemzeti Bankban volt főtanácsos. Ez a körülmény a szülők életútját nagymértékben befolyásolta, de a gyermekek sorsán már nemigen tudott változtatni.

Édesanyja már nem él, édesapja hetvenéves. Fiatal korában katonatiszti pályára készült, de ezt a tervét a háború kettétörte.

Barcza Ferencnek két testvére van: egy nővére és egy húga. Az általános iskola elvégzése után a Krúdy Gyula gimnáziumba került, a matematika és a fizika érdekelte a legjobban. Ezért nem véletlen, hogy amikor a továbbtanulásról kellett dönteni, a fiatalember a Kossuth egyetemet választotta.

1978-ban végzett, még ebben az évben megnősült, a felesége szintén matematikus. A nyíregyházi Taurusban találtak mind a ketten munkát. Modern, fejlődésképes beruházás indult itt meg amerikai segítséggel.

1979-ben örömteli esemény következett be az életükben. A feleség ikreknek adott életet. A fiú és a kislány jó ideig meghatározta az életüket, hiszen nagy-nagy gondoskodást igényeltek. Eleinte a szülőknél laktak, majd vállalati segítséggel önálló lakásba költözhettek. A Taurusnál nagy lendülettel kezdtek munkához, a feleség számítástechnikával, Barcza Ferenc fejlesztéssel foglalkozott. Sok elméleti ismeretet kellett elsajátítani, a hosszabb budapesti tartózkodás rengeteget jelentett nemcsak az elméleti ismeretekben, hanem a gyakorlati tapasztalatokban is.

1980-ban indult meg a nyíregyházi gyárban a termelés. Barcza Ferencnek öt év után módja volt kijutni az USA-ba, majd később hosszabb tanulmányút következett.

Ekkoriban az gumiabroncsok fejlesztésével foglalkozott, ebből a szempontból is nagyon eredményes volt a tengerentúli tartózkodás.

Visszatérése után gyakran megkérdezték tőle: Mi az, ami a leginkább megfogta odakint? A legtöbbször azt felelte, hogy az emberek hisznek egymásban, egymásnak. Nagyon erős a csapatszellem. Természetes módon bíznak egymás szakmai tudásában. Sajnos, nálunk ez akkor még nem volt annyira igaz.

A Taurusban szerencsére erősen érvényesült a szakmaiság. Ennek nagy szerepe van abban, hogy a vállalat jó eredményeket tud elérni.

A fejlesztőmérnök vállára óriási felelősség nehezedik, hiszen a cég termelésének nyolcvan százaléka exportra megy. Ebből az következik, hogy nagy piaci versennyel kell számolni. Barcza Ferenc sokat utazott külföldre: Skandináviától Szudánig, Los Angelestől Tokióig. Jórészt egyedül. Ez nagy kihívást jelentett, mert a céget képviselte mindenütt.

Barcza Ferenc szereti a kihívásokat. Ilyen volt egy új mezőgazdasági radiál gumiabroncscsalád kifejlesztése, a Point 7 széria megalkotása. Ez a hagyományoshoz képest 10-15 százalékkal gazdaságosabban üzemeltethető, komfortosabb, talajkímélő, nem tömörít annyira, mint az elődei, ezért terméstöbbletet lehet vele elérni.

Talán az itt született eredménynek is köszönhető volt, hogy nyolvankilencben Budapestre került fejlesztési műszaki igazgatónak. Követte a család is, de csak három évig tartott a „kiruccanás”. Később az egyes gyárak önállósodtak, ez történt a nyíregyházival is. Barcza Ferenc visszatért. Először stratégiai vezető, jelenleg kereskedelmi igazgató.

Ha visszatekint arra a tizennyolc évre, amelyet a cégnél töltött, Barcza Ferenc voltaképpen sikeres embernek mondhatja magát. Igaz, hogy mindig meg kellett küzdenie érte, de ez hozzátartozik a munkához.

Szerencsére a család is partner volt ebben a folyamatos küzdelemben. A gyerekek néha reklamálnak, hogy keveset van velük az édesapjuk. Pedig csak harmadát utazza annak, mint amennyire szükség lenne. Ezért amikor csak lehetséges, kirándulnak. Erre a pesti tartózkodás idején több idő jutott, mióta ismét Nyíregyházán élnek kevesebb. Nagy örömük van a két gyermekben, mert mindketten nagyon tehetségesek. A kislány a Vasváriba, a fiú a Krúdyba jár.

Egyetlen dolog van, amit hosszú évek óta nem sikerült feldolgoznia. Húszéves koráig rendszeresen sportolt: atletizált, úszott, jelen volt a megyei bajnokságokon. Egy sérülés miatt azonban abba kellett hagynia az aktív sportolást.

Mindennapi életének, cselekedeteinek mozgatórugója a kihívás, az új utak keresése.

Hogy meddig tart ez? Az ember feltalálta a kereket. Igazán nagy vívmány volt, mai, holnapi életünket alapjaiban meghatározta, befolyásolja. Az ember azonban nem hagyta abba a gondolkodást, állandóan előre hajtotta a megismerés vágya, a felfedezés izgalma.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)