Nyíregyháza

Megyénk szép tájai és a messze földön híres szabolcs-szatmár-beregi vendégszeretet vonzóak lehetnek a turistáknak. A turizmus fejlesztése hozzájárulhat megyénk fejlődéséhez, mert munkahelyeket teremthet, elősegítheti a külföldi tőke beáramlását. Megyénk minden térségének van lehetősége és vonzereje. A kistérségek összefogása különösen lendíthet a fejlődés kerekén. Ez a megye vízfolyásokban gazdag, az ivóvízhálózat kiépítettsége jó, a vízminőség javítására gondot kell fordítani. Minderről és még sok másról beszélgettünk Zlota Józseffel, a megyei önkormányzati hivatal vezető főtanácsosával. (A vízgazdálkodás és a turizmus tartozik munkaköréhez.)

Mindenek előtt arról szólt, hogy a megyei területfejlesztési tanács és a megyei közgyűlés jóváhagyta megyénk idegenforgalmi fejlesztési koncepcióját és stratégiai programját. A koncepció a megye turizmusának hosszú távú fejlesztési céljait és a megvalósításukhoz szükséges feltételrendszereket vázolja fel, a stratégiai program pedig a középtávra szóló fejlesztési feladatokat tartalmazza. A megyei koncepció feladatokat határoz meg 2010-ig. Idén elkészül egy részletesebb megyei turisztikai operatív program. A következő években konkrét projekteket dolgoznak ki a turizmus ágazataira. A projektek alkalmasak lesznek támogatások elnyerésére.

A koncepció írásos anyagának már a bevezetőjében is az áll, hogy ösztönözni kell a turisztikai beruházásokat. Megoldandó feladat a turizmus szempontjából is, hogy javítani szükséges a megye megközelíthetőségét. (2006-ban az autópálya Nyíregyházáig fog érni, pár éven belül korszerűsítik a Budapest–Nyíregyháza közti vasútvonalat, ez sokat javíthat a helyzeten.)

A személyi feltételek megteremtésére is gondolnak, szakképzést és átképzéseket indítanak a vállalkozóknak. Az egyik célt így fogalmazták meg: megyei turisztikai hivatal, turisztikai bizottságok létrehozása az önkormányzatokban, szakelőadók alkalmazása az önkormányzati hivatalokban, a Tourinform-hálózat bővítése. A megyében bőségesen találhatók egyedi és sajátos természeti és kulturális vonzerők, például Nyíregyháza kulturális és gazdasági élete, a megye sajátos hagyományai, népművészete, népi építészete, a természeti ritkaságok, a gyógyvizek, a lótenyésztés és a lovaglás hagyományai, a műemlék kastélyok… A teljesség igénye nélkül említhető, hogy Rakamaz és Gávavencsellő térségében összekapcsolható a vízi-, a bor-, és a kerékpárturizmus. Vásárosnamény és Tivadar vonzerejét nem szükséges hangsúlyozni.

Az viszont külön említést érdemel, hogy a Bátorligeti Ősláp mellett tavaly felépült a turistaház már egy pozitív jövőképet mutat. A szatmári-beregi néphagyományok ápolása továbbra is látványt és vonzerőt jelenthetnek. A célok közt szerepel többek között: A tiszai ökoturisztikai régió határokon átnyúló kialakítása.

Külön említést érdemel, hogy 1992 óta eredményesen működik a Falusi Turizmus Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete. A szervezet titkárának, Zlota Józsefnek ezzel kapcsolatban szinte napi feladatai vannak. Jóleső érzés közreadni, hogy országosan is jó visszhangja van a szervezetnek.

Zlota József vízgazdálkodással – főleg a települések vízgazdálkodásával – foglalkozik immár 1970 óta. 1990-től egy kicsit változott ez a munkaterülete, más formában tevékenykedik. (A rendszerváltáskor kapcsolták munkaköréhez a turizmus intézését.) Megtudtuk tőle, hogy megyénkben 98 százalékos a vezetékes ivóvízzel való ellátás.

Már történelem, hogy az 1970-es árvíz után, az újjáépítéssel egy időben kezdődött el igazán a települések vízellátása és fejeződött be 1994-ben. Aztán hozzátette: a 30-40 éve épült vezetékrendszer felújításra, korszerűsítésre szorul, a vízminőség javítása érdekében új technológiákat kell bevezetni, az uniós elvárásoknak megfelelően. Az önkormányzatoknak igen sok teendőik vannak a csapadékvíz- és szennyvíz-elvezetés területén is, melyhez gyakran kérik Zlota József szakmai segítségét.

Külön kis bekezdésben örökítjük meg, hogy 2001-ben az újabb árvíz levonulása után Tákos községben – a helyreállítás során – újjáépítési biztos volt Zlota József.

Az árvízkárt szenvedett beregi falvak közül itt kezdődött el és fejeződött be legkorábban az újjáépítés mindenki megelégedésére. Az újjáépített Tákost – középkori templomával – a bereg „ékszerdobozának” nevezték el az idelátogatók.

Zlota József a Nyíregyházi Vízügyi Szakközépiskolában érettségizett 1966-ban. Érettségi után egy évet dolgozott a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon. Szakmai és emberi tapasztalatokat szerzett, majd a Bajai Vízügyi Főiskola nappali tagozatán tanult, diplomát kapott 1970-ben. Azóta a megyei tanács, illetve a megyei közgyűlés hivatalában dolgozik.

Felesége könyvelő és adótanácsadó. Fiuk és lányuk okleveles közgazdász. Zlota József szereti a vizet és a természetet. Szakemberként tudja értékelni, hogy mit jelent az éltető víz.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 17. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)