Nyíregyháza

A százas szögtől a kályhacsőig sok-sok vasáru található a nyíregyházi Rákóczi utcán lévő vasboltban. Ez a Renomé Rt. 11. számú vasboltja. Ezt a nagy forgalmú, megyeszerte híres boltot Vajda György vezeti. Közmegelégedésre. A bolt a nagy konkurencia ellenére eredményesen működik.

Jó megjelenésű, rövid frizurát viselő férfi. Jó ideje Nyíregyházán él, de egy kicsit szatmári embernek vallja magát. Nehéz történelmi időben, ’51-ben született Mátészalkán. Ott végezte el az általános iskolát, s amikor végzett, kezdett divatos lenni a mezőgazdász szakma. A szatmári városban akkor csak kettőt választhatott: vagy az Esze Tamás Gimnázium, vagy a mezőgazdasági technikum. Az akkor már több megyében híres mezőgazdasági technikumot választotta a szüleivel egyetértésben.

Nosztalgiával emlékszik rá, hogy az ő évfolyama volt az utolsó a technikumban. A következő tanévben már szakközépiskolaként működött, s azóta is úgy működik az intézmény.

A naptár 1969-et mutatott. A technikumi érettségi után eljött a pályaválasztás ideje. Magasabb szinten szerette volna ott folytatni, ahol abbahagyta. Vagyis felvételizett a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. Túljelentkezés, elutasítás… Nem próbálkozott többet. Szakmát választott. Irányt változtatott.

Joggal vallja, hogy nem bánta meg. Kereskedő lett és ebben a szakmában is megtalálta a számításait, itt is tudott és tud bizonyítani.

Vallja: ennek a szakmának is megvannak a szépségei, itt is lehet sikerélményeket elérni. Hozzáteszi: a vasboltban lévő áruk nem annyira látványosak, itt nem lehet villogni, itt általában nem szőrmebundás, elegáns úri hölgyek fordulnak meg. Ám ez a bolt igencsak hasznos, például az építkezőknek, az otthonteremtőknek, a mezőgazdászoknak, általában a gazdálkodóknak, a barkácsolóknak és másoknak is. Napi cikkek is kaphatók itt, amiket nemigen lehet nélkülözni egyetlen családban sem.

A jobb megértés kedvéért említjük, hogy a Renomé Részvénytársaság jogelődje a Szabolcs-Szatmár Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat volt. Nos, ennél a vállaltnál állt munkába ezerkilencszázhatvankilencben. Így elmondhatjuk, hogy ez az első munkahelye.

Több mint negyedszázada áll a vásárlók szolgálatában. A szó szoros értelmében. Ő is vallja a nyugati mondást: A vevő a király. Nos, hűségesen kitartott a vevők és a vállalat mellett.

Történt pedig, hogy 1969-ben a vállalat mátészalkai vasboltjában helyezkedett el. Öt évig ebben a mátészalkai boltban jó kereskedők mellett tanulta meg a szakma gyakorlati tudnivalóit. Azok a régi, szép idők! Ekkor igen jól ment az ország szekere.

Lehetett válogatni, helyet változtatni, tervezgetni. El is határozta, hogy nagyobb városba, Nyíregyházára költözik és itt vállal munkát. De a vállalat kötelékében! Furcsa módon úgy hozta a sorsa, hogy Nyíregyházán boltról boltra járt. Ennek volt talán hátránya, de előnye is. Az nevezetesen, hogy újabb szakmai és emberi tapasztalatokat szerzett.

Szóval Nyíregyházára érkezett és ’74-től egy évig a faáruboltban dolgozott. Egy év múlva, ’75-ben már a nyíregyházi kertbarátok boltjában találta magát. Itt tulajdonképpen hasznát vette annak is, amit a mezőgazdasági technikumban tanult. Fordult az élet kereke, ilyen-olyan változások következtek a kereskedelemben, ez a bolt megszűnt. Önhibáján kívül más boltba kellett mennie. Ment is a guszevi vastelepre. Itt már a telep vezetését bízták rá. Belekóstolt a cseppet sem könnyű vezetői munkába, megtanult az emberekkel bánni.

Közeledett a rendszerváltás, a privatizáció előszele megcsapta a vállalatot is. 1988-ban a vastelepről egy műszaki boltba ment dolgozni. Ezt a boltot MÜART-boltnak nevezte mindenki, így vált ismertté. Ebben az érdekes, de fontos boltban dolgozott 1994-ig. Ez az év jelentős fordulatot jelentett a szakmai életében. Ekkor nevezték kis a 11. számú vasbolt vezetőjévé.

Adódik a kérdés: a fizetőképes kereslet csökkenése, a konkurencia növekedése mellett hogyan telt el ez a két év. A rövid, de beszédes válasza ez volt: mindkét évet igen eredményesen, nyereségesen zártuk. Megemlítette, hogy jó a bolt kollektívája. A két vezetőhelyettes rutinos jó szakember, mindketten több mint három évtizede vannak a szakmában.

Vajda György megtanulta a kereskedő szakmát, elvégezte a boltvezetői tanfolyamot, a felsőfokú áruforgalmi tanfolyamot, középfokú politikai végzettséget is szerzett. Jelenleg ő a részvénytársaság szakszervezeti titkára.

1976-ban nősült, felesége a tanárképző főiskola tanulmányi osztályán dolgozik.

A tizenkilenc és a tizenöt éves lánya középiskolába jár. Nővére most is Szalkán lakik, kötődik hát a szatmári városhoz. A három évvel fiatalabb öccse állatfelvásárlással foglalkozik. Hivatásos gépkocsivezető jogosítványa is van, szeret autót vezetni. S műveli a Nagyszálláson lévő telkét, itt kapcsolódik ki a kereskedelmi munkából.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)