Debrecen

Tősgyökeres szatmári: édesapja, aki már sajnos régóta nincs az élők sorában, ötgyermekes szamossályi családból tanult kereskedőnek, az ötvenes években kereskedő volt, majd a mezőgazdaságban dolgozott. Anyai nagyapja falubíró volt Szamosújlakon, ahol édesanyja hétgyermekes családban nőtt fel. Szabó Miklóst, a család idősebbik gyermekeként, 1954. június 4-én segítette világra a bábaasszony Szamossályiban. Öccse, István, ma is a szülőföldön él, ott szervezi és irányítja a Tranzit-Ker. Rt. munkáját. Szabó Miklós 14 éves koráig e vidéken élt, itt végezte általános iskolai tanulmányait és már ebben az időben belekóstolt a mezőgazdasági munkába, hisz aktívan kivette a részét a falusi élet mindennapos tevékenységéből. Már ekkor megtudta, hogy mit jelent a cukorrépa-egyelés, a kukoricakapálás, a tehénlegeltetés és milyen a kemencében sütött friss kenyér illata.

Miután jól tanult az általános iskolában, a szülőkkel együtt úgy döntött, hogy Debrecenben tanul tovább, lehetőleg egy jó technikumban, hisz az szakmát is ad az érettségi mellett. Így került nagyon sok jelentkező közül a Mechwart András Gépipari Technikumba, ahol keményen végigtanulta a négy évet. A technikumi végzettség után építőgépész-mérnöki, azután a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen közgazdászi diplomát szerzett.

1990-ig egy állami vállalat igazgatóhelyettese volt, amikor is a társasági törvény adta lehetőségekkel élve megalakította azt a magáncéget, amelyet ma is úgy hívnak, hogy Tranzit-Ker. Kereskedelmi Részvénytársaság. Miután egész életét végigkísérte a mezőgazdaság, nem véletlen, hogy a társaság két fő profilja a mezőgazdasághoz kötődik. Kezdetben a cég mezőgazdasági munka- és erőgépek kereskedelmével, gyümölcstermeléssel és termeltetéssel foglalkozott. Meghatározó volt az alma termelése és kereskedelme – innen is látszik a szatmári indíttatás – amely a 90-es évek közepére jelentős exporttevékenységgé vált a cég életében.

Sajnos a külpiaci körülmények olyanná váltak, hogy a magyar étkezési alma külföldi eladása szinte lehetetlenné vált napjainkra. A 90-es évek elején megkezdődött barter kereskedelem formájában a műtrágya-behozatal, amely ma már a társaság egyik fő profilja lett. Az éves import 100 000 tonna feletti, ami meghatározó a magyarországi felhasználásban. Szintén a 90-es évek elején elkezdték az állattenyésztést, amelynek során a termelésből kivont, volt termelőszövetkezeti állattartótelepeket vásárolták meg, így jelenleg mintegy tizenegy telepen, saját finanszírozásban, saját emberekkel több mint 200000 libát nevelnek fel egy évben. A 90-es évek közepén az rt. megalapította a Tranzit-Food Kft.-t, amely az állattartást irányítja. Ugyancsak ebben az időben alapította meg az rt. a környezetvédelmi tevékenység végzésére a Tranzit-1 Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.-t, illetve építőipari beruházásainak irányítására az építőipari kft.-t.

Tevékenységüknek elengedhetetlen feltétele volt, hogy bevezették az ISO 9001:2000 minőségbiztosítási rendszert, illetve az állattenyésztés területén HACCP-minősítéssel rendelkeznek. A cég fennállása óta mindig nyereségesen gazdálkodott. A megtermelt nyereséget fejlesztésekre, beruházásokra fordították, mindent saját erőből értek el, mivel a cégben nincs privatizált állami vagyon. 2001-ben több mint 4 milliárdos árbevételt realizált a Részvénytársaság.

– Két dolog van, amit nem lehet elvenni az embertől – vall sikerei titkáról Szabó Miklós – a tudás és a munka. Amiben én szentül hiszek, az a munka! A harmadik dolog, amit a kollégiumban Mozga Zoli bácsitól, a kollégium igazgatójától tanultam: – Nem nyafogunk! – Ez azt jelenti, ha vannak is nehéz időszakok, megoldhatatlan problémák nincsenek.

A vezérigazgató urat a politikának mindig csak a gazdaságpolitikai része érdekelte. Rendkívül tájékozott, naprakész a világ dolgaiban. Mindig aktívan kivette részét a különböző szakmai szervezetek, kamarák, terméktanácsok munkájából. A szatmári emberek önzetlenségéből, segítőkészségéből eredően cége elsősorban gyermek-egészségügyi alapítványokat támogat rendszeresen. Emellett anyagilag is segítik Debrecen és mindazon települések sportját, ahol telephelyeik vannak. Sikeres munkájához alapvető feltétel a kiegyensúlyozott családi háttér. Felesége Galambos Ida, akivel 1978 óta házasok. Ő mint építész az építőipari kft. munkáját irányítja, amely végzi a cég beruházásait, karbantartásait. Ákos fiúk 22 éves, egyetemista a közgázon Debrecenben, a 16 éves Dóra a Debreceni Egyetem Gyakorló Gimnáziumában tanul. Szabó Miklós mindennap szakít időt legalább 4–5 napilap, illetve 2–3 heti folyóirat elolvasására, valamint legalább két híradót megnéz. Szívesen kertészkedik családi háza kertjében. Rendszeresen mozog, hetente 3–4 alkalommal erdei futás, tenisz vagy úszás van terítéken. Nagyon szereti a jó társaságot, hétvégéken gyakran összejárnak barátaikkal.

 (Hajdú-Bihari Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)