Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Sarudi Sándor
Cégtulajdonos–ügyvezető,
Debrecen–Vámospércs
Gyermekkorának meghatározó momentuma volt, hogy gazdálkodó szülei a baptista közösség tagjai voltak, afféle „szektásoknak” tartották őket. Ő maga is részt vett a közösség összejövetelein, imaházba járt tizenöt éves koráig, emiatt sok apró kellemetlenségben, néha kiközösítésben volt része társaitól. Ugyanakkor sokat tanult (elsősorban segítőkészséget, szeretetet) édesanyjától, ő sajnos ma már nem él, aki édesapjuk első házasságából három lánnyal együtt hat gyermeket nevelt fel. Édesapjuk ma már kilencvenhárom éves.
Ez a nagycsalád határozta meg Sarudi Sándor lehetőségeit, aki 1950. június 25-én született Vámospércsen. Az általános iskolában leginkább a történelem érdekelte Pataki Béla tanár úr jóvoltából. Nagyon jó osztályban tanult, eleven diákok voltak, akik sokszor kikaptak az iskolagondnoktól, ám mégis mindenki szerette őket. Nagy többségük ma is jól elboldogul az életben. 1964-ben „inasakadémiára” került, vasesztergályos tanuló lett a gépállomáson. Jó oktatóinak köszönhetően igen hamar a jobb szakemberek közé sorolták, tizenkilenc évesen már minőségi ellenőr.
Az első nagy változást életében Peterle László, az akkori főmérnök hozta, aki rábeszélte a gépjármű-előadói beosztásra. Nagyon mozgalmas élet kezdődött számára, vagy tizenöt járművet, minden hájjal megkent sofőröket, rakodómunkásokat, de egy nagyon jó csapatot irányított.
Az újabb változást az idegenáru-meós beosztás jelentette, akkor a Gépállomás már Mezőgép volt és gabonaszárítókat gyártottak. Ezeket üzemelte be csapatával és adta át a megrendelőknek. Járta az országot, állandó kapcsolatban állt Csepellel, Diósgyőrrel, dunántúli cégekkel. Időközben önmaga továbbképzéséről sem feledkezett meg, Debrecenben a közlekedésgépészeti technikumba járt.
Közben jutott ideje közösségi tevékenységre is, KISZ-titkárként rengeteg jó programot, kirándulásokat, társadalmi munkát szervezett. Talán ez is szerepet játszott abban, hogy 1975-ben a megyei tanácson felkérték, induljon az országgyűlési képviselő-választáson. Fölényesen nyert Illés Ferenc nyíradonyi jelölttel szemben (ekkor már kettős jelölések voltak), akivel ennek ellenére nagyon jó barátságba került.
A Parlament tagjaként rengeteg barátot, néhány ellenséget és számtalan kapcsolatot szerzett, ez fontos szerepet játszott későbbi életében is. Képviselősége idején a helyi ÁFÉSZ-nél szövetkezetpolitikai előadó lett (hét település tartozott ekkor hozzájuk), koordinálta a szövetkezeti választott testületek munkáját, kapcsolatot tartott a tanácsi, párt- és gazdasági szervekkel. Munkáját olyan sikeresen végezte, hogy Király Anti bácsi után elnöknek jelölték 1979-ben, több mint egy évtizeden át, 1991-ig irányította a szövetkezetet.
A rendszerváltás idején átszervezték a céget, kilenc kft.-t hoztak létre, egyiknek ő lett az ügyvezetője. 1991-ben válaszút elé állították: a szövetkezet elnöke, vagy a kft. ügyvezetője lesz? Ő az utóbbit választotta, zöldség-gyümölcs felvásárlással foglalkozott, ekkor alakultak ki romániai üzleti kapcsolatai is, Nagyváradon vegyes vállalatot alapított. A kinti partnerek a kezdeti zökkenőmentes együttműködés után egy idő múlva csak bútorral tudtak fizetni, ekkor szervezte meg a máig is sikeresen működő Szisztem 93 Bt.-t. Akkor hárman dolgoztak a cégnél egy bérelt üzlethelységben, az első évben húszmilliót forgalmaztak. Ma már egy hétszáz négyzetméteres eladótéren, saját gépjárműparkkal, háromszázmilliós árbevételt érnek el. Főleg erdélyi bútorokkal kereskednek (Kelet-Magyarország legnagyobb ilyen jellegű áruháza az övék), tálalószekrények, asztalok, székek, hálószobák, nappali bútorok, nyílászárók alkotják az árupalettát. Az új sikertermékük a gerendából épített lakóház lesz (már hat ilyen épület áll készen), elsősorban olcsósága miatt.
– Igazi családi vállalkozás a mienk – mondja az ügyvezető –, nővérem, öcsém és kisebbik lányom is itt dolgozik. Különösen fontos szerepet játszik az üzletben nővérem, aki kézben tartja a dolgokat, így nyugodtan mehetek üzleti útjaimra. Sikereim alapja a családi indíttatás, a nevelés. Az üzletben csak hosszú távon kell gondolkodni és csak becsületesen szabad dolgozni. Az idők során széles kapcsolatrendszerem alakult ki, éltem a lehetőségeimmel, de sohasem éltem velük vissza.
A sikerek családi hátterét a feleség, Jánosfalvi Éva biztosítja, aki levette válláról a gyermeknevelés gondjait. A rajzot és háztartástan-életvitelt tanító tanárnővel 1971-ben kötött házasságot, két lányt: Ritát és Nórát nevelték fel, előbbi jogász (jelenleg gyesen van másfél éves kislányával), utóbbi óvodapedagógus, ma a vállalkozás gazdasági ügyeit intézi. Sarudi Sándor az önkormányzati képviselő-testület tagja, a pénzügyi bizottságban kamatoztatja tapasztalatait.
Szabadidejében saját gépeivel gyümölcsösét műveli, emellett aktívan támogatja a sportot, az egykori megyei első osztályú futballista ma is nyírábrányi vámhivatal focicsapatának tiszteletbeli tagja.
(Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)
Hasonló
Dr. Simon József
Herdon István
Dr. Sinóros-Szabó Botond
Jancsó Gyula
Márkó Zoltán és családja
Bulátkó Kornél
Szemán Mihály
Dr. Cs. Tóth János
Dr. habil. Góth László
Dr. Szabó Péter
Kollár István
Aba-Horváth István
Kérdő Zsuzsa
Katona László
Czapp József
Dr. Bölcskei Gusztáv
Petis János
Dr. Orosz János
Lukács Balázs
Földesi Gyuláné
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése