Debrecen–Vámospércs  

Gyermekkorának meghatározó momentuma volt, hogy gazdálkodó szülei a baptista közösség tagjai voltak, afféle „szektásoknak” tartották őket. Ő maga is részt vett a közösség összejövetelein, imaházba járt tizenöt éves koráig, emiatt sok apró kellemetlenségben, néha kiközösítésben volt része társaitól. Ugyanakkor sokat tanult (elsősorban segítőkészséget, szeretetet) édesanyjától, ő sajnos ma már nem él, aki édesapjuk első házasságából három lánnyal együtt hat gyermeket nevelt fel. Édesapjuk ma már kilencvenhárom éves.

Ez a nagycsalád határozta meg Sarudi Sándor lehetőségeit, aki 1950. június 25-én született Vámospércsen. Az általános iskolában leginkább a történelem érdekelte Pataki Béla tanár úr jóvoltából. Nagyon jó osztályban tanult, eleven diákok voltak, akik sokszor kikaptak az iskolagondnoktól, ám mégis mindenki szerette őket. Nagy többségük ma is jól elboldogul az életben. 1964-ben „inasakadémiára” került, vasesztergályos tanuló lett a gépállomáson. Jó oktatóinak köszönhetően igen hamar a jobb szakemberek közé sorolták, tizenkilenc évesen már minőségi ellenőr.

Az első nagy változást életében Peterle László, az akkori főmérnök hozta, aki rábeszélte a gépjármű-előadói beosztásra. Nagyon mozgalmas élet kezdődött számára, vagy tizenöt járművet, minden hájjal megkent sofőröket, rakodómunkásokat, de egy nagyon jó csapatot irányított.

Az újabb változást az idegenáru-meós beosztás jelentette, akkor a Gépállomás már Mezőgép volt és gabonaszárítókat gyártottak. Ezeket üzemelte be csapatával és adta át a megrendelőknek. Járta az országot, állandó kapcsolatban állt Csepellel, Diósgyőrrel, dunántúli cégekkel. Időközben önmaga továbbképzéséről sem feledkezett meg, Debrecenben a közlekedésgépészeti technikumba járt.

Közben jutott ideje közösségi tevékenységre is, KISZ-titkárként rengeteg jó programot, kirándulásokat, társadalmi munkát szervezett. Talán ez is szerepet játszott abban, hogy 1975-ben a megyei tanácson felkérték, induljon az országgyűlési képviselő-választáson. Fölényesen nyert Illés Ferenc nyíradonyi jelölttel szemben (ekkor már kettős jelölések voltak), akivel ennek ellenére nagyon jó barátságba került.

A Parlament tagjaként rengeteg barátot, néhány ellenséget és számtalan kapcsolatot szerzett, ez fontos szerepet játszott későbbi életében is. Képviselősége idején a helyi ÁFÉSZ-nél szövetkezetpolitikai előadó lett (hét település tartozott ekkor hozzájuk), koordinálta a szövetkezeti választott testületek munkáját, kapcsolatot tartott a tanácsi, párt- és gazdasági szervekkel. Munkáját olyan sikeresen végezte, hogy Király Anti bácsi után elnöknek jelölték 1979-ben, több mint egy évtizeden át, 1991-ig irányította a szövetkezetet.

A rendszerváltás idején átszervezték a céget, kilenc kft.-t hoztak létre, egyiknek ő lett az ügyvezetője. 1991-ben válaszút elé állították: a szövetkezet elnöke, vagy a kft. ügyvezetője lesz? Ő az utóbbit választotta, zöldség-gyümölcs felvásárlással foglalkozott, ekkor alakultak ki romániai üzleti kapcsolatai is, Nagyváradon vegyes vállalatot alapított. A kinti partnerek a kezdeti zökkenőmentes együttműködés után egy idő múlva csak bútorral tudtak fizetni, ekkor szervezte meg a máig is sikeresen működő Szisztem 93 Bt.-t. Akkor hárman dolgoztak a cégnél egy bérelt üzlethelységben, az első évben húszmilliót forgalmaztak. Ma már egy hétszáz négyzetméteres eladótéren, saját gépjárműparkkal, háromszázmilliós árbevételt érnek el. Főleg erdélyi bútorokkal kereskednek (Kelet-Magyarország legnagyobb ilyen jellegű áruháza az övék), tálalószekrények, asztalok, székek, hálószobák, nappali bútorok, nyílászárók alkotják az árupalettát. Az új sikertermékük a gerendából épített lakóház lesz (már hat ilyen épület áll készen), elsősorban olcsósága miatt.

– Igazi családi vállalkozás a mienk – mondja az ügyvezető –, nővérem, öcsém és kisebbik lányom is itt dolgozik. Különösen fontos szerepet játszik az üzletben nővérem, aki kézben tartja a dolgokat, így nyugodtan mehetek üzleti útjaimra. Sikereim alapja a családi indíttatás, a nevelés. Az üzletben csak hosszú távon kell gondolkodni és csak becsületesen szabad dolgozni. Az idők során széles kapcsolatrendszerem alakult ki, éltem a lehetőségeimmel, de sohasem éltem velük vissza.

A sikerek családi hátterét a feleség, Jánosfalvi Éva biztosítja, aki levette válláról a gyermeknevelés gondjait. A rajzot és háztartástan-életvitelt tanító tanárnővel 1971-ben kötött házasságot, két lányt: Ritát és Nórát nevelték fel, előbbi jogász (jelenleg gyesen van másfél éves kislányával), utóbbi óvodapedagógus, ma a vállalkozás gazdasági ügyeit intézi. Sarudi Sándor az önkormányzati képviselő-testület tagja, a pénzügyi bizottságban kamatoztatja tapasztalatait.

Szabadidejében saját gépeivel gyümölcsösét műveli, emellett aktívan támogatja a sportot, az egykori megyei első osztályú futballista ma is nyírábrányi vámhivatal focicsapatának tiszteletbeli tagja.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)