Debrecen

A Ruszka-havasok lábánál fekvő erdélyi településről származó elődök geológusok, bányászok, kohászok voltak, szépapja kohókat építtetett, öntéssel foglalkozott. Innen örökölhette génjeit ez a huszonhárom éves, magas, mégis törékeny fiatal lány, aki rövid frizurájával, nagy barna szemeivel semmiképpen nem látszik gyönyörű kovácsoltvas rácsok, kapuk, kerítések megálmodójának és megvalósítójának.

Az általa létrehozott és ragyogóan menedzselt R. Gitta Kft. ma érdekes színfoltja Debrecen városának. Ám hogy idáig eljutott, ahhoz rengeteg tanulásra, autodidakta módon történő önképzésre, hallatlanul lelkes hozzáállásra, hihetetlen energiára volt szüksége. 1978. március 22-én született Debrecenben, édesapja ma a Kincstári Vagyonigazgatóság kirendeltségvezetője, édesanyja tanítónő. Bátyja az agrármérnöki karon tanul és mellette dolgozik, a Pyrocool Hungary Kft. ügyvezetőjeként.

Már gyermekkorában a fantáziaigényes játékokat szerette: festett, agyagozott, szinte naponta meglepte a szülőket valamilyen új alkotással. Nagyszerű emlékei a nagymamánál, Pocsajon, töltött nyarak, ahol mezítláb szaladgálhatott, fára mászhatott. Bár nem volt kitűnő tanuló, a matekot nem nagyon „csípte”, egyetlen gondjának mégis csak azt érezte, hogy beskatulyázzák, nem engedik kibontakozni. Pedig ő önálló akart lenni, saját gondolatokkal, elképzelésekkel. Ezért is döntött úgy tizenhat évesen, hogy cserediákként kimegy Németországba nyelvet tanulni szülői támogatással. Nyitott szemmel indult a világnak, meg akarta találni azt, amire az életét építheti, amiből meg tud élni.

Érettségi után sikeres felvételi vizsgát tett a Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskola szociálpedagógia szakára, majd ismételten évet halasztott, hogy Németországban au-pairként a német nyelvtudását tökéletesítse és felkészüljön tervei megvalósításához.

Hazatérve a főiskolai tanulmányok megkezdésével egyidejűleg hozzálátott vállalkozása megvalósításához, 1999 októberében megalakult az R. Gitta Kft., amely kovácsoltvas kerítések, kapuk, rácsok, bútorok tervezését és kivitelezését végzi a vevők rendelése és igénye szerint. Elsősorban a fantáziára volt szükség, ki kellett találni, meg kellett álmodni, amit a kedves vevő akar. Ehhez szükség volt anyagismeretre, ismerni kellett az anyag megmunkálhatóságát, műszaki dolgokban kellett elmélyülni. Sok-sok apró dolgot tanult meg nagy-nagy türelemmel, bújta a könyvtárakat, járta az építkezéseket, konzultált szakemberekkel. Hogy nem hiába, azt jelzik a telefonhívások, és az, amikor meglett, öreg szakik is kérnek tőle tanácsot egy-egy esztétikai és szakmai probléma megoldására.

Elsősorban egyedi termékeket tervez a belső építészek számára, de nem zárkózik el az egyszerű, esztétikus tömegcikkek gyártásától sem. Sajátos stílust alakított ki, a nulláról indult, innen küzdötte fel magát, és három év alatt sikerült elérnie, hogy az egyes megrendelők kifejezetten azt keresik, amit ő tud.

– Olyan ez az egész, mint egy vár – mondja az ifjú vállalkozó. – Ahhoz, hogy megépítsük, alapok kellenek, erre lehet felhúzni a falakat, tornyokat. De az is cél, hogy az építésben örömömet leljem! Én nem az üllőtől a tervezőasztalig akarok eljutni, hanem tovább. Manapság mire észbe kapsz, nem a pénz van érted, hanem te áldozol fel mindent a meggazdagodásért. Nem akarok így járni. Persze sárkunyhóban művészkedni sem vágyom. A szépséget szolgálom, de meg is akarok élni belőle. Művészet és üzlet. Sokan nem hisznek a párosításban. Pedig felépíteni egy üzletet úgy, hogy magas színvonalú terméket adjon el nagy tételben – ez is alkotás. Akárcsak megálmodni a terméket és megkeresni hozzá a vevőket.

Mindeközben éli a huszonévesek életét, amelyben kitüntetett hely jut a nélkülözhetetlen sportnak. Úgy véli, segítségével kiadhatja magából a stresszt, a feszültséget, megvalósíthatja a testi és szellemi harmóniát: thai-bo aerobic, fitnesz szalon, futás meg időnként lovaglás járulnak ehhez hozzá. Fontos szerepet tölt be életében a társ, a pénzügyi területen dolgozó Tassy István, aki jelenleg a marseille-i egyetemen tanul, itthon szerzett közgazdasági tudását fejleszti tovább.

Ruszkabányai Gitta, aki eddigi pályafutása alatt többet ért el, mint mások egész életük során, tovább akar lépni, speciális termékkörrel szeretne megjelenni nyugati piacon. A továbbiakban öntvényeket is szeretne készíteni, ehhez már minden szükséges berendezés kéznél van. A három nyelven elkészített termékkatalógus, a színes fotók, az árajánlat jelzik, nem álmodozik, nagyon is tudatosan készül az újabb nagy dobásra.

– Szeretném nagy álmomat megvalósítani: a hazámtól nem akarok elszakadni, de szeretnék afféle kétlakiként, valahol mediterrán vidéken élni, ahol a tengerre néz a szobám ablaka. Tudom, hogy meg fogom csinálni!

Gittát ismerve, efelől szemernyi kétségünk sem lehet.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)