Debrecen

Néhány Tóth Árpád-os diáktársával együtt a nyolcvanas évek elején úgy érezték, hogy rájuk vár a feladat: a cívis örökségére hagyatkozó, s emiatt kicsit szürkeségbe vesző Debrecent fel kell rázni, fejlődési pályára kell állítani. Merész elképzelés ez egy, még csak a nagykorúság küszöbén álló fiatalembertől, de alig két évtized elteltével Nyíri Lászlónak megadatott, hogy valóra válthassa kamaszkori álmait. A Debreceni Vagyonkezelő Rt. elnök-igazgatójaként nagy szerepet kapott a város új arculatának megteremtésében, az országszerte irigyelt beruházások megvalósításában.

Nyíri László 1963. október 24-én született Derecskén. Hatéves koráig szüleivel Konyáron élt, de iskolai tanulmányait már Debrecenben kezdte el. Édesanyja ápolónő volt egy sérült gyerekeket gondozó intézetben, míg édesapja növényvédelmi szakemberként dolgozott. Lászlót az általános iskola után a Tóth Árpád Gimnáziumban érték azok a hatások, melyek egész további életére kihatottak. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem képviselői olyan csábító képet festettek intézményükről, aminek Nyíri László és néhány osztálytársa nem tudott ellenállni. Egyévi katonáskodás után, 1983-tól a GATE Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karán folytatta tanulmányait, ám már ekkor is inkább a közgazdaságtan felé kacsingatott. Így aztán nem csoda, hogy friss diplomásként mégsem a mezőgazdaságban, hanem az akkor szerveződő APEH-nél helyezkedett el 1988-ban.

Az adóhivatalnál tizenkét esztendő alatt végigjárta a ranglétrát. Előadóként kezdte az egyéni vállalkozók ügyeivel foglalkozó osztályon, melynek később a vezetője lett, majd a betéti társaságok ügyeit intéző osztályt vezette. Az utolsó négy évben pedig a hajdú-bihari kiemelt adóalanyok ellenőrzési osztályának a vezetője lett. Itt alkalma nyílott megismerni a megye legnagyobb cégeit és vállalkozóit, amit később, a Debreceni Vagyonkezelő Részvénytársaság vezérigazgatói posztján kamatoztathatott.

Nyíri László vallja, hogy három-négyévenként meg kell újulnia az embernek. Neki sikerült, hiszen az APEH különböző osztályain más és más ügyfélkörrel kellett dolgoznia. Emellett 1993-tól posztgraduális képzés keretében, illetve különböző tanfolyamokon adótanácsadókat, könyvvizsgálókat, mérlegképes könyvelőket és pénzügyi ügyintézőket oktatott adójogi ismeretekre és pénzügytanra. Ehhez persze a mezőgazdasági gépészmérnöki mellé 1993-ban mérnök-közgazdászi diplomát is szerzett, egyúttal adótanácsadói, majd 1997-ben okleveles könyvvizsgálói képesítéssel gyarapította a végzettségeit. Ezek és az APEH-nél eltöltött évek alatt szerzett tapasztalatai kitűnő alapul szolgáltak a vagyonkezelő holding vezetői posztjának az ellátásához. Valószínűleg ezért esett éppen őrá Kósa Lajos polgármester választása is.

Gondolkodás nélkül elvállalta a feladatot, ami azért nem volt kockázatmentes, hiszen húszmilliárdos vagyon kezelését, gyarapítását bízták rá. Ez igazi kihívást jelentett Nyíri László számára. A sors úgy hozta, hogy a részvénytársaság megszervezése előtt néhány hónappal megbízták a holding egyik tagvállalatának, a Cívis Ház Rt.-nek az irányításával.

A vagyonkezelő rt. strukturális felépítését, működtetésének megszervezését az ezredfordulón kezdte el, s munkatársaival már a második évben jelentős eredményeket értek el. A többes szám itt nagyon lényeges, mert az elnök-igazgató igazi csapatjátékosnak tartja magát. Vallja: jól megválasztott munkatársak nélkül nem lehetnének sikeresek.

A nyugodt családi hátteret legalább ennyire fontosnak tartja Nyíri László. Felesége, akivel 1987-ben házasodott össze, büntető bíró. Bár mindketten eléggé leterheltek, sokat adnak arra, hogy minél több időt töltsenek együtt tízéves fiukkal, valamint kétéves kislányukkal. A családi kirándulásokon plántálódik a gyerekekbe a családfő olthatatlan sportszeretete.

Aki ismeri Nyíri Lászlót, tudja róla, hogy barátaival együtt gyakran felkerekedik egy-egy nyugat-európai futballrangadó megtekintésére. Járt már többek között Londonban, Barcelonában, Párizsban és a müncheni, valamint a római olimpiai stadionban is. Egyetemistaként kezdődött ez a szenvedélye, amihez szerinte nem is kell túl sok pénz, annál több elszántság. Az ilyen túrákon átélt sportélmények nemcsak szellemi feltöltődést jelentenek számára, hanem sok mindent elárulnak az adott nemzet szokásairól, kultúrájáról is.

A szellemi felfrissülést segítő és az együvé tartozás érzését erősítő élmények megszerzését munkatársai körében is gyakran szorgalmazza az elnök-igazgató, aki a sportolásban is élen jár. Rendszeresen teniszezik, focizik, télen jégkorongozik, és a családdal síel. Jóllehet munkájának maradéktalan elvégzését tartja a legfontosabbnak, de Nyíri László szerint az említett közösségi élmények, a baráti összejövetelek és családi együttlétek elengedhetetlenek a teljes összhang megteremtésében.

 (Hajdú-Bihari Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)