Debrecen

Sokáig képtelen volt nemet mondani. Ma már ő is tudja – akkor az élet tanította meg rá –, hogy ez az üzleti életben képtelenség. Mint ahogy képtelenség azt is üzletnek nevezni, ha egyik ember becsapja a másikat. Kétféle embertípus jelenik meg a kereskedelem szövevényes világában: akit a pénz csinált, s aki a pénzt csinálja – vallja Molnár Sándor, a Gigant-Bau Lebonyolító, Építő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója.

Molnár Sándor kiegyensúlyozott, a szakmai és üzletpolitikai ismeretek minden csínját-bínját magáénak tudó, sikeres üzletember. Bár mindig magára hagyatkozott az üzleti életben, mégis családi vállalkozást tudhat a háta mögött: felesége, Horváth Anikó, egyszersmind hű társ, a kiegyensúlyozott háttér megtestesítője és aktív résztvevője az üzletnek, egyik nagyfia már évek óta önálló tevékenységével motorja a vállalkozásnak, s hamarosan bekapcsolódik a másik is. Hosszú út vezetett eddig.

A gyermekkor egy darvasi tanyán kezdődött, akkor már kuláklistán szereplő, a földjük maradékán gazdálkodó szülőkkel és testvérekkel, féltestvérekkel népes családban, amely aztán Újirázon folytatódott. Innen a mátészalkai mezőgazdasági technikumba vezetett az útja – itt az első évet töltötte, s e tanintézmény kollégiumában érték megaláztatások és közte egy máig emlékezetes pofon kulák származása miatt, s amelyekről szüleinek sosem számolt be.

A technikumot Pallagon fejezte be, ahonnan azóta is őrzi Szilágyi Béláné, volt osztályfőnöke emlékét, aki nem csak a tananyag elsajátíttatásával foglalatoskodott, hanem egész életre kiható gondolatokat, mintákat és iránymutatást adott a gyerekeknek. Mint a legtöbb fiú, a labdarúgás felé vonzódott, de egy lábtörés korrekcióra késztette: már középiskolában is, munkahelyén – a Debreceni Állattenyésztő Vállalatnál, ahol közben levelezőn az agrártudományi egyetemet is elvégezte – majd a honvédség egyik sportszázadában a súlyemelést űzte, s súly- és korcsoportjaiban az országos élvonalba küzdötte fel magát.

A rendszeres testmozgás azóta is része életének: ha csak teheti, a Nagyerdőn fut. Nemcsak azért szeret futni, mert jó a levegő, s szívet-lelket gyönyörködtető, amikor a fák között besüt a nap, s mert kondícióban tartja, e nélkül nincs fittség, egészség, hanem azért is, mert eközben tudja a legnyugodtabban átgondolni döntéseit, ekkor fogalmazódnak meg tervei. Még a rendszerváltás előtt önálló vállalkozási tevékenységet kezdett. Nemsokára az építőanyag-kereskedelem területén próbálta ki magát előbb kicsiben, majd egyre bővülő volumenben, a fővárosban és vidéken.

 Ismerősei tudják róla, hogy a rendszerváltás utáni Romániában egyrészről sikereket, másrészt pedig – a pénz átváltása körüli állami tehetetlenség útvesztői miatt – jelentős veszteséget könyvelhetett el. Csak hitének és kitartásának köszönheti, hogy újra fel tudott állni a gödörből, s kezdte ismét úgy, ahogy hajdanán: kicsiben, lépésről lépésre. Mára Irinyi utcai bemutatótermében és fővárosi telephelyén tudják üzletfelei, hogy kizárólag minőségi termékekkel szolgálja ki kicsiben és nagyban az építkezőket és a kivitelezőket. Hét, igazi márkanevet megtestesítő külföldi gyár kizárólagos importőre és hazai forgalmazója. Kül- és beltéri (köztük tűzvédelmi) festékek széles skálája, dekoratív falbevonatok, padlórendszerek, fali- és padlólapok (köztük divatos kőporcelán lapok), homlokzati és lábazati klinkerlapok és kiegészítőik, valamint speciális szigetelőanyagok jelentik a szűken vett áruválasztékot üzleteiben és raktáraiban. Molnár Sándor szerint nemcsak a termékeket kell eladni, hanem a személyiségünket is.

– Ez utóbbitól függ az is, hogy milyen áruválasztékot alakítunk ki. Magunknak is, az áruféleségeknek is van stílusuk. Ha ez szerencsésen ötvöződik, akkor ezt a vevők is megérzik: már nem eladni kell nekik, hanem segíteni a vásárlásban.

A vevő tudja, hogy az eladó személye egyszersmind garancia is a vásárolt terméket illetően, s máskor is bizalommal fordul hozzá. Az ügyvezető igazgató úgy érzi, már valamennyi munkatársa átvette és magáévá tette ezt a stílust. Már nem is tartotta véletlennek egyik munkatársa őszinte kitárulkozását: „Ide úgy jövök be nap mint nap mintha haza jönnék”.

A rátermettség, a türelem és a szakmai hozzáértés az a hármas követelmény, aminek Molnár Sándor cégénél meg kell felelni az alkalmazottaknak. Ha ez megvan, akkor a cégtulajdonos is nyugodtabban foglalkozhat a megbízható partneri kör kialakításával, amely manapság a stabilitás záloga. Mindeközben persze ő sem felejti el, hogy a számolást eggyel kell kezdeni, s nem öttel, s nem felejti el azt az apai jó tanácsot sem: ha sokra akarod vinni az életben, a majd sosem legyen a barátod.

Molnár Sándor családfőként még két kiskorú gyermekről gondoskodik, s igen büszke, hogy egy gyönyörű unoka nagyapjának mondhatja magát – egyelőre.

 (Hajdú-Bihari Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)