Őr

Őr község ritkán hallat magáról, pedig zajlik itt is az élet. Ez a helység megyénk és hazánk legrövidebb nevű települése. A név rövid, de maga a község közepesen hosszúnak mondható. Valamikor, századokkal ezelőtt egy betűvel hosszabb volt a település neve, ugyanis Eör-nek mondták és írták. A község nevével 1221-ben találkoztunk először. Említést érdemel a Komoróczy-kúria, amelyben most óvoda működik. Ami még a múltat illeti: valaha itt, az őri határban húzódott Szabolcs és Szatmár vármegye határmezsgyéje. Mindjárt hozzá tehetjük, hogy ennek a településnek nemcsak múltja, jövője is van.

A közelmúlt, a jelen és a jövő egyik fontos kovácsa, formálója Hódi Miklós polgármester, aki a rendszerváltás óta egyfolytában igazgatja az önkormányzatot és a községet. A megyénket bemutató könyvsorozatban mindjárt az elején hangsúlyoznunk kell: főleg akkor lesz fényesebb jövője Őrnek, ha jönnek a befektetők és elkezdik a sajtgyártást. Az önkormányzat és a polgármester mindent megtesz azért, hogy így legyen. (1990-ben független polgármestert választottak az őriek, és a 9 fős testület minden tagja független.) Kanyarodjunk vissza a múltba. A rendszerváltás előtt a megyei lap a Szabolcs-szatmári tájakon című sorozatában többek közt ezt írta Őrről:

„Szatmárban még ma is azt mondják annak, aki bajba került, hogy mehet most már Őrnek, Vajának. Csak találgatják, hogy ez a régen élő népi szólásmondás azt jelenthette, hogy kiszorult a jó fekete földből, a legelőből, akinek ezt mondták, mehetett a Nyírségbe, a sívó homokra. Mert Őr már a homokra épült világ. Aki azt kutatja, honnan a név, arra gondol, hogy ez a falu valamikor határőrvidék volt, Hodász, Őr, Lövőpetri határában húzódott meg a gyepűvonal.” A hetvenes évekről, a tsz-rendszerről ezt írták az előbbi cikkben:

„Ez a föld eddig is eltartotta az itt élőket, ezután is el kell, hogy tartsa. Mire alapoznak? A gyümölcsre, amelyből idén már hetvenöt vagon, egy egész nagy szerelvényre való termett. És a dohányra, amely a tavalyi 40 hold helyett nyolcvanan díszlik.”

Lássuk, mi történt a rendszerváltás után, a község első szabadon választott polgármestere hogyan irányított, miként fejlesztett. 1990 után lett önálló orvosa a településnek. Kiépült az infrastruktúra. Az iskola számítógépes tantermet kapott, ezt korszerűsítették, rácsatlakoztatták az internetre, a világhálóra. A Széchenyi-terv keretében 1,2 millió forintot nyert az önkormányzat, így a polgármesteri hivatalban lévő számítógépeket is rácsatlakoztatják a világhálóra, Őr össze lesz kötve az országgal, a világgal.

Folyamatban van egy hosszú járda és a csapadékvízhálózat építése. Mire ez a könyv megjelenik, Őrben már szervezett lesz a szemétszállítás, az önkormányzat 450 kukát rendelt. Egy korábbi megállapodás értelmében a vajai hulladékszállító gépkocsi szállítja majd el a kukákat. Végül, de nem utolsó sorban megemlítendő az önkormányzat tevékenységnél, hogy központi támogatással bővíteni akarják az óvodát. Mert hogy szapora, vagy inkább elfogadható itt a gyermekáldás. (Ennek a Mátészalkától 10 km-re lévő községnek 1435 lakosa van, jó lenne, ha a következő népszámlálásnál többet számolnának.)

Az elmúlt évtized végén működött itt a baromfifeldolgozó üzem és a fűrészüzem. Mindkettő csődöt mondott, megszűnt. Erre a polgármester befektetőt keresett és talált. A terv szerint jön a budapesti székhelyű Cheezío Kft., és a baromfifeldolgozó, valamint az egykori tsz-telep helyén sajtgyárat hoz létre. Három keleti megyéből hozzák majd ide az alapanyagot, a juhtejet és a kecsketejet. A derék polgármester érdekességként felemlítette, hogy az ötvenes és hatvanas években Őrben sokan tartottak kecskét, a vendéglátó helyet Kecske étteremnek becézték. A sajtnak van piaca, az üzem meghatározhatja a falu jövőjét.

Meghatározó máris Őr életében az Agrofess Szövetkezet, amelynek elnöke Hódi Miklós. A három éve alakult szövetkezetben évről évre jelentősen növekszik az árbevétel. Integrátorként termeltet és az értékesítésről gondoskodik az integrátori szerepet is betöltő új típusú mezőgazdasági szövetkezet. Vaja, Rohod, Nyírmada, Jármi, Papos és Kántorjánosi községekre is kiterjed az integrátori szerep. Hatszáz termelővel van kapcsolata a szövetkezetnek.

Ami még a foglalkoztatást, a gondoskodást illeti: az önkormányzat 2002-ben 70 közcélú munkást és hat közhasznú munkást foglalkoztat.

A jó megjelenésű polgármester a mátészalkai mezőgazdasági szakközépiskolában szerzett mezőgazdasági technikusi oklevelet, ezt követően a helyi tsz-ben ágazatvezető lett. 1985-ben a Vajai Nagyközségi Közös Tanács tagjává és helyi elöljáróvá választották. (Érdekes, hogy az apja 50 évesen szintén itt érettségizett, Hódi bácsi ma is él, 80 éves.) Hódi Miklós felesége Őrben pedagógiai asszisztens. A lányuk Debrecenben bölcsészhallgató, de levelező úton joghallgató is, két diplomát akar szerezni. Lehet, hogy apjához hasonlóan ő is sokat tesz majd Őr felemelkedéséért.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 14. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)