Nyíregyháza

A számok világában élte az életét mindig is Gózman József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat pénzügyi és vagyongazdálkodási osztályvezetője. Fontos beosztásokban irányította és irányítja jelenleg is a megyei intézmények költségvetését, vagyongazdálkodását, és még a fejlesztésekben is gondolkodik.

Nyíregyházán született 1946. június 9-én. Édesanyja lánynevén Szegedi Mária, előbb háztartásbeli, majd szűcs volt, ma 86 évesen a tágabb nagycsaládban leli örömét. Az édesapja, néhai Gózman József, szobafestő kisiparosként kereste a család kenyerét. Felesége, Mike Katalin osztályvezető. Házasságukból egy gyermek született, József, ő művelődésszervező szakon végzett, és a közművelődésben dolgozik. József már megnősült, neje Menyhárt Rita, művelődésszervezésből és igazgatásszervezésből szerzett oklevelet.

A pénzügyi technikumban 1964-ben érettségizett, majd a számviteli főiskolán 1967-ben vette át oklevelét mint üzemgazdász. Az akkori megyei tanács pénzügyi osztályán kezdett el dolgozni. A sorkatonai szolgálat letöltése után visszajött az osztályra, és fejlesztési, beruházási feladatokkal foglalkozott. 1981 és ’84 között Gózman József töltötte be a pénzügyi osztályhoz tartozó tanácsi költségvetési elszámoló hivatal helyettes vezetői posztját. 1984-ben pedig őt nevezték ki pénzügyi osztályvezető helyettessé. A nyolcvanas évek második felében, a rendszerváltozás előtt Gózman József tagja volt annak a teamnek, amely a négy főosztályi modell létrehozását dolgozta ki. Nyolvannyolcban ő lett a közgazdasági főosztály helyettes vezetője, majd az önkormányzatok megalakulása után, 1990 őszétől a megyei önkormányzat pénzügyi osztályvezetője. Az eltelt évek alatt a profiljuk bővült a vagyongazdálkodással is. Ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Jelenleg 43 intézmény (a megyeháza, 3 kórház, a színház, a gyermekvédelmi és a szociális intézmények, középfokú oktatási és közművelődést ellátó intézmények) tartozik ide. Végül is azoknak az intézményeknek a működtetése, bővítése, fejlesztése, rekonstrukciója a reszortjuk, amelyek önkormányzati alapfeladatokat látnak el.

Több évtizedes megyei, pénzügyi, irányítói tapasztalat birtokában Gózman József arról beszél, ami széles körben foglalkoztatja a szakembereket és a közvéleményt: az önkormányzati rendszerben ugyanis vitatott a megye helye és szerepköre. Az önkormányzati törvényből fakadó önállóság eredményeként laza kapcsolatot ápolnak a települések a megyei önkormányzattal. Mint ahogy az osztályvezető utal rá, a mai állapot nagyobb kihívást jelent számukra, hisz a korábbi tervgazdálkodásról át kell térniük az önálló, kreatív ötleteket felvonultató települési önkormányzatok segítésére.

Arról lehetne sokat beszélni, hogy mennyire fogadókészek a települések erre a koncepcióra? Végül is a települések fejlesztésével a területfejlesztési tanács, illetve az ügynökség foglalkozik. Érdemes és szükséges újragondolni, hogy a régió közigazgatása milyen feladatokat ró majd a települési önkormányzatokra.

Néhány nagy horderejű kérdésben döntés született 2002 második felében. A közalkalmazottak 50 százalékos béremelése, a 2003-as költségvetésben mutatkozik meg teljesen. A megye költségvetési intézményeiben – a 3 kórház kivételével – közel 2 milliárd forint plusz kiadást jelent a bérnövekedés. A szűkös források ellenére az a cél, hogy az intézmények zökkenőmentesen és hatékonyan működjenek. Gózman József arról is szót ejt, hogy a bevételi és a kiadási oldal időnként nincs egyensúlyban.

Ebben az esetben külső forrást célszerű igénybe venni, például hitelt vehet fel az önkormányzat. Új fogalom született, az úgynevezett „bérhiki” – az „önhiki”, vagyis az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő településközponti támogatásának analógiájára. Bár az átmenetileg jobb pénzügyi helyzet nem biztos, hogy előny – mutat rá az osztályvezető – mert ha az illeték és a központi támogatás összege meg haladja a béremelést, akkor az igénylésre nincs lehetőség.

Bár a számadatok egyelőre tájékoztató jellegűek: az idei évben a megyei intézmények 9,9 milliárd forintos költségvetést készítenek, szemben a tavalyi 7,2 milliárddal. Ehhez jön még a három kórház kb. 16,2 milliárdos költségvetéssel.

A vagyongazdálkodás legsürgősebb teendői közé tartozik, hogy néhány, értékesítésre kijelölt ingatlan új gazdára találjon. Több kastélyra, például a berkeszire, a cégénydányádira keresik a vevőt. Ez azért is fontos, mert ezeknek a kastélyoknak az állagmegőrzése is komoly pénzeket igényel. Az ingatlanok bérbeadása mellett a pénzügyi osztály őrködik azon, hogy a beruházások, felújítások, rekonstrukciók megvalósítása a közbeszerzési törvény szellemében, a jogszabályoknak megfelelően történjen. Mint az adatokból látszik, Gózman József nagyon szép és fontos időben irányíthatja a megyei önkormányzat pénzügyi osztályát.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)