Debrecen

A név kötelez – tartja a mondás, így a nádudvari fazekas dinasztia sarja, Fazekas Lajos is elsajátította a korongozás mesterségét, de mégsem folytatja a családi hagyományt. Elhagyva a szülői házat a vendéglátás és idegenforgalom felé kanyarodott folyamatosan felfelé ívelő életútja, melynek eddigi utolsó állomása a debreceni Aquaticum, ahol ügyvezető igazgató.

(Hetedik) Fazekas Lajos 1968. július 18-án, Nádudvaron született. Neve elé tréfásan odabiggyesztett szám nem királyi megkülönböztetés, de szintén a hagyományokra utal: a famíliában az első szülött fiú csak az apja nevét kaphatja.

Miután a fazekasság az ezerhétszázas évektől hagyományozódik apáról fiúra a családban, az akkori legifjabb Lajos sem tölthette mással a szabadidejét gyermek- és kamaszkorában, mint a mesterség elsajátításával. Később a püspökladányi Karacs Ferenc Gimnáziumból a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem fizikus szakára vitt az útja, amiben nagy szerepet játszott a tantárgyat vele nagyon megszerettető tanára, dr. Szerdi János. Egyéves zalaegerszegi katonáskodás után Lajos nemcsak elvégezte az egyetemet, de három évig ott is maradt tudományos segédmunkatársként a Szilárdtestfizika Tanszéken.

A kilencvenes évek elején a felsőoktatásban tapasztalható szerkezeti és egzisztenciális bizonytalanságok miatt az ambiciózus fiatalember úgy érezte, váltania kell. Így került a Cívis Hotels Rt.-hez, 1994 elején, s kezdte meg tanulmányait a Kereskedelmi Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Főiskola szakközgazdász szakán. Jóllehet már a második diplomája megszerzésén fáradozott, mégis végigjárta a ranglétrát a szállodaiparban. Recepciósként kezdte a Cívis Hotel Kálvinban, amit rendkívül jó tanulóidőszaknak tart, hiszen sokféle feladatot kellett végeznie, sokszor spontán elintéznie, amivel fejlődött a kommunikációs képessége is, nem beszélve a nyelvgyakorlásról.

A másoddiplomája megszerzése után, 1996. májustól a hotel igazgatóhelyettese lett, egy év múlva pedig már a vezetője. Ezt a tisztséget 2001. végéig töltötte be, majd a Cívis Hotels Rt. két szállodájának, a Grand Hotel Aranybikának és Cívisnek lett a közös igazgatója. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma tiszteletbeli docenseként pedig 1999-től oktatja a hallgatókat.

Az újabb fordulópontot 2003. januárja hozta az életében. Ekkor ajánlották fel neki a Debreceni Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatói székét. Bár alig öt esztendő alatt üstökösszerűen tört felfelé a szállodaiparban – 2003 novemberétől a Magyar Szálloda Szövetség régióvezetőjének is megválasztották –, rövid gondolkodás után mégis örömmel vállalta az újabb, sokkal nagyobb kihívással járó feladatot.

Debreceni Vagyonkezelő Rt. igazgatóságának azért is eshetett Fazekas Lajosra a választása, mert korábban már bizonyította rátermettségét. A 2001-es ifjúsági atlétikai világbajnokság és a 2002-es felnőtt tornász-világbajnokság logisztikai főnökeként kiválón gondoskodott a résztvevők szállításáról, étkeztetéséről és elszállásolásáról. Eredményeit csapatmunkának tartja, mert számára fontosak a munkatársai.

A gyógyfürdő közép- és hosszú távú stratégiájának kidolgozásában már ő is részt vehetett, s a vezetése alatt a mediterrán élményfürdővel gazdagodó Aquaticum névre keresztelt fürdőkomplexumban részben új csapatot építhetett. Új munkakörében kamatoztathatja igazán az eddig tanultakat és tapasztaltakat. Minden korábbinál nagyobb felelősséget vett a vállára, de ezzel párhuzamosan megnőtt a döntési jogköre is. Tudta, hogy kezdetben a fejlesztések, átszervezések miatt nem fog unatkozni, de arra nem gondolt volna, hogy annyi munka szakad a nyakába, amennyit csak két műszaknak megfelelő idő alatt tud elvégezni. Emiatt kevesebbet találkozhatott szeretteivel, holott Fazekas Lajos életének másik fontos pillére, a családja.

A szülői házban nemcsak dolgozni tanult meg, hanem a család szentségét is. Elképzelhetetlen számára például, hogy fia óvodai eseményeiről távol maradjon. Igyekszik minél több időt vele tölteni, minden reggel ő viszi az óvodába, mert vallja, hogy a szülőknek a gyerekek első tíz évében kell átadniuk a saját erkölcsi normáikat, indíttatásaikat. (Nyolcadik) Lajos természetesen már korongozni is tud.

Nem lehet könnyű elég időt szakítani a családra, de Fazekas Lajos szerint ez is csak szervezés dolga. Akárcsak a sportolásé, amit tizenkét éves kora óta nem hagyott abba. Annak idején, Nádudvaron együtt kezdett kézilabdázni a sokszoros válogatott kapussal, Szathmári Jánossal és a Veszprém bajnokcsapatában is szerepelt, szintén válogatott Török Lajossal. Az egyetem után tért át a kosárlabdázásra, amit manapság félversenyszerűen űz a „Debreceni tizenkettek” megyei csapatában. Felesége, Vona Ildikó, korábban szintén kézilabdázott. Nem csoda, ha a szülők olykor „vérre menő” fallabdameccseket játszanak, ötéves fiuk pedig már próbálgatja a sportágakat.

 (Hajdú-Bihari Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)