Onga

Közel két évtizede, hogy élete első nagy kihívását elfogadva, a megye legfiatalabb vb-titkára lett az ongai Községi Tanácson 1989-ben. Az eltelt idő igazolta döntése helyességét, hiszen a település jegyzőjeként számtalan sikeres projekt közreműködője volt az elmúlt időszakban, és ma már meghatározó személyisége a településnek.

A Gadnai család idősebbik gyermekeként (édesapja bányász volt, édesanyja a tsz-ben dolgozott) 1960. július 1-jén született Szikszón. Öccse, László Miskolcon él, vállalkozó.

A hegyekkel övezett gyönyörű kis faluban gondtalan gyermekkort tölthetett, ahol a kellő szülői gondoskodás mellett megkapta a „megfelelő szabadságot”. Aktív, pezsgő élet zajlott a kis-településen, ahol szoros barátságok köttettek a fiatalok között. Az iskolában (alsó tagozat Gadnán, a felső tagozat Felsővadászon a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában) jól ment a tanulás, elsősorban a történelmet kedvelte, és tanárai közül Lesó Margit tanárnőre emlékezik vissza szívesen.

Középiskolai tanulmányait Miskolcon, a Közgazdasági Szakközépiskolában folytatta, ahol a „számok törvénye” mellett gazdag kollégiumi élet részese lehetett, elsősorban a színjátszó csoport jóvoltából. A négy év alatt komoly szakmai ismeretekre tett szert, és képesített könyvelő, vállalati tervező és statisztika szakképesítést szerzett. Tantárgyai közül különösen a statisztikát kedvelte, nem utolsósorban dr. Győri Sándornak köszönhetően, aki a szakmán túl a pedáns és gondos életvitelből is példát mutatott tanítványainak. Osztálytársaival tartja a kapcsolatot, idén ünneplik 30. érettségi találkozójukat.

1978-ban a szakmájában helyezkedett el, a miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat számlaellenőre lett. Egy év múlva „hazatért”, Felsővadászon igazgatási előadóként kezdte közigazgatási pályáját. Időközben felvételt nyert az Államigazgatási Főiskolára, így négy éven keresztül szakmai ismereteit is bővíthette. 1999-ben közigazgatási szakvizsgát tett, 2005-ben Európa-szakértő diplomát szerzett a Miskolci Egyetemen.

Miután megüresedett a vb-titkári állás, és „engedelmeskedett” az ottani kiváló tanácselnök, Mázik Ferenc hívó szavának, így Ongára került. A rendszerváltás után pályázat útján jegyző lett, és ezt a posztot tölti be a mai napig.

Csak jó szívvel gondol vissza egykori tanácselnökére, polgármesterére, akit nemcsak szakmai tanítómeste­rének tart, hanem emberként is szívesen emlékezik rá, hiszen „hagyta dolgozni” munkatársait, fiatalkori lelkesedésükkel és világmegváltó terveikkel együtt.

Jegyzői tevékenységének számos eredménye született: a kezdeti időszakban hozták létre a második óvodát, a régi kapcsolatok felhasználásával új ABC-áruházat, utakat építettek. Az utóbbi időben különösen a szociális alapellátás terén értek el eredményeket: ezt jelzi a Fogyatékosok Nappali Intézete, a támogatói szolgálat létrehozása, a házi segítségnyújtáshoz jelzőrendszer kiépítése, amelyek mind az idősek segítését szolgálják.

1992 óta a Magyar Közigazgatási Kar B.-A.-Z. Megyei Tagozatának vezetője. E poszton az egységes érdekek képviselete, a jogszabályi változások tudatosítása az elsődleges feladata. Hosszú évek óta tevékenykedik a közigazgatási alapvizsgáztatás területén a közigazgatási vizsgabizottság tagjaként, valamint a Miskolc Többcélú Kistérségi Társulás szociális bizottságának elnöke. Tagja az „Ongai Óvodáért Alapítványnak” és a „Szociális Alapítványnak”, de tevékenykedik a Felsőzsolcai Takarékszövetkezet igazgatósági tagjaként is.

Eddigi munkáját Magyar Közigazgatási Díjjal és Katasztrófavédelmi Díjjal ismerték el.

„Mi voltunk a rendszerváltás gyermekei, hiszen az államigazgatás új alapjait kellett megteremtenünk. Büszke vagyok arra, mert abban az én munkám is benne van, hogy Ongán lehet élni – vallja be Farkas Lászlóné. – A döntő érdem a közösségi erőé, azé a kollektíváé, amely csapatként szolgálja a települést. A mindennapok során nagy szükség van a türelemre is, hiszen emberi sorsok megoldásánál nem lehet kapkodni.”

1982-ben kötött házasságot Farkas László agrármérnökkel, aki vámügyintézői közszolgálati menedzser képesítéssel is rendelkezik. Nóra lányuk 1984-ben született, ő az idén végez a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karán.

A két évvel fiatalabb Györgyi ugyanott joghallgató.

Farkas Lászlóné szabad idejében kedveli a családi kirándulásokat. Nemrégiben tánctanfolyamot szervezett (szeret táncolni, mert az igazi kikapcsolódás), most jógatanfolyamra jár, mert legutóbb ezt szervezték meg.

Elégedett embernek érzi magát, hiszen eddigi sikerei mellett aktív és mozgalmas társadalmi életet él. Úgy érzi, hogy mindezt elsősorban szüleinek, akik mindent megtettek „útba indításához” és családjának, férjének köszönheti, akik mindenben támogatják, hogy sikeresen helytálljon.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2009.)