Onga

Ritkaságszámba megy, hogy valaki négy évtizedet töltsön egyazon oktatási intézményben. Kezdőként, szaktanárként, igazgatóhelyettesként, majd immáron huszonegy éve igazgatóként szolgálja intézményét, mindent megtéve annak sikeres működéséért, ráadásul úgy, hogy a több mint két évtizedes vezetői tevékenysége alatt egyetlen napot sem hiányzott a munkából.

1950. augusztus 10-én született egy tősgyökeres alsózsolcai család középső fiúgyermekeként, Zoltán bátyja már nyugdíjas, öccse, Gábor Alsózsolcán él és dolgozik. Édesapja a postán mozgóposta-kezelő volt, édesanyja a háztartást vezette. Gyermekkorát szülőfalujában töltötte, ahol szabad idejében a futball volt a legkedveltebb játék.

Az általános iskolában nagy felkészültségű tanítói voltak, kiváló pedagógusok oktatták: Azary Zoltán a megyében is neves igazgatónak számított, de az elismertek közé tartozott a következetes pedagógus és osztályfőnök, Kövesdi Béla, Boncsér László, aki a magyart és Török János, aki a matematikát oktatta.

Elsősorban a történelmet, a földrajzot és a magyart kedvelte, ezek a tárgyak  „vitték a prímet” a Földes Ferenc Gimnáziumban is, ahová bejáró tanulóként járt, és ott érettségizett 1968-ban az általános tantervű osztályban.

Érettségi után rögtön tanítani kezdett, egyidejűleg elkezdte főiskolai tanulmányait Egerben, ahol történelem–földrajz szakon 1972-ben végzett. Időközben Miskolcon letöltötte kétéves sorkatonai szolgálatát is.

Az iskolában, ahogyan az vidéki iskolákban gyakran előfordul, szaktárgyai mellett „végigskálázta” a többi tárgyat is, ami természetesen bővítette, szélesítette szakmai fegyvertárát. 1985-ben igazgatóhelyettessé nevezték ki, majd két évvel később megválasztották az iskola igazgatójává, azóta immár ötödik alkalommal. A négy különálló épületben működő iskolában több mint 500 gyerek oktatásával-nevelésével negyven pedagógus foglalkozik. Az elmúlt két évtizedben a felújítások, korszerűsítések révén javultak az oktatás feltételei: a gázfűtés bevezetése és a szennyvízhálózati bekötés mellett iskolai sportudvar létesült, ahol salakos futópálya, súlylökőpálya és újra aszfaltozott kézilabdapálya segíti a testnevelők munkáját. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a 90-es években az iskola három alkalommal nyerte el a Borsod-Abaúj-Zemplén megye legjobb diáksportköre címet, és 2004-ig 15 alkalommal hódították el a Hernád-kupát.

2001 nyarán kezdődött el az iskola minőségfejlesztési programja, a projekt keretében a COMENIUS 2000. Közoktatási Minőségfejlesztési Program kiépítésére került sor. Ez irányú sikeres tevékenységüket az Oktatási Minisztérium 2003-ban oklevélben ismerte el.

A százéves iskola történetében jelentős esemény volt a névfelvétel, amelynek eredményeként 2000-ben a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete a Görgey Artúr nevet adta az intézménynek. Az iskola aulájában 2001-ben került elhelyezésre Görgey Artúr domborműve, amelyet az Ongai Kulturális Egyesület, a községi önkormányzat és az Ongai Iskoláért Alapítvány közösen készíttetett.

2001 szeptemberétől – immár kibővült névvel: Görgey Artúr Általános és Alapfokú Művészeti Iskola – saját erőből oldja meg tanulói zenei képzését. A zenei tanszakon zongora, furulya és szolfézs oktatása folyik, ezen kívül a médiaismeretek, színjáték, képzőművészet, valamint a néptánc és társastánc alapjait sajátítják el a tanulók szakképzett oktatók segítségével. Európai uniós pályázat keretében – más országok kultúrájának megismerése érdekében – Sonndernheim (Németország) és Barcelona (Spanyolország) egy-egy iskolájával hoztak létre kapcsolatot. Pedagógusi tevékenysége mellett Rózsa László mindig aktívan kivette részét a közéletből is. Az 1970-es-80-as években HNF-titkár volt, majd 1985-ben tanácstaggá választották, 1990-től önkormányzati képviselő, azóta minden alkalommal újraválasztották. Az ifjúsági mozgalomban végzett tevékenységéért Kiváló Ifjúsági Vezető, 2005-ben pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megye diáksportjáért kitüntetést kapott.

„Én nyugodtan említhetem a településhez való hűség fontosságát – mondja Rózsa László – hiszen, többször is csábítottak a megyében különböző posztokra, ám én mindig itt képzeltem el pedagógus pályámat. A négy évtizedes tevékenységem, elért eredményeim fontos feltétele volt a munkabírás, a közösségért való tenni akarás.”

Miskolcról származó feleségével, Halász Erika tanítónővel, aki ugyancsak az ongai iskolában tanít, 1977-ben kötöttek házasságot. Zita lányuk 1979-ben született, ő is tanítónő, az öt évvel fiatalabb Péter fiuk informatikus, ingatlanforgalmazó.

Szabad idejében szívesen tanulmányozza a XX. század politikatörténetét, és szívesen tesz-vesz a kertes családi ház udvarán és kertjében.

Életútjával elégedett, és szakmai vágya az, hogy úgy adja át majdan az intézményt utódjának, hogy az minden tekintetben XXI. századi képet mutasson.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2009.)