Rózsa László

Iskolaigazgató,

Onga

baz_08_142_rozsa_laszlo.jpgRitkaságszámba megy, hogy valaki négy évtizedet töltsön egyazon oktatási intézményben. Kezdőként, szaktanárként, igazgatóhelyettesként, majd immáron huszonegy éve igazgatóként szolgálja intézményét, mindent megtéve annak sikeres működéséért, ráadásul úgy, hogy a több mint két évtizedes vezetői tevékenysége alatt egyetlen napot sem hiányzott a munkából.

1950. augusztus 10-én született egy tősgyökeres alsózsolcai család középső fiúgyermekeként, Zoltán bátyja már nyugdíjas, öccse, Gábor Alsózsolcán él és dolgozik. Édesapja a postán mozgóposta-kezelő volt, édesanyja a háztartást vezette. Gyermekkorát szülőfalujában töltötte, ahol szabad idejében a futball volt a legkedveltebb játék.

Az általános iskolában nagy felkészültségű tanítói voltak, kiváló pedagógusok oktatták: Azary Zoltán a megyében is neves igazgatónak számított, de az elismertek közé tartozott a következetes pedagógus és osztályfőnök, Kövesdi Béla, Boncsér László, aki a magyart és Török János, aki a matematikát oktatta.

Elsősorban a történelmet, a földrajzot és a magyart kedvelte, ezek a tárgyak  „vitték a prímet” a Földes Ferenc Gimnáziumban is, ahová bejáró tanulóként járt, és ott érettségizett 1968-ban az általános tantervű osztályban.

Érettségi után rögtön tanítani kezdett, egyidejűleg elkezdte főiskolai tanulmányait Egerben, ahol történelem–földrajz szakon 1972-ben végzett. Időközben Miskolcon letöltötte kétéves sorkatonai szolgálatát is.

Az iskolában, ahogyan az vidéki iskolákban gyakran előfordul, szaktárgyai mellett „végigskálázta” a többi tárgyat is, ami természetesen bővítette, szélesítette szakmai fegyvertárát. 1985-ben igazgatóhelyettessé nevezték ki, majd két évvel később megválasztották az iskola igazgatójává, azóta immár ötödik alkalommal. A négy különálló épületben működő iskolában több mint 500 gyerek oktatásával-nevelésével negyven pedagógus foglalkozik. Az elmúlt két évtizedben a felújítások, korszerűsítések révén javultak az oktatás feltételei: a gázfűtés bevezetése és a szennyvízhálózati bekötés mellett iskolai sportudvar létesült, ahol salakos futópálya, súlylökőpálya és újra aszfaltozott kézilabdapálya segíti a testnevelők munkáját. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a 90-es években az iskola három alkalommal nyerte el a Borsod-Abaúj-Zemplén megye legjobb diáksportköre címet, és 2004-ig 15 alkalommal hódították el a Hernád-kupát.

2001 nyarán kezdődött el az iskola minőségfejlesztési programja, a projekt keretében a COMENIUS 2000. Közoktatási Minőségfejlesztési Program kiépítésére került sor. Ez irányú sikeres tevékenységüket az Oktatási Minisztérium 2003-ban oklevélben ismerte el.

A százéves iskola történetében jelentős esemény volt a névfelvétel, amelynek eredményeként 2000-ben a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete a Görgey Artúr nevet adta az intézménynek. Az iskola aulájában 2001-ben került elhelyezésre Görgey Artúr domborműve, amelyet az Ongai Kulturális Egyesület, a községi önkormányzat és az Ongai Iskoláért Alapítvány közösen készíttetett.

2001 szeptemberétől – immár kibővült névvel: Görgey Artúr Általános és Alapfokú Művészeti Iskola – saját erőből oldja meg tanulói zenei képzését. A zenei tanszakon zongora, furulya és szolfézs oktatása folyik, ezen kívül a médiaismeretek, színjáték, képzőművészet, valamint a néptánc és társastánc alapjait sajátítják el a tanulók szakképzett oktatók segítségével. Európai uniós pályázat keretében – más országok kultúrájának megismerése érdekében – Sonndernheim (Németország) és Barcelona (Spanyolország) egy-egy iskolájával hoztak létre kapcsolatot. Pedagógusi tevékenysége mellett Rózsa László mindig aktívan kivette részét a közéletből is. Az 1970-es-80-as években HNF-titkár volt, majd 1985-ben tanácstaggá választották, 1990-től önkormányzati képviselő, azóta minden alkalommal újraválasztották. Az ifjúsági mozgalomban végzett tevékenységéért Kiváló Ifjúsági Vezető, 2005-ben pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megye diáksportjáért kitüntetést kapott.

„Én nyugodtan említhetem a településhez való hűség fontosságát – mondja Rózsa László – hiszen, többször is csábítottak a megyében különböző posztokra, ám én mindig itt képzeltem el pedagógus pályámat. A négy évtizedes tevékenységem, elért eredményeim fontos feltétele volt a munkabírás, a közösségért való tenni akarás.”

Miskolcról származó feleségével, Halász Erika tanítónővel, aki ugyancsak az ongai iskolában tanít, 1977-ben kötöttek házasságot. Zita lányuk 1979-ben született, ő is tanítónő, az öt évvel fiatalabb Péter fiuk informatikus, ingatlanforgalmazó.

Szabad idejében szívesen tanulmányozza a XX. század politikatörténetét, és szívesen tesz-vesz a kertes családi ház udvarán és kertjében.

Életútjával elégedett, és szakmai vágya az, hogy úgy adja át majdan az intézményt utódjának, hogy az minden tekintetben XXI. századi képet mutasson.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2009.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése