Miskolc

Rendkívül kreatív, innovatív személyiség. Szinte „vibrál körülötte a levegő”, nem ismer olyat, hogy valamit nem lehet megoldani. Tóthné Csorba Mária – hisz róla van szó – a Széchenyi István Általános Iskola igazgatója 1959. április 30-án született Miskolcon. Édesapja, az Észak-Magyarország egykori főmunkatársa ma már sajnos nincs az élők sorában. Édesanyja, aki a Lapkiadó Vállalatnál dolgozott, nyugdíjas.

Bátyja egy munkavédelemmel foglalkozó cégnél dolgozik, ápolónő feleségével két gyermeket nevelnek. Úgy érzi, nagyon boldog gyermekkora volt, szülei mindent megtettek, hogy gyermekeik vigyék valamire az életben.

A Selyemréten nőtt fel – erre ma is büszke –, hisz az itteni évek meghatározóak voltak egész későbbi életében. Az iskolában mindig is humán beállítottságú volt, szülői hatásra az újságírás érdekelte, a magyar volt a kedvenc tárgya a 8. Számú Általános Iskolában. Tanárai közül az osztályfőnök, Mayer Irénke néni volt rá nagy hatással, a Zrínyi Ilona Gimnázium angol tagozatán pedig Pásztor Ottóné, Márta néni tett sokat a későbbi sikeres életpályája érdekében. Kivette részét a közösségi tevékenységből, mindig szervező típus volt, tevékenyen közreműködött az iskolai újság szerkesztésében.

Érettségi után Egerbe népművelés–történelem szakra jelentkezett, ám a nyolcszoros túljelentkezés a mégoly felkészültek számára is reménytelenné tette az ügyet. Egy évet dolgozott az Anna úti óvodában, majd Sárospatakon a Coménius Tanítóképző Intézet következett, a népművelő–orosz szakkollégium.

Majdnem három évtizede, 1981-ben került jelenlegi iskolájába. Az akkor induló új intézményben tevékeny, fiatal gárda gyűlt össze. Ő a másodikosokkal kezdett, hamarosan kisdobos-vezető, munkaközösség-vezető lett, 1992-ben igazgatóhelyettesnek nevezték ki, és 2001-ben választották meg igazgatónak.

Iskolája az Avasi lakótelep öt iskolájának egyike, fekvése meghatározza lehetőségeit, programját. Alapfokú néptáncoktatást folytatnak, amelyen jelenleg 200 tanuló vesz részt. Angol, német és francia nyelvet oktatnak, kiemelten kezelik a sportot, országos versenyekre is eljutottak. Volt idő, amikor 1100 diák tanult itt, ma 436 tanulójukat 43 pedagógus oktatja, akik nagyon fegyelmezett, az újra mindig kész, jó tantestületet alkotnak. Az előző vezetőnek, Kascsák Ferencnek is köszönhetően mindig innovatív volt az iskola. 1992 óta tagjai a Petrikás Árpád professzor nevével fémjelzett Alkotó Pedagógusok és Nevelőintézmények Egyesületének, szervezetfejlesztéssel, pedagógiai programok írásával foglalkoztak. Az első perctől kezdve indultak a különböző pályázatokon (az elmúlt évben összesen 14 millió forintot nyertek), jelenleg is négy PHARE-pályázaton vesznek részt: háromban konzorciumi tagként, egyben önállóan. Van saját alapítványuk, egyesületük.

Nagy gondot fordítanak pedagógusaik továbbképzésére: nemcsak központi forrásból, hanem pályázati pénzekből is a tantestület 80 százaléka számítástechnikai végzettséget szerzett, most az angol nyelvtanulás került előtérbe.

További terveik között szerepel az informatikai oktatás továbbfejlesztése integrálva a többi szaktárggyal, bővíteni szeretnék a művészeti képzést, tanulóik számára széles tevékenységi kört igyekeznek kialakítani.

Tóthné Csorba Mária az iskola előbbre juttatása mellett önmaga képzéséről sem feledkezett meg: Nyíregyházán komplex magyar továbbképzésen, Debrecenben kétéves tehetségfejlesztői szakértői képzésen vett részt, és közoktatás-vezetői képesítést is szerzett.

Tevékeny a közéletben is: az Alkotó Pedagógusok és Nevelő Intézmények Egyesülete, a Tehetségfejlesztő Társaság, az Esélyegyenlőségért Egyesület, a Magyar Pedagógiai Társaság tagja, valamint részt vesz a Miskolc Oktatási Közalapítvány kuratóriumának munkájában is. „Rendkívül rugalmas embernek érzem magam – vallja az igazgatónő –, úgy gondolom, hogy egy vezetőnek minden helyzetben reagálnia kell az új kihívásokra. De soha nem szabad elfelejteni Demokritosz szavait: – A gyermeknevelés veszélyes dolog: ha sikerül, rengeteg küzdelem és gond az ára, ha nem sikerül, felülmúlhatatlan fájdalom.”

Tóth György üzemmérnökkel kötött házasságukból egy gyermekük született: Dániel, aki most hetedikes és főleg a matematika és az informatika érdekli. Tóthné Csorba Mária szabad idejében mindenekelőtt olvas, amolyan „mindenevő”, a krimitől kezdve az ismeretterjesztő műveken át a szépirodalomig mindent szívesen olvas. Szeret utazni is, Párizs élete egyik nagy élménye volt, és szívesen pihen családjával a horvát tengerparton.

A pedagóguspályán eddig elért eredményeivel elégedett, további tervei között szerepel egy olyan iskola kialakítása, ahonnan a gyerekek megfelelő tudással felvértezve, elégedetten mennek haza, ő pedig megnyugodhat az elvégzett munka láttán. Távlati terveiben szerepel képességeinek kipróbálása más területen is.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)