Dr. Sinka Lászlóné

Kollégiumvezető

Sátoraljaújhely

szszb 31 tk Dr. Sinka Lászlóné .jpgA Molnár család 1952. tavaszán egy új családtag érkezését várta izgatottan.  A Teremtőt minden bizonnyal jókedvében találta az egyik Angyalkája, aki ajándékul azt kapta, hogy jótevő varázspálcájával születése pillanatában megérintheti egy újszülött homlokát, aki ennek hatására földi életében sok-sok jót és szeretet ad majdan embertársainak. A március 28-án megszületett csecsemő a keresztségben a Magdolna nevet kapta. Édesanyja, Majer Magdolna könyvelőként dolgozott. Édesapja, dr. Molnár Nándor a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanított. Nyugdíjazása után Timkó Imre Püspök úrral közösen több könyvet készített. Tíz éven át felszentelt papként hirdette az igét. Molnár Magdolna nővére Ágnes és öccse Albert, vállalkozók.

Magdolnát a gyerekek iránti szeretete és segíteni akarása a tanári pályára vezette. Gödöllőn ismerte meg férjét, dr. Sinka Lászlót, akivel együtt kerültek Sátoraljaújhelyre, Zemplén fővárosába. Itt születtek gyermekeik: Magdolna (38) matematika-pedagógia szakos tanár, öt évig egy alapítványi iskola igazgatóhelyettese volt. Férje, Boros András épületgépész vállalkozó. László (37) informatikai igazgató, neje, Ráti Andrea tanár, grafikus. Budapesten élnek és dolgoznak. Maguk és szüleik örömére békében nevelik a tágabb család ifjú tagjait: a 3 éves András-Benedeket, a kétéves Laurát és a legfiatalabbat, a hat hónapos Fanni-Magdolnát.

Dr. Sinka Lászlóné, Magdika férjével, dr. Sinka László sebészorvossal 1975-ben érkezett Gödöllőről a „térkép szélére”, Újhelybe. Meglátták, megszerették az itt élő embereket, gondjaikon vállvetve igyekeztek segíteni. Szikével a műtőben, jó szóval a katedrán. A zempléniek a szívükbe zárták az önzetlenül segítő házaspárt. Az első munkahely varázsa őket is lángra gyújtotta, és most, négy évtized múltán, Sinka főorvos úr osztályvezető-helyettesként vonult nyugdíjba. Hivatásszeretete okán most Göncön a szakrendelőben, egyedüli sebészként látja el a betegeket. Magdika pedig a támogató családi háttérrel mindent elért, ami pedagógus csak kívánhat: a gyermekek szeretetét, a szülők, a kollegák tiszteletét, a városvezetés elismerését. 2010-ben ő kapta meg a Nevelői Díjat, amelyet egy kollega vehet át.

Kertész-üzemmérnök, majd műszaki tanár, így szakmai tárgyakat – borászati technológia, munkaszervezés – tanított, gyakorlatot vezetett. Öt cikluson keresztül osztályfőnökként szakközépiskolai és szakmunkás osztályokat vitt. A hátrányos helyzetű tanulóknak sokat jelentett és jelent ma is a másik elfogadását, az őszinte szeretetet sugárzó tanári magatartás.

A társadalmi változások az iskola, a kollégium falai közé is bejutottak. A perifériára szorult családokból érkezők még inkább rászorultak a segítségére. Szociálpedagógusi diplomát szerzett az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán, majd az ELTÉ-n egyetemi szinten is. Kollégiumvezetői kinevezését 1998-ban vette át. Letette a közoktatás vezetői szakvizsgát is. Gyermek- és ifjúságvédelmi téren sokat tett a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni felzárkóztatásáért és fejlesztéséért. Az iskolai Alapítvány, a Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, valamint az Egyházak képviselőinek bevonásával krízishelyzetben lévő családoknak segített, adománygyűjtést szervezett. A rászoruló családok téli tüzelőjének beszerzéséhez személyes kapcsolatait is felhasználta. Jót tett, szeretetet adott és kapott. Személyes példájával elől járva érzékeltette tanítványaival a lemondás, az adakozás, az önkéntes közösségi munka, az önzetlen segítségnyújtás örömét. Karitatív tevékenységét értékelve a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézet felkérte: vegyen részt a „Magyar – szlovák összehasonlító képzési program a romák felzárkóztatásáért”, 2004 – 2007 közötti időszakban végzett programban, koordinátorként, szakmai tanácsadóként és mentorként. Még többet tett a mélyszegénységben élő gyerekek megsegítéséért, társadalmi és gazdasági integrációjáért. Egy projekt megnyerése további esélyt biztosít a kollégiumi bentlakásra építve, 6 osztályos végzettséggel bíró tanulóknak a szakmaszerzésre, a munka világába történő visszailleszkedésre. Magdika vezeti az egyetemről, a főiskoláról hozzá irányított végzős hallgatók terepgyakorlatait. Tapasztalatait szeretettel és szívesen adja át fiatalabb pályatársainak. Javasolt a hétvégi kollégiumot Az elképzelés létjogosultságát Magdika így indokolja: ”Amit hétfőtől péntekig felépítünk, azt a hétvégi távollét lerombolja.” Egy általa patronált, 30 fős, tartósan munkanélküli, kisebbségi csoportnak vezetett képzése eredményeként valamennyi résztvevő „Tapasztalati szakértői tanúsítvány”- t kapott. A csoport szószólója úgy fogalmazott: ”Köszönjük, hogy segített abban, újra embernek érezhetjük magunkat.” Nyugdíjban többet foglalkozhat majd a családjával, unokáival. Mint mondja: ”A boldogságot nem lehet ajándékba kapni. Egyetlen titka van, csak adni és adni jó szót, hitet, bátorítást és önzetlen, sok-sok tiszta szeretetet.”

Szerző: 2018. 01. 17.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló