Sátoraljaújhely

A Trefort Ágoston Szakképző Iskola igazgatója Sátoraljaújhelyen született 1952. július 28-án. Szülei a tsz-szervezés koráig földművesek voltak, akik kitartó, ám rendkívül kemény munkával próbálták biztosítani a legszükségesebbeket három gyermeküknek. Némi változást, viszonylagosan stabil jövedelmet csak a szülők elhelyezkedése hozott, édesapja gépkezelő lett a vízügyi igazgatóságon, édesanyja hivatalsegéd volt a telefongyárban.

A gyermekkor az akkor még önálló Rudabányácskához kötődik, a ház körüli gazdálkodás, az állattartás meglehetősen hamar munkához szoktatta. Itt járta az általános iskola első hat osztályát is, majd a sátoraljaújhelyi Kazinczyban fejezte be alapfokú tanulmányait. A Kossuth-gimnáziumban az idegen nyelvek és a természettudományos tárgyak – matematika, fizika, kémia – voltak a kedvencei. Különösen nagy hatással volt rá Molnár András, aki kemény, távolságtartó ember, ám kiváló matematikatanár volt. Rengeteget olvasott és sportolt, futballozott, kosárlabdázott. Érettségi után élete nagy álmát – matematika–fizika szakos tanár szeretett volna lenni – nem valósíthatta meg, kényszerből Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán tanult tovább. Életének nagyon szép öt éve következett, tanárai közül szívesen emlékezik vissza dr. Raisz Iván docensre, dr. Szabó János és dr. Firtkó János professzorokra.

Az egyetem befejezése után társadalmi ösztöndíjasként az Elzett Művek lett az első munkahelye, két évet dolgozott itt. Évfolyamtársa csábítására a Városgazdálkodási Vállalatnál folytatta technológusként, építésvezetőként.

1982-ben pályázta meg a mérnök-tanári álláshelyet jelenlegi munkahelyén. Közben a budapesti Műszaki Egyetemen mérnök-tanári diplomát szerzett. 1986–1989 között közoktatás-politikával és közművelődés-politikával foglalkozott. A rendszerváltás után ő lett a város első munkanélkülije, 1990-ben hívták vissza egykori iskolájába.

Egy új szakmát, a gépi forgácsolást oktatta egészen 1994-ig, elődje nyugdíjba vonulásáig, ekkor megpályázta az igazgatói posztot.

A legkedvezőtlenebb időkben kezdte igazgatói pályafutását, a nagy gazdasági átalakulások merőben új helyzetbe hozták az addig csak elméleti képzéssel foglakozó intézményt.

Lassú, de folyamatos tevékenységgel átalakították a szakmaszerkezetet, (pl. könnyűipari gépszerelés, gázszerelés elindítása). Ezt követte az iskola bővítése (öt új tanterem 1996-ban), majd korszerű iskolai tanműhelyek kialakítása.

1998-tól a szakképzés rendszerváltásától kezdődően az iskola képzési szerkezete teljes átalakuláson ment át. A hagyományos gépészeti, faipari, könnyűipari, művészeti szakképesítéseket folyamatosan megszüntették. Új szakképesítések kerültek bevezetésre a vendéglátás-idegenforgalom és a kereskedelem–marketing–üzleti adminisztráció szakmacsoportokban. Ezek a szakképesítések: a vendéglátó-eladó, a pincér, a szakács, a bolti eladó, a vámügyintéző, a logisztikai ügyintéző, a marketing- és reklámügyintéző és a vendéglős.

Az új szakképesítések új humánerőforrás-menedzselést igényeltek, melyek a tantestület összetételét teljes egészében megváltoztatták, átképzéssel és új személyek kinevezésével. A szakmaszerkezet váltásnak eredményeként az iskola tanulólétszáma a demográfia kedvezőtlen alakulása mellett karakteresen emelkedett, és az 500 főt is meghaladta.

Az új feladatok megvalósításához közoktatás-vezetői szakvizsgával járult hozzá. Az iskola jelenlegi fejlődését a minőségirányítási munkája és a Szakiskolai Fejlesztési Programban való részvétele reprezentálja. Vállalták minőségirányítási munkájuk külső szakértők általi átvilágítását, melyben európai uniós szakértő is részt vett.

A Szakiskolai Fejlesztési Programban való részvételük az iskola történetében soha nem tapasztalt eszközfejlesztést és humánerőforrás-képzést jelentett. Ennek részeként a tantestület 50%-a külföldi tanulmányúton gyarapíthatta ismereteit, míg itthoni környezetben a legújabb tanítási-tanulási módszereket vezethették be és alkalmazhatták a projektben.

Az igazgató urat munkájában a stabil családi háttér is segíti. Ennek megteremtésében fontos szerep jutott Timkó Máriának, akinek közgazdasági végzettsége van, és az Erzsébet Kórház munkaügyi osztályán dolgozik. Gyermekük – Róbert – a Miskolci Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának informatika szakán szerzett mérnökinformatikus diplomát, és az Ericsson Hungaria Kft. projektmenedzsere. Színvonalas szakmai munkájában vállalkozó felesége segíti.

Laczkó György szabad idejének jelentős részét – bár valamikor „őrült nagy rejtvényfejtő” volt – ma már a kertészkedés, a szőlészet foglalja le. Különösen büszke saját termésű vörösborára, valamint az általa készített specialitásaira: az aszúborára és a muskotály fajtákból készített borára.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2009.)