Sárospatak

A ma is fiatalosan mozgó, fürge észjárású, nyugdíjas szövetkezeti elnök a betöltött hetvenöt évéből tízet nyugodtan letagadhatna. A néhány évvel ezelőtti súlyos betegség  – szívósságának és élni akarásának köszönhetően – nem viselte meg annyira, mint sajnos, oly sok társát.

A családfáját a XVI. századig dokumentálhatóan visszavezető férfiembert 1930. augusztus 20-án az Abaúj-Torna megyei Pálházán anyakönyvezték Erdélyi Erzsébet és Misák Bertalan egyik gyermekeként. Leánya, Gabriella Ottília férjével együtt nagy féltéssel és odaadással neveli a bővebb család két unokáját, Nórát és Ritát.

A Sárospataki Református Gimnázium diákjaként tett érettségit követően bevonult, majd 1954-ben szerelt le. Ekkor került a Sárospataki Szakszövetkezethez mindenesként. Mentora a városszerte ismert akkori vezető, Wallach Gyula volt, akit azért is őriz emlékezetében, mert hagyta őt önállóan, felelősen dolgozni a szövetkezetben.

A szorgalmasan dolgozó, mindemellett az átlagtól gyorsabban gondolkodó fiatalember – ma már nyugodtan mondható – karrierje az elnöki székig vezetett.

Mizsák Bertalant nyitott szemmel, ésszerű gondolkodással áldotta meg a sors, így a szövetkezet dolgozói hamar befogadták maguk közé. Mindezeknek köszönhetően 1971-től 1986-ig vezette az egyre szebb gazdasági sikereket felmutató szervezetet, amely ma az ÉPSZER Rt. nevet használja. Ez az építő- és szerelőipari vállalkozás napjainkban Borsod-Abaúj-Zemplén megye és az északkelet-magyarországi térség egyik legnagyobb munkáltatója annak minden kötelezettségével, gondjával-bajával együtt.

A közelmúltba visszatérően: Mizsák Bertalan elnök, felelős gondolkodású, ugyanakkor kritikus szemmel látó vezető a szövetkezet fennállásának ötvenéves évfordulóján, a 2001-ben megrendezett ünnepi közgyűlésen egy szép Ady-idézettel szólt munkatársaihoz:

 „Úgy ötven évről nézhetni a Mostra, / Be boldog lesz, ki majd megmosolyogja. / Vergődő, zűrös, mai életünket, / s úgy látja, ahogy látni kellene: / lelkek nagy csődje, jövők szomjúsága, / Be boldog lesz, ki majd messziről látja.”

Ugyanezen a rendezvényen tett tanúbizonyságot mély humanizmusáról is, amikor közvetlenül emlékezett meg korábban eltávozott két kiváló dolgozójukról, Ágoston Andrásról és Henczel Mihályról. Méltatta azok példamutatóan és példaadóan igényes munkavégzését, hiszen nem tűrték a hitványságot, a nemtörődömséget, a szűklátókörűséget és a felületes munkát. Velük kapcsolatosan említette meg azt is, hogy Ágoston András és Henczel Mihály az élete során az átlagostól jobban figyelt a jövő nemzedékének a nevelésére, az ifjúi fejekben a kötelességteljesítés felemelő tudatának elültetésére. Szavait egyetértő csönd fogadta…

Mizsák Bertalant városszerte mindenki szókimondó vezetőnek ismerte, így nem is lepődött meg nagyon a hallgatóság az akkor elhangzott mondatain:

 „…a 90-es évek elején regnáló kormány szövetkezeti törvénye lehetőséget biztosított – a korábban keserves kínnal, súlyos adóterhek alatt létrejött  – szövetkezeti vagyon szétcincálására. Az elnök urat és a szövetkezet tagságát is elismerés illeti, hogy a szervezeti széthullás nem következett be.”

Mint mondta, a rendszerváltás során vállalatbirodalmak omlottak össze magukkal sodorva több üzleti partnert. Az addig tőkeerős, fizetőképes kereslet eltűnt. Az építőipari piac teljesen beszűkült. Az országnak ebben a régiójában a gondok még hatványozottabb mértékben jelentkeztek.

Ám a valós élet követelményeihez történt rugalmas alkalmazkodással úrrá lehettek a gondokon, és a legnehezebb időket is átvészelve talpon maradhattak, és az akkori, közel egymilliárd forintos árbevételükkel a térség legnagyobb építőipari szervezetévé válhattak.

Mizsák Bertalan elnökségének ideje alatt kezdődött meg Sárospatak régi városmagjának a rekonstrukciója, a nagyon sok értékes, zömében műemlék jellegű, történelmi múltunkat idéző szép épület felújítása. S még mindig lenne teendő bőven, ha az anyagiak nem szabnának kényszerű határt. Az elért eredmények birtokában közös jövőjüket méltán rakhatják biztos alapokra, hisz a további sikeres munkához a szükséges gazdasági alap a rendelkezésükre áll.

Az évtizedek alatt megszerzett szellemi, technikai és fizikai erejük az, ami  „…ha a vitorlákat jó irányba állítják, képes lesz inspirálni, motiválni az rt. dolgozóinak a kreativitás utáni vágyát, s akkor sikerrel veheti a következő ötven év minden felmerülő akadályát”– mondta hozzászólásában befejezésül.

A nyugdíjas szövetkezeti elnök napjainkban tovább folytatja a kivételesen ritka történelmi múlttal bíró család eredetéhez szorosan kapcsolódó levéltári kutatásait. Azok mellett szívesen olvas, főleg történelmi tárgyú könyveket.

Derűs, kiegyensúlyozott életű, tiszta lelkű ember…

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)