Miskolc, Sárospatak

Világéletében mindig mindenre nyitott volt, minden új érdekelte, számtalan tevékenységben kipróbálta képességeit. Mindig úgy gondolta, hogy az eredmény, az esetleges siker csakis a következetes, kemény és átgondolt munka eredménye lehet.

Édesapja, aki már nincs az élők sorában, alföldi parasztgyerekből lett erdésztechnikus, édesanyja bodrogközi parasztlányként került Miskolcra, ahol a nagy iparosítás idején találkoztak és kötöttek házasságot.

Három gyermekük közül a legidősebb, István 1965. augusztus 30-án született Miskolcon. Őt követte Attila, aki vízvezeték-szerelő, és feleségével Sárospatakon él. A legkisebb, Katalin ugyancsak pataki lakosként két gyermeket nevel üzletkötő férjével.

Bordás István gyermekkorát Sárospatakon töltötte. Szegény, de nagyon összetartó családban nőtt fel, ahol a rokonoknál töltött nyaralások színesítették a gyermekéveket.

Úgy látja, hogy az a családi háttér, amelyben felnevelkedett, nagyon fontos alapvető dolgokat tanított meg vele, olyanokat, amelyek egy életen át elkísérhetik az embert.

Átlagos gyerekként talán az olvasás szeretetével tűnt ki társai közül. Kezdetben mindent elolvasott, ami a keze ügyébe került, ám hatodikos korában találkozott egy könyvtárossal, aki módszeresen vette rá a legfontosabb művek elolvasására. Elsősorban a történelem és a magyar érdekelte. Középiskolai tanulmányait – családi indíttatásra – az akkor még „államinak” számító Rákóczi Gimnáziumban kezdte.

Fontos szerepet játszott életében az irodalmi színpad, amely tartást adott, megtanította beszélni és kiállni a színpadra. Érettségi után egy évig MÁV-kalauzként dolgozott, így hamar belekóstolt az élet sűrűjébe, rengeteg tapasztalatot szerzett. Azután a Sárospataki Tanítóképző Főiskola történelem–népművelés szakán folytatta tanulmányait, ahol társaival a lehetőségeket megragadva (bábszakkör, újságírás, amatőrfilmezés, filmklub) pezsgő, színes életet leheltek az öreg alma mater falai közé.

1988-ban végzett, és népművelőként igyekezett hasznosítani a megszerzett tudást az újonnan nyílt Faluházban Bodrogkeresztúron. A 80-as évek második felében tanulta a népművelő szakmát egy olyan településen, ahol szinte minden kulturális területtel a népművelőnek kellett foglalkoznia. A katonai szolgálatot, amelyet máig élete legfeleslegesebb időszakának tart, ő sem kerülhette el, leszerelése után a Sárospataki Képtárba került. Kezdetben kiállítás-szervezéssel, gyűjteménykezeléssel foglalkozott, majd a képtár vezetője lett. Közben tanult, a 90-es évek elején történelemtanári diplomát szerzett Egerben, majd informatikai tanár-informatikus szakképesítést Nyíregyházán.

Ez idő tájt kezdte magát „beleásni” a múzeumi informatikába, így hamarosan a megyei múzeumok informatikai vezetője lett. E minőségében informatikai fejlesztésekkel, stratégiák és pályázatok kidolgozásával foglalkozott.

Időközben tevékenykedett a Sárospataki Népfőiskolai Egyesületben, számtalan továbbképzésen, tréningen vett részt, felnőttképzési szakértő lett, kiadványokat szerkesztett, weblapokat készített. Különösen szerette a tanítást az informatikai tanfolyamokon. Több száz felnőtt van Sárospatakon, aki tőle is tanulta a számítástechnikai eszközök használatát.

Jelenlegi beosztását, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet igazgatói posztját pályázat útján nyerte el, 2002. augusztus 1-jétől tölti be.

Intézménye szakmai háttérszolgáltató intézet, két fő tevékenységi körrel: egyrészt a megyei közművelődési intézményrendszer segítője, másrészt a nonprofit idegenforgalmi szervezetek háttérintézménye.

Átképzés, továbbképzés, információgyűjtés, elemzés, szakmai koordinációk számítanak a 21 fős intézmény legfontosabb feladatai közé.

Bordás István lakóhelyén, Sárospatakon önkormányzati képviselő volt 1990–1998 között, a Magyar Népfőiskolai Társaság elnökségi tagja 1992-től, tavalytól alelnök.

„Eddigi eredményeimet a következetes, kitartó, sok munkának köszönhetem – véli Bordás István. – Jelenlegi beosztásomban ez már kevés, ide már kell egy kis taktika, áttekintőképesség és nagyon fontos a kapcsolatteremtés.”

Fövényesi Zsuzsanna tanárnővel, aki Kenézlőn tanít, 1988-ban kötöttek házasságot. Gyermekei közül a 14 éves Eszter gimnazista, a 12 éves Zsófia hatodikos, Márton januárban múlt kilencéves.

Bordás igazgató úr szabad idejében zenét hallgat, a klasszikusokat éppen úgy szereti, mint a mai dzsessz vagy rockzenét. Imád szakácskodni, mindent megfőz az egyszerű ételektől a bonyolultakig, amit gyermekei „rendelnek”, de különösen szereti a nyári szabadtéri sütést-főzést.

Eddigi életére visszatekintve úgy véli, tartalmas út áll mögötte. A jövőt illetően elsősorban intézménye hatékony, innovatív működését szeretné elérni.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)