Schneider József

Elnök-igazgató,

Sárospatak

Életútja azt igazolja, hogy ha valakiben van elegendő kitartás és akaraterő, akkor legyen akármilyen szegény, induljon bármilyen mélyről is, sikeres és eredményes életpályát járhat végig.

1939. március 14-én Sátoraljaújhelyen látta meg a napvilágot. Két hónapos volt, amikor édesapja tüdőbetegségben meghalt, így a különböző családoknál cselédként dolgozó, boltban kiszolgáló édesanyjára maradt felnevelése, ezért joggal mondhatja, hogy nehéz gyermekkora volt. A polgári iskolában, tiszta fiúosztályban tanult, emlékei között máig elevenen élnek a Bartha plébános úr által vezérelt parókiabeli játékok, mindenekelőtt a futball, ám itt tanult pingpongozni is, ami további életének meghatározó eleme lett.

Az iskola befejezése után a gimnázium és a tanítóképző között választhatott, ám ő inkább az újhelyi közgazdasági technikum mellett döntött, amiben a barátokon túl az is döntő szerepet játszott, hogy igen jól elboldogult a matematikával. Nagyon jó tanárának számított Bóna Ervin, és az inkább jóságával, mint szigorúságával kitűnő, könyvvitelt tanító Balogh tanár úr.

Az ezerkilencszázötvenhatos események után már nem helyezték el a végzősöket, így egyik osztálytársa javaslatára a vasútnál próbáltak szerencsét, ahol előmenetelt és biztos munkát ígértek nekik. Itt az „élet sűrűjébe csöppent”, ám mivel az ígéretből csak a rendkívül veszélyes munka maradt – fékező volt – egy fél év múlva „visszatért a kaptafához”, egy sárospataki kis termelőszövetkezet, a Rákóczi Tsz főkönyvelője lett. Közben behívták katonának, Kecskeméten a repülősöknél szolgált, az ezredtörzsnél meteorológus volt. Ezt olyannyira megkedvelte, hogy leszerelése után kis híján a polgári meteorológiai szolgálatnál folytatta.

Mire hazatért a katonaságtól a téeszt  „kilopták alóla”, pontosabban négy szövetkezet egyesülésébe olvasztották be, így a Kossuth Tsz belső ellenőre lett. Több mint egy évtizedet töltött ebben a beosztásban, 1974-ben hívták a Ruhaipari Szövetkezethez (amely egyébként 1951-ben alakult), ahol előbb helyettes főkönyvelő, majd főkönyvelő lett. A korábbihoz képest könyvelési szempontból egyszerűbb volt a dolga a 300–400 fős két műszakban dolgozó üzemben. Azt maga sem gondolta, hogy hamarosan az egész cég irányítása is rá hárul. Pedig így történt, és amikor a rendszerváltás idején, 1989-ben Karajz Géza szövetkezeti elnök nyugdíjba vonult, a tagok őt választották meg elnökükké.

Az azt követő években „rendbe tették a cég szénáját”. (A korábban még a megyében utolsó helyen kullogó üzem gyors fejlődésnek indult. Saját erőből nagyszabású üzembővítést hajtottak végre, megszüntették a két műszakot, ennek és a géppark teljes kicserélésének köszönhetően a hatékonyság sokat javult.) Hozzá láttak a kor követelményeinek megfelelő szervezeti forma kialakításához, ennek eredményeként kezdte meg működését a Patak Ruhaipari Rt. 1997. január 1-jétől.

Fő profiljuk a női felsőruházati termékek gyártása, jelenleg 185 főt foglalkoztatnak. Megalakulásuk óta mindig eredményes évet zártak, és ma is az ország első tíz üzeme közé sorolhatók a szakmában. Munkájuk révén elismertek, ezt „díjazzák” partnereik is, akik között jelenleg két német és egy holland cég található. Schneider József eddigi eredményes munkáját számtalan kitüntetéssel ismerték el: több alkalommal volt Kiváló Dolgozó, megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát, és a sporttevékenységéért is kapott jó néhány elismerést.

Életútjáról így vall: „A legfontosabb az, hogy egy vezető szeresse munkáját, úgy vezesse cégét, mintha az a sajátja lenne, gondolkodjon mindig előre, álljon készen az esetleges változtatásra. Legyen mindig tisztában a cég helyzetével, mert csak a számokban lehet feltétlenül megbízni. Az embereket meg kell becsülni, különösen a fizikai dolgozókat, mert ők termelik a valós értéket. Vegye magát körül megfelelő középvezetőkkel, olyanokkal, akik szakmailag felkészültek és szeretik beosztottaikat. Mindig olyan döntést kell hoznia, hogy a többség érdekei ne csorbuljanak, ezek megvalósítása érdekében fel kell vállalni a nem szimpatikus intézkedéseket is.”
1965-ben kötött házasságot Vass Ilona tanítónővel, aki ma már nyugdíjas. Gábor fiuk közgazdasági szakközépiskolát végzett – mellesleg tehetséges rajzoló –, főiskolára jár és a cégnél dolgozik. Nóra lányuk elvégezte a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát, Budapesten egy nagy könyvvizsgáló cég munkatársa. Schneider úr szabadidejében ma is aktívan sportol, hatvanöt évesen egy megyei első osztályú asztalitenisz- csapatban játszik. Emellett egy kisebb kertet művel (korábban egy nagy kert művelése kötötte le idejét, ám ezen már túladott), és azt vallja, hogy semmit sem szabad túlzásba vinni. Nagy terveket már nem szövöget.

Az eddigi életútjával elégedett, ha egészsége engedi, még 2–3 évig szeretné vezetni a céget és gazdaságilag legalább olyan stabil üzemet kíván átadni utódjának, mint amilyen az jelenleg.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)

Hasonló

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése