Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Sütő István
A Sütő és Társai Kft. műszaki vezetője,
Sárospatak
Mindig érdekelték az újdonságok, szeretett mindennek a végére járni, állandóan újításokon, új eljárásokon, megvalósítható lehetőségeken törte a fejét. Ezért is sikerülhetett neki, hogy túl az ötödik ikszen, tulajdonostársaival együtt, új üzem megvalósításába kezdtek Sárospatakon.
1950. május 3-án született Pácinban. Szülei gazdálkodó emberek voltak, édesapja előbb magángazdálkodóként, majd a termelőszövetkezetben, később az iparban bizonyította hozzáértését, rátermettségét. Édesanyja, miközben besegített a mezőgazdasági munkákba, nevelte a család három gyermekét. Nővére, Mária, korábban az ELZETT minőségi ellenőrként dolgozott, ma bolti eladóként tevékenykedik. Öccse, Tibor, egy gépipari vállalkozás résztulajdonosa Sárospatakon.
Gyermekkorát szülőfalujában töltötte, ahol tevékenyen segítette szüleit a ház körüli munkákban, miközben a kor nyújtotta szórakozásokra is jutott ideje. A társaival együtt töltött „mezítlábas nyarakon” a Mogyorós-tónál, meg a Karcsa-tónál fürdött, horgászott, amit a bigézés, a rongylabdázás meg a közeli kuglipályán bonyolított nagy kugli csaták színesítettek. Az iskolában, ahonnan elsősorban Forgács Tibor tanár úr maradt meg emlékezetében, főleg a történelmet és a földrajzot kedvelte.
Ipari tanulóként Sátoraljaújhelyen a Fűtőházban járóműlakatos tanulóként a gőzmozdonyok világába csöppent. A szakmunkásképző oktatói közül elsősorban a történelmet tanító Patya bácsit őrizte meg emlékezetében.
1967-től Miskolcon az építőiparban folytatta munkáját, ahol vasszerkezeti lakatosként csiszolta tovább szakmai képességét. Időközben másodállásban kisiparosként tevékenykedett, és munka mellett szülőfalujában végzett lakatos munkákat a helyi tanács és a lakosság számára.
1970-ben került az ELZETT Művekhez Sátoraljaújhelybe, ahol az akkor induló öntödében beállító lakatosként dolgozott. Időközben hazafias kötelezettségének is eleget tett, 1971-től Recsken a Lángosi-laktanyában szolgált két évet. Leszerelése után Edelénybe kerültek, ahol állást és lakáslehetőséget kapott, ő maga a bányánál helyezkedett el, bányagépszerelőként dolgozott. Munka mellett tanult, 1979-ben érettségizett. 1980-ban költöztek vissza Zemplénbe, Sárospatakra, ahol tovább folytatta iskolai tanulmányait, gyártástervező technikusként végzett 1983-ban, közben 1982-től családi házat építettek, ő maga újra az ELZETT-ben folytatta technológusként, ahol több újítását fogadták el és vezették be.
Felkérés alapján 1989-ben ötödmagával megtervezte a PREC CAST Öntödei Kft.-t, ahol három éven keresztül üzemvezetőként dolgozott. Mivel egy szakmai kérdésben összekülönbözött a tulajdonossal, 1993-tól magánvállalkozóként „gombolyította élete fonalát”. Elsősorban (miután időközben kapcsolatba került az édesiparral) édesipari gépek felújításával foglalkozott, miközben folyamatos beszállítója volt a PREC CAST-nak is.
1998-ban alapították meg a máig családi vállalkozásként működő Sütő és Társai Kft.-t. Ez a cég elsősorban édesipari berendezések gyártásával, felújításával és használt édesipari gépek kereskedelmével foglalkozik. Jelenleg 18 fővel dolgoznak, árbevételük alapján a kisvállalkozások sorát erősítik. Az édesipari berendezések mellett gyártanak saját tervezésű és fejlesztésű hidraulikus berendezéseket is.
2003–2004-ben létrehozták a Sárospatak Hungária Kft.-t, illetve a Zemplén Csokoládégyárat, amely a nyitás után néhány hónappal ötven főnek ad majd munkát.
A 2004-ben indult termelés eredményeként elsősorban szaloncukrot gyártanak, később mártott szeletekkel és kézi desszertekkel szeretnének megjelenni a piacon.
„Azt hiszem előrejutásom legfontosabb feltétele a kreativitás volt – vélekedik Sütő István. Ha valami érdekelt, azzal kitartóan foglalkoztam, még akkor is, ha nem jöttek rögtön az eredmények. Fontos szerepet játszott mindezekben a biztos hátteret nyújtó család, valamint a segítőkész barátok, akikre minden körülmények között számíthattam.”
1970-ben kötött házasságot, melyből két leánygyermeke született. Két lányuk közül Andrea jogászként végzett, akinek férje a családi vállalkozásban minőségirányítási megbízottként dolgozik. Judit pedagógusként végzett, jelenleg a Sütő és Társai Kft. ügyvezetője, férje főnevelőként dolgozik, kislányuk Zsófia, hatéves.
Sütő István szabadidejében a pácini parasztházat csinosítja, amely a családi pihenés és kikapcsolódás színterét jelenti. Ma is szívesen horgászik, legszívesebben kárászt fogna, amit paprikás lisztben megforgatva szívesen meg is süt. Leginkább munkájának él, most a Zemplén Csokoládégyár tevékenységének szervezése jelenti a fő feladatot. Reméli, gyermekei mihamarabb révbe jutnak, és bizakodik abban, hogy majdan jól megérdemelt nyugdíjas éveket tölthet.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Hasonló
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése