Sárospatak

Hogy a Kubus név olasz, vagy lengyel–szláv eredetű, máig tisztázatlan, mindenesetre Mádon, ahol Kubus László 1947. október 5-én született, jó néhányan viselik ezt a családnevet. Édesapja szőlész-borász volt a piaristák gazdaságában, majd az állami gazdaságban dolgozott. Édesanyja az elsősök tanítójaként szinte az egész falut tanította írni-olvasni.

Ma már nyugdíjas, Sárospatakon él. Hat gyermeket hozott világra, van köztük gépészmérnök, építésztechnikus, kertész, tanár, néhányan már nyugdíjasok. Kubus László gyermekkorát az erdők, mezők világa jelentette, bár a tanulmányokban nem mutatott fel semmi rendkívülit, a kertészkedés, a növények mindig vonzották. Nővérét követve így került a sátoraljaújhelyi kertészeti technikumba, titkon mindig is apja foglalkozását szerette volna folytatni.

Végzés után a Tolcsvai Állami Gazdaság volt első munkahelye, három hónapig a szőlőtermelésben volt gyakornok, majd szüretkor már a borászatban dolgozott. Nemsokára pincemester, 1968-tól pedig pincevezető lett, hamar bekerült az élet sűrűjébe.

Időközben a vállalat folytonos átalakuláson ment keresztül, az állami gazdaságok egyesülései révén létrejött a Tokaj-hegyaljai Borkombinát, ahol 1974-ig folyamatosan pincevezető. Ekkor nagyobb feladatot kapott, Erdőbénye központtal körzeti pincevezető lett, négy pincészet (Bodrogkeresztúr, Erdőbénye, Olaszliszka, Szegi) tartozott hozzá. 1988-tól a máig is munkahelyét jelentő Szegi Pincészet vezetője. Ezt a pincészetet 1968-ban alapították, azóta folyamatos fejlesztésen ment keresztül. Tíz évig ásták a föld alatti pincéket, azzal a céllal, hogy központi, jól megközelíthető helyen, megfelelő infrastruktúrával ellátott, modern pincészet alakuljon.

A sok kis 2-300 hektoliteres pincében ugyanis már nehézkessé vált a munkavégzés, szükség volt egy európai szintű pincére. Erre a négy régi kőporbánya megfelelő terep volt, négy és fél kilométer hosszú, új pincerendszer épült ki. Ma már 17500 darab, két-háromszáz literes szerednyei hordót képesek itt tárolni: a fahordós rész 7 millió liter, a tartályos tárolótér 5 és fél millió liter kapacitású.

A fejlődés persze nem állt meg, négy éve befejeződött a présház építése. Ma már itt helyben dolgozzák fel a szőlőt Abaújszántó, Mád, Tarcal, Tolcsva, Tokaj térségéből úgy 40–60 ezer mázsát évente.

A borászat fejlesztésében 1966-tól folyamatosan részt vett. Akkor egészen másképp készítették a bort, mára a helyzet technikailag teljesen megváltozott. Az új rendszerek kialakításában folyamatosan részt vett. Figyelemmel kísérte az európai eljárásokat, tanulmányozta azt, mit lehet azokból megvalósítani nálunk, nem felejtkezve el a tokaji tradícióról, pénzügyi lehetőségeinkről. Büszke arra, amit Szegiben elértek, mert így versenyben tudtak maradni az idetelepült, tőkeerős nyugati cégekkel.

–A jó bor titka, először is a jó alapanyag – vallja a szakember. – Nem választható el egymástól a szőlészet és a borászat. A kettőnek együtt kell működni, bár a nagyüzemben előfordul, hogy szétválasztják őket. Az a jó, ha mindkettőt végzi az ember. Akkor benne van a felelőssége a szőlő termelésében, akkor jó alapanyagot készít, abból aztán már jó bort lehet erjeszteni.

1966-tól jó néhány említésre méltó évjárat megfordult a keze alatt: kezelhette az ’59-es, a ’63-as, a ’64-es nagy évjáratok borait. 1966-ban készítette az első aszút és a 2000-ik évvel bezárólag még lehetne sorolni számtalan nagy évjáratot.

–A borász szakmában nagyon lényeges – mondja, – hogy kikkel dolgozik együtt az ember, Itt mindenkitől elleshet valamit. A borkóstolást, a borkészítést nem lehet könyvből tanulni, csak alapismereteket lehet szerezni. A tudás csak hosszú évek alatt alakulhat ki.

Kubus László ezerkilencszázhatvannyolcban kötött házasságot Kiss Máriával, aki szakmabeli volt, egy iskolába jártak Újhelyen. A feleség ma már élelmiszer-nagykereskedő, újabban egyre többet foglakozik a borok kereskedelmével. Két gyermekük született, Mária 1968 decemberében, László pedig 1976-ban. Marika matematika–technika szakos tanár, ám ma már – a Zemplén Televízió után – az RTL munkatársa. Laci pedig a családi zenei hagyományok folytatójaként (a zeneszeretet a nagymamától ered, mindenki tanult zongorázni a családban) a Debreceni Zeneakadémián, rézfúvós szakon végzett.

Kubus László a Tokaji Vinum Regnum Rex Vinorum Borlovagrend alapító tagja. A rend célja a tokaji bor hírnevének ápolása. Emellett a szegi hegyközség elnöke, tagja a régió szőlő- és bortermelési szakbizottságának. Elégedett eddigi eredményeivel, ha újra kezdhetné, akkor is a szőlővel és a borral foglalkozna. A közeljövő terveiben szerepel a ma már nyolc hektárt jelentő, saját szőlőtermelés fejlesztése. Nyugdíjas éveire egy kis borászati üzemet szeretne létrehozni. Ez egész eddigi szakmai pályájának megkoronázását jelentené.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)