Komáromi Ferencné

A Ruszin Nemzetiségi ÁMK igazgatója,

Komlóska

A magasba emelkedő Zempléni-hegyek ölelésébe zárt kis településre, Komlóskára kanyargós, kopott utacska vezet. A mindössze 327 lelkes település lakosságának 80%-a ruszinnak vallja magát, és az itt élők fele beszéli is ezt a nyelvet. Nemcsak az idősebbek, hanem már a legkisebbek is, ugyanis 2004 óta a helyi általános iskola Komáromi Ferencné vezetésével Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központként (ÁMK-ként) működik tovább, mely magába foglalja az iskolát, óvodát, könyvtárat és az óvodában működő bölcsödét is. Az iskola épülete a jelenlegi formáját 1949-ben nyerte el, két tanteremmel, egy irodával és egy kis szolgálati lakással. „Mára már négy tantermet alakítottunk ki, és a szolgálati lakás helyére egy helytörténeti gyűjteményt rendeztünk be” – mondja örömmel az igazgatónő.

Komáromi Ferencné 1958. szeptember 9-én született Kisvárdán. A szerény anyagi körülmények között felnőtt tanító hálásan mesél édesanyjáról és kettejük kapcsolatáról. Abban az iskolában tanult, amelyikben édesanyja tanított, de ez nem befolyásolta gyermekkorát, mivel őt nem tanította, sőt csak ritkán találkozott vele. „Ez így volt jó, reggel együtt elindultunk, de este, ha még egyszerre is jöttünk haza, akkor is külön úton, én erre, ő arra” – emlékszik vissza az igazgatónő. Mai napig mindent megbeszélnek, nem csak a magánéleti dolgokat, de a szakma során felmerülő problémák esetén sem restell segítséget kérni. „Mindig is olyan szerettem volna lenni, mint ő. Ő az én példaképem, emlékszem, mikor nyugdíjba került, azt mondta, hogy az a tanító, aki becsületesen végigtanítja az életét, az 55 évesen elfárad. Édesanyám 37 éven át lelkesen tanított.”

Zsuzsa néni élete sok mindenben hasonlít édesanyjáéhoz. Büszkén meséli kettejük életének hasonlóságát. Édesanyja a matematikatanár javaslatára közgazdasági szakközépiskolába jelentkezett, de egy év után különbözeti vizsgával átment Sárospatakra a tanítóképzőbe, míg ő az anyukája tanácsára a kisvárdai postaforgalmi szakközépiskolába került, mondván: „se hangom, se hallásom, így nem nyerek felvételt a tanítói alkalmassági vizsgán”. „Később 1976-ban sikeres érettségit tettem, talán a jóisten akarta így, de nagy szükség volt abban az időben a tanítókra, így eltörölték az alkalmassági vizsgát, és úgy éreztem, meg kell próbálnom. Jelentkeztem a nyíregyházi Bessenyei György Tanítóképző Főiskolára tanító szakra, és sikerült, felvettek”. Tanulmányainak utolsó évét már levelező szakon végezte, mert 1978-ban házasságot kötött Komáromi Ferenccel, majd Eperjeskén állást is kapott. 1980-ban hazaköltöztek Erdőhorvátiba, ahol már Bettina nevű gyermeküket nevelték, aki folytatva a családi hagyományt szintén tanító lett.

Komlóskára 1982-ben került. Váratlanul érte a hír, hogy ott kell hagynia eddigi munkahelyét Erdőhorvátiban, és szükségből egy olyan faluba kell mennie, amiről csak rosszat hallott. Nem is volt könnyű dolga, eddig osztott osztályban tanított, Komlóskán pedig összevont osztályok voltak. Senki nem mutatta meg neki, hogyan kell helytállni. Az évek során azonban visszaigazolódott rátermettsége, szakmai tudása és hivatástudata. Majd megszületett Szabolcs nevű gyermeke is, és az idő múlásával kellemesen csalódott a településről hallottakkal kapcsolatban. Tapasztalata szerint egy kisiskolában sokkal emberközelibb a kapcsolat a kollégák és a diákok között is, valamint az oktatás mellett a nevelésre is kellő hangsúlyt lehet fektetni. Példamutató munkásságának egyik kiemelkedő pontja, hogy 2004-ben nagy változás történt az iskola életében, ekkor vált ÁMK-vá, ami azt is jelentette, hogy a szlovák nyelv helyett ruszin nyelvet tanulhatnak a gyerekek. Azt a nyelvet, mely valóban a komlóskaiak sajátja. Innentől kezdve kezdtek el komolyabban foglalkozni a régiségek gyűjtésével is, amelynek a kiállítására a volt szolgálati lakásban került sor. Ezeket a tárgyakat, népviseleteket a helyi emberek adományozták az iskolának, de nagyon sok régiséget rejt a padlás is  – meséli Komáromi Ferencné, és mutatja a régi mártogatós pennát. Igazgatósága alatt már 5–6. osztályt is indítottak, erdei iskola, ökoiskola és zöld óvoda lett az intézmény. Éves szinten 25–30 pályázatot készít, amelynek egy részében a gyerekek is részt vesznek, kiemelkedő eredményeket érnek el országos versenyeken. Amikor a gazdasági válság következtében több kisiskola, óvoda szűnt meg, Komlóskán a polgármester segítségével megnyitották az ország legkisebb bölcsődéjét. 2009-ben az a megtiszteltetés érte, hogy beszédet mondhatott a parlamentben a falusi kisiskolák védelmében.

Tervei között szerepel, hogy a meglévő helytörténeti gyűjteményt kibővítik egy iskolamúzeummal, továbbra is minden pályázati lehetőséget megragadva az ÁMK fejlődését szolgálja, és ami a legfontosabb, hogy olyan gyerekeket adjon ki kezei közül, akik az élet bármely területén megállják helyüket, és szívesen emlékeznek vissza iskolájukra.

(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése