Komlóska

Komlóska, egy kies völgyben található négyszáz lelkes, azonban több, mint hatszáz éves „zsák-település” a történelmi Tokaj-hegyaljai borvidék és a Zempléni Tájvédelmi Körzet határán. Délen még szőlőültetvények vannak, a völgy fölött pedig körben erdők határolják a festői szépségű falut. Első alkalommal 1396-ban találkozhatunk nevének írásos említésével. Az 1700-as években az elnéptelenedés miatt ruszinokat telepítettek ide a Kárpátokból, akik nemcsak új hazára leltek, de nyelvüket, kultúrájukat is megőrizték, olyannyira, hogy ma Komlóska számít a magyarországi ruszinság bölcsőjének, ahol ma is hétköznapi nyelvként beszélik anyanyelvüket a magyar mellett.

A II. világháború és az azt követő évtizedek szétzilálták az egykor virágzó települést, lakossága mintegy egyharmadára csökkent. Csipkerózsika álmából csak a rendszerváltás idején kezdett ébredni, ekkor lett saját sorsát irányító, önállóan fejlődő közösség.

Ennek a megújulási folyamatnak állt élére Köteles László polgármester, akinek már nagyszülei is Komlóskán éltek. Ezerkilencszázkilencvennégyben, mindössze huszonegy éves volt, így lett ő az ország legfiatalabb polgármestere. A „márciusi ifjak” lendületével vetette magát a munkába, de egyúttal rendelkezett a reformkor nagy egyéniségeinek bölcsességével is. Ma már jól érzékelhető változások tanúskodnak arról, hogy az elmúlt hat esztendő olyan új távlatokat nyitott, amelyek tisztes megélhetést, biztos jövőt jelentenek mindnyájuk számára. A siker titka az, hogy nemcsak a képviselő-testület tagjai, hanem az egész lakosság akarja, segíti azt az elképzelést, amit ő maga összegez, irányít. Az a mondás, hogy „Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk.” Köteles László esetében fokozottan igaz, hiszen amit polgári életében tanult, maradéktalanul felhasználja a közösség érdekében.

Először Miskolcon, a Koós Károly Építőipari Szakközépiskolában szerzett építőipari technikusi oklevelet. A katonai szolgálat letelte után számítógép programozói képesítést szerzett. Irodája – az internettel bezárólag – minden berendezéssel el van látva, mert tudja, hogy csak így lehetséges a gyors, hatékony információcsere. Most a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola végzős hallgatója. Növénytermesztő mezőgazdász lesz, mert úgy érzi, hogy kellő szaktudás nélkül csak sarlatánként tervezhetné munkahelyteremtő elképzeléseit. Légvárakat pedig nem akar építeni, álmait a hagyományokra, a múlt tapasztalataira építi. Elsőként a lehetséges kitörési pontokat határozta meg: a mezőgazdaság, a turizmus és a bányászat hagyományaira alapozták a fejlődést, ezeket az egykor eredményes tevékenységi formákat élesztették újjá. Még ebben az évszázadban is folyt bányászat a településen, nemesfémet, építőkövet és bentonitot rejt itt a föld. Mezőgazdasági szempontból legfontosabb az erdő, hiszen a komlóskai határ kétharmadát ez képezi. Ma a megyében egyedülállóan, erdőszövetkezeti formában működő mintagazdaság fogja össze a magántulajdonba került erdők 200 birtokosát.

A turizmus sikere – a táj szépsége mellett – elsősorban a komlóskai emberek vendégszeretetén, tisztaságán és a kiemelkedő közbiztonságon alapul. A község 32 ágyas turistaháza mellett egyre több család biztosít szálláslehetőséget, maga a Köteles család nyitotta az első vendégházat. Épül egy tágas étterem is, helyi, gasztronómiai specialitásokkal és a verhetetlen tokaji borral kínálva a vendégeket. Az üresen álló házakat pedig előszeretettel vásárolják meg üdülési célra a közelebbi- távolabbi városokban élő, nyugalomra, jó levegőre vágyó emberek.

Programként elsősorban egyházi és kulturális hagyományaikat kínálja, a húsvéti pászkaszentelést, a betlehemezést, a pataknál történő vízszentelést, de mint mondja, minden évszaknak, minden hónapnak megvan a maga varázsa, látványossága. Augusztus első szombatja hagyományosan Komlóska Napja. Ilyenkor több ezer ember látogat haza, több száz díszvendéget fogadnak. Különös büszkeséggel mondja, hogy dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök úr, a Magyarországi Görögkatolikus Egyház feje is komlóskainak érzi és vallja magát számtalan, innen elszármazott értelmiségivel együtt. II. Rákóczi Ferenc méltán illette a ruszinokat a „Gens Fidelissima” (leghűségesebb nép) jelzővel.

Komlóskán található az ország egyetlen ruszin tájháza. A Zemplén minden szépségét pedig a természetvédelmi és erdészeti tanösvényen láthatják az érdeklődők növényritkaságokkal, a XIV. században épült egykori Solymosi-vár és a Darnói apátság romjaival, sziklatornyokkal, kalcit-telérekkel és csodálatos kilátással a Zemplénre és az Alföldre. Csodálatos látvány a templom páratlan gazdagságú stukkódíszítése.

– Akik el tudják fogadni értékeinket, hagyományainkat, garantáltan a földi paradicsomban érezhetik magukat Komlóskán – mondja befejezésül és hozzáteszi: Az, hogy álmaink valóra váltak, nem csak az én érdemem, minden egyes ember tudása, szorgalma kellett hozzá.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)