Kenézlő

Kenézlő, a maga 1600 lakójával, a Bodrog-zug legnagyobb települése. Helyzetét nemcsak történelme, de természeti adottságai is nagyban befolyásolják. Nevével 1239-ben találkozhatunk először IV. Béla oklevelében, a település azonban már jóval korábban is lakott volt. Erről az 1913-ban megkezdődött – Jósa András nyíregyházi múzeumigazgató által vezetett – ásatások leletei tanúskodnak. 1930-ig mintegy ötven, honfoglalás-kori sírt tártak itt fel, a csontok mellett kengyel, zabla, fémdíszek, vaskések, kardok, tarsolylemezek és a X. század elejéről való fémpénzek kerültek elő. Nemcsak a jó legelők, a vizek közelsége, hanem az áradáskor biztonságos menedéket nyújtó dombjai tették biztonságos lakóhellyé a falut. Ezt a védettséget nemcsak őseink értékelték nagyra, de Kenézlő mai lakossága is élvezi, hiszen a Tisza és a Bodrog, éppen kétezerben „produkálta” az évszázad árvizét.

Hunyadi Tibor polgármester mint a védelem vezetője minden épkézláb emberét mozgósította a bajba került Zalkod mentési munkáihoz, Kenézlőn is megtette a szükséges intézkedéseket. Kapkodás nélkül szervezte meg a segítséget, hiszen már dédszülei is Kenézlőn éltek, ő maga sem először találkozott ilyen helyzettel élete 49 éve alatt.

Előbb Nyíregyházán szerzett szakmát, majd Sátoraljaújhelyben gimnáziumi érettségit. Ismét Nyíregyháza következett, gépésztechnikus lett, majd a GATE Gyöngyösi Tagozatán kapott gazdálkodási szakmérnöki diplomát. Széleskörű szakmai ismereteit 25 évig egy munkahelyen, a Bodrogközi Állami Gazdaságban kamatoztatta. Végigjárta a „szamárlétrát”, fizikai dolgozóként kezdte, ágazatvezetőként fejezte be ottani munkáját. Szerencséjének tartja, hogy sokat tanulhatott az egyszerű emberektől, olyan dolgokat, aminek ma is hasznát veszi, mint polgármester. A rendszerváltás óta látja el ezt a megbízatást, de az első két évben, még csak tiszteletdíjasként végezte munkáját, nehezen vált meg első munkahelyétől. Szakmáját nem is hagyta el, ma is gyakorló mezőgazdász. Gyümölcsöse, szántóföldje van, saját bőrén is érzi a gazdálkodók napi nehézségeit.

Polgármesterként nemcsak emberi kapcsolatait, tapasztalatait kamatoztatja jól, de különösen segíti gazdálkodási szakmérnöki végzettsége, ami az önkormányzat eredményeiben nyilvánul meg elsősorban. Pénzügyi helyzetüket a stabilitás jellemzi. Az 1990-ben még 70 fős önkormányzati létszámot – átszervezéssel – 48-ra csökkentették, évi több millió forintot megtakarítva ezzel. Munkanélküli senki nem lett az átszervezés folytán, csak más, megfelelő munkahelyre került. A megtakarított pénzből, elsősorban szociális támogatást nyújtanak. Minden iskolásnak ingyen tankönyvet, tízórait, minimális összegért ebédet biztosítanak és heti egy alkalommal ingyenes úszásoktatásban részesülnek Sárospatakon, amit az önkormányzat saját autóbusza tesz lehetővé. Ezek mellett mindhárom felekezet rendszeres anyagi támogatást kap, sőt a sportrendezvények és a falunap költségeit is az önkormányzat fedezi. Valószínű, mindez kevés lett volna ahhoz, hogy az 1988-as választáson 86%-os szavazataránnyal újraválasszák Hunyadi Tibort a harmadik ciklusára is. Sokkal kézenfekvőbb magyarázat a sikerre, az elmúlt 10 esztendőben megvalósult 450 millió forintnyi beruházás, ami „komfortossá” tette a falut.

Kiemelkedő létesítmény ezek közül a faluház, amelyet már a XXI. század igényeinek megfelelően építettek; 300 személyes nagyterem – színpaddal, 400 adagos konyha és 12, egyenként háromágyas szoba várja a vendégeket, az épület földszintjén sportcentrummal, egy nyolchektáros park ölelésében. A telefon- és ivóvízhálózat mellett a 4 hónap (!) alatt kiépült gázhálózat biztosítja a kényelmes pihenést. Az úthálózat 80%-át szilárd burkolat borítja. Joggal számítanak vendégekre, hiszen Sárospatak közelsége, a Tisza és a Bodrog (holtágaival együtt) a kultúrára, vízi sportra, horgászatra, természeti ritkaságokra kíváncsi érdeklődők minden igényét kielégíti. Ez az egyik kézenfekvő megoldás a munkanélküliség kezelésére. A másik változatlanul a mezőgazdaságban rejlő megélhetés.

A gyengébb minőségű földek is alkalmasak takarmánynövény termesztésére, vagy legelő formájában hasznosíthatóak. A jobb minőségű területek, a tapasztalatok alapján, sok kézimunka igényes zöldség és gyümölcs esetén ígérnek jelentős eredményeket, csak egy integrátor kellene a bizonytalan piaci helyzet áthidalására.

– Egy feldolgozó üzem létesítésével ismét felvirágoznának a családi alapú vállalkozások – mondja és vélhetően feleségére és két fiára is gondol, akik közül az egyik még iskolás. Készül is erre a lehetőségre, hiszen tisztában van vele, hogy az emberi teljesítőképesség véges, nem lehet mindig polgármester napi 24 órás szolgálatban úgy, hogy e mellett még a Zempléni Településszövetség elnökségében és a megyei közgyűlésben is helyt kell állnia. Mindez akkor is kikezdi az egészséget, ha olyan nagyszerű testület segíti a munkáját, mint a Hunyadi Tiboré.

– Ha eljön az ideje, szeretném úgy átadni a települést, hogy az infrastruktúra teljesen ki legyen építve!

Sem pátosz, sem szomorúság nincs a hangjában.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)