Sátoraljaújhely

Daragó Ferenc, a Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója 1943. október 5-én született az akkor éppen Magyarországhoz tartozó Kassán, hiszen édesapját rendőrként odavezényelték a visszacsatolás után. Ám a felvidéki lét hamar véget ért, hisz apja 1944-ben a frontra került, őt pedig (másfél éves korában) édesanyjával együtt, 1945. március 21-én egy ötvenkilós pakkal hazazsuppolták Magyarországra. Szalaszendre, a Hernád völgyébe kerültek, itt az anyai nagyszülőknél leltek átmeneti otthonra. Édesanyja az erdőgazdaságban dolgozott alkalmi munkásként, hogy eltartsa gyermekét, és amikor a frontot megjárt édesapa hazatért az öt év fogságból, kis házat épített a család. Gyermekkora ide, a Száraz-völgyi apró falvakhoz kötődik. Máig szívesen emlékezik vissza Répási Györgyre, aki történelemtanára volt, és akivel szinte atyai barátságba keveredett, meg Szombathy Andrásra, aki rendkívüli mértékben hatott rá, ők fontos szerepet játszottak pályája alakulásában.

Tizennégy éves korában került Miskolcra a Földes-gimnáziumba, ahol dr. Harsányi Lászlótól szívósságot, Kálmán Lászlótól a fizika mellett határozottságot tanult, Bándi Géza a történelem, dr. Lakatos Endre a földrajz, Kovács Ferenc pedig a biológia rejtelmeibe vezette be. 1961-ben biológia– földrajz szakon kezdte egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, Debrecenben. Hamar bekapcsolódott a diákmozgalomba, kollégiumi db-titkárként sokat vitatkozott Nádudvari Imre kollégiumigazgatóval, aki felnőtt módon kezelte, és akitől nagyon sok az életben is használható ismeretet tanult. 1966-ban mint társadalmi tanulmányi ösztöndíjas, a Kossuth Lajos Fiúkollégiumba került, főhivatású kollégiumi nevelőtanár lett, és óraadóként tanított a gimnáziumban. Megismerte a kollégium belső életét, a kollégiumi nevelőmunkát, amit a pedagógiai munka alappillérének és legnehezebb részének tart. 1970-ben átkerült a gimnáziumba, élte a beosztott tanárok életét, vezette a természetjáró kört, vitte a gyerekeket kirándulni, állandó hétvégi házat alakítottak ki Karcsán a természetjáróknak.

1976-ban következett az újabb nagy váltás, a városi tanács művelődési osztályának élére hívták. Némi kis továbbképzéssel, tanfolyammal hamar beletanult az államigazgatási munkába és a változások, átalakulások következtében hamarosan az egész járás oktatását, egészségügyét, sportját és ifjúságpolitikáját irányította.

– Az ember, ha elvállal valamit, akkor kitűz maga elé egy nagy célt, amit szeretne elérni. Én két ciklust tűztem magam elé, és ma már elmondhatom, hogy igen eredményesnek érzem az ott eltöltött tíz évet. Volt egy fellendülés abban az időben, és sok pénz áramlott az oktatásba, a kultúrába. A teljesség igénye nélkül néhány példa: épült egy 100000 kötetes könyvtár és két általános iskola, felújítottuk, bővítettük a művelődési központot, létrehoztuk a Városi Galériát és a Kazinczy-múzeumot, felújítottuk a város valamennyi óvodáját és általános iskoláját. Akkor kapta meg mai formáját a közgazdasági szakközépiskola, a mezőgazdasági szakközépiskolában tornaterem és kollégium épült. 1986-ban kértem visszahelyezésemet és 1987-től igazgatóhelyettesként folytattam a tanári pályát. 1994-ben az előd nyugdíjba vonulása után megpályáztam az igazgatói posztot, amit a mai napig is betöltök.

A ma már megyei fenntartású intézmény igen sokat változott az elmúlt egy-másfél évtizedben. Az 1789-ben II. József rendeletére alapított piarista egyházi iskola, amely kezdetben négyosztályos alapgimnázium volt (itt tanult Kossuth Lajos is 1810-től 1816-ig), 1893-tól nyolcosztályos főgimnázium és 1948 óta viseli Kossuth Lajos nevét. Ma több mint hétszáz diák koptatja padjait. Három évtizede indult az egészségügyi szakképzés, 1990-ben, az országban elsőként hozták létre a hatosztályos gimnáziumot, 1994-től folyik ötéves, két tannyelvű, idegenforgalmi szakközépiskolai képzés (német és szlovák nyelven tanulnak és érettségiznek). Az intézmény 1972 óta szervezője az „Édes Anyanyelvünk” versenynek, amelyet minden év októberében rendeznek. Ugyancsak házigazdái a megyei számítástechnikai versenynek, ahol két kategóriában (alkalmazás ás programozás) folyik a vetélkedés.

Daragó Ferenc egyetemi évei alatt ismerkedett meg Kozsár Mária kémia– fizika szakos hallgatóval, aki ma már nyugdíjas. Az ismerkedésből 1967-ben lett házasság. Két gyermekük született, Ferenc Miskolcon fül-orr-gégész szakorvos, Andrea pedig Debrecenben a szív-tüdőklinikán orvos. Összesen három unoka – a két fiú (ikrek) ötévesek, a kislány pedig féléves – boldogítja a nagyszülőket, akik a hétvégeket igen gyakran töltik a két nagyvárosban. Persze jut idő a 230 négyszögöl szőlőre is, amelynek minden munkáját maga végzi az igazgató úr, kis pincéjében saját borával kínálja a vendégeit. Emellett az önkormányzati képviselő-testület tagja, egyéni körzetben már harmadszor választották meg. Elégedett embernek vallja magát, úgy érzi szakmailag sem kell szégyenkeznie a megtett út miatt.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)