Tiszabecs

Három apró kis tárgy, három jelkép, egy pályafutás három fontos állomását jelzi dr. Sértő-Radics István tiszabecsi háziorvos rendelőjében. Az első jelkép a Magyar Szív Alapítvány emblémája. Érdekes életút vezetett odáig, amíg Sértő doktor ezt a kis szívecskét elhelyezte rendelője polcán.

Az eredetileg zuglói születésű fiatalember úgynevezett harmadik generációs értelmiségnek számít már családjában. A valamikor Erdélyből áttelepült ősök között református lelkész, vállalkozó egyaránt megtalálható. Szülei mindketten orvosok, és valószínűleg példájukat követve választotta ezt a hivatást dr. Sértő-Radics István is.

Sokáig igazi pestinek, és csak pestinek érezte magát. Érdekes véletlene a sorsnak, hogy a szigorló év tájékán egy néprajzos ismerőse gyűjtő körútra invitálta Szatmárba. Korábban nem ismerte ezt a tájat. Máig is őrzi egy bácsi emlékét, aki Nyírbátorban felszállt arra a vonatra, melyen Sértő-Radics doktor is utazott, és köszönt. Meglepte ez a pesti fiút, hiszen korábban nem tapasztalt ilyen közvetlenséget a fővárosban.

Mindig vonzották a szép tájak, a festői szépségű folyók, s a háborítatlan természet nyugalma. Szatmárba érkezve megismerkedett a fehérgyarmati kórházzal is. Annyira foglyul ejtette ez a vidék, hogy elhatározta, az egyetem utolsó évére az úgynevezett szigorló évre, idejön dolgozni. Ez alatt ismerte meg idevalósi feleségét, aki pedagógusként dolgozott Fehérgyarmat mellett. Ennek az ismeretségnek is szerepe volt abban, hogy a végzés után a fehérgyarmati kórház belgyógyászati osztályát választotta munkahelyéül a frissdiplomás orvos.

Az itt eltöltött tíz év alatt nagyon sok gyakorlati tapasztalatot szerzett, s rájött, milyen hátrányos helyzetben élnek Szatmárban az emberek. A szív és érrendszeri megbetegedéseket és ezek okait kutatta a térségben. Vizsgálta az egészségtelen életmód, a zsíros táplálkozás, a cigaretta, a túlzott alkoholfogyasztás hatását a betegségek kialakulásában.

1979-ben tett belgyógyászatból szakvizsgát. 1983-ban tudományos ösztöndíjjal a budapesti Kardiológiai Intézet munkatársa lett. Nemzetközi kutatásokba is bekapcsolódott. Kutatta a magas vérnyomás okait, majd 1989-ben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kórház kardiovascularis munkacsoportjának lett a vezetője. A hároméves programban kidolgozták a szív- és érrendszeri betegségek gondozásának, utókezelésének legcélravezetőbb módjait.

A megye csaknem minden településén feltérképezték a veszélyeztetett betegeket. A Magyar Szív Alapítvány létrehozásában és munkájában elévülhetetlen érdemei vannak dr. Sértő- Radics Istvánnak. A másik jelkép a Johns Hopkins Egyetem kártyája, melyet dr. Sértő-Radics István Baltimore-ban kapott. 1991-ben egy magánösztöndíjjal került Kanadába.

Itt kapta az értesítést, hogy elnyerte a Humphrey ösztöndíjat, melynek segítségével Amerikában bővíthette tudását. Csaknem egy évig családjával együtt az Egyesült Államokban élt, s közben több egészségügyi intézmény munkáját tanulmányozta. Részt vett tudományos konferenciákon, s arra is volt lehetősége, hogy a clevelandi klinika gyógyító munkájában részt vegyen. Zsebében a Bush elnök aláírását tartalmazó Johns Hopkins egyetemi diplomával 1992-ben jöttek haza. Azóta tevékenykedik Tiszabecsen.

A szatmári kistelepülésen ugyan háziorvosként dolgozik, de jól hasznosíthatja belgyógyász és kardiológus szak-orvosi tapasztalatait is. Természetes, hogy rendelőjének egyik legfontosabb készüléke az EKG-berendezés.

Született szabadelvűnek vallja magát, s kötelességének érezte, hogy részt vegyen a közéletben is. Ezt jelzi a harmadik jelkép, egy nemzetiszínű kokárda a szobájában.

− A közélet olyan, mint a vírus. Amivel egyszer megfertőződik az ember, és nehéz tőle szabadulni − mondja tréfásan Sértő-Radics doktor. Munkám során is tapasztalom, hogy ezen a vidéken hátrányos helyzetű emberek élnek, akiknek szükségük van segítségre. Amikor a Fidesz megkeresett, szívesen vállaltam, hogy képviselőjelöltként indulok az országgyűlési választásokon. Külön kihívás volt számomra, hogy részt vehettem a párt egészségügyi programjának kidolgozásában. E munkában jól hasznosítottam az amerikai tapasztalataimat is. Nem sikerült ugyan bejutnom a parlamentbe, de a közéletet továbbra sem szeretném elhanyagolni.

− Munkám a közeljövőben még az egyetemi oktatással is kiegészül, hiszen a Debreceni Orvostudományi Egyetemen beindult az angol nyelvű képzés, s engem is felkértek óraadónak. Háziorvosként a gyógyító munkán kívül a megelőzést, az egészségnevelést tartom a legfontosabb feladatomnak. Feleségem Fehérgyarmaton tanít, két gyermekem is ott tanul, és én is úgy döntöttem, Fehérgyarmat környékén szeretném leélni az életemet. Talán egyszer majd lesz lehetőségem, hogy mindkét szakvizsgámat megfelelő körülmények között kamatoztassam.

(Szatmári Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1994.)