Dr. Katona Sándor

Érdemes Orvos, Díszpolgár

Fehérgyarmat

Korunk kevés kitűnő katonája közül való a Jánkon született, nyolcvanhatodik életévében járó dr. Katona Sándor, aki sosem gondol az orvosi pályára, ha szeretett édesanyja nem unszolja folyton jóeszű fiacskáját. A kitűnő bizonyítvány jutalmát élete első őzbakjának elejtése jelentette, 1944 áprilisában, tizennégy éves korában. A középiskolát két országban járta ki: 1940-től 44-ig a Szatmárnémeti (ma Románia) Királyi Katolikus Főgimnáziumban, utána a debreceni piaristáknál, majd Mátészalkán érettségizett. Az anyai szigor előtt meghajolva 1950-ben egyetemi diák, Debrecenben. Hamarosan a DEAC színeiben – mint középcsatár – igen eredményesen kergette a bőrgolyót NB I- es játékosként. A sport mellett a tanulásban is jeleskedett, így gond nélkül vehette át orvosi oklevelét. Idén kapja meg Gyémánt diplomáját.

A Szamos parti kis faluba, Nábrádra, 1956. szeptember 15-én érkezett, ahol azonnal felkavarta az állóvizet. Szervezett, létrehozott, vezetett és irányított addig nem létező közösségi intézményeket, kiemelt gondot fordítva az egészségügyre és a sportra. Megalakította a helyi futballcsapatot, amit szívós munkával és aktív részvételével addig nem látott magasságokba vezetett. A Nábrádon töltött 23 év alatt főfoglalkozásban körzeti orvosi, mellékállásban pedig járási tisztiorvosi munkát végzett. Olyan orvosokat hozott az alapellátásba, akik ma is meghatározói a vidék egészségügyi fejlődésének. Eredményeit látva „kiemelték”: 1969-től a fehérgyarmati kórház igazgatója lett. Az árvíz – 1970 – után öt új orvosi, hat védőnői és két gyógyszertári körzetet alakított ki. Az elpusztult vadállomány pótlására, szerte az országból, 800 élő nyulat és 30 őzet hozatott. Ezzel megteremtette az elismerten kiemelkedő minőségű őzállomány alapjait. 1979-ben szervezőkészsége, kitartása és baráti kapcsolatai révén olyan diagnosztikai műszereket és berendezéseket kapott a kórház, amilyeneket akkor még kevés helyen láttak az országban. 1981-től üzemorvos – mai nevén foglalkozás-egészségügyi orvosként dolgozik, illetve magánorvosként praktizál. A város nagyüzemeiben dolgozó, mintegy négy és félezer ember egészségéért felel. Korszerű orvos-továbbképzési rendszert alakított ki: 3 hónapos osztályos gyakorlaton csiszolták és frissítették szaktudásukat a kollégák. A hiányzó védőnői, ápolói, szakápolói, orvosi és szakorvosi állások betöltésével tette képessé a kórházat arra, hogy az elvárt szintet „hozza”. A védőnői szolgálat erősítésével egyidejűleg felmérette a cigány lakosság egészségügyi ellátottságát. A tények birtokában a 37 ezrelékes csecsemő-halandósági rátát az ötödére tudta csökkentetni. A csoport néhány tagja – nyugdíjasként – ma is a kórházban dolgozik.

Dr. Katona Sándor szakmailag elismert legjelentősebb tevékenységének értékelhető az, hogy munkássága ideje alatt képes volt a kórházat és annak különálló szervezeti egységeit, az alap- és szakellátását összefogottan, egy egészként kezelni és irányítani. A város közéletében 16 éven át aktívan részt vett, mint helyi önkormányzati képviselő. Kitüntetései: Fehérgyarmat Díszpolgára, Érdemes Orvos, a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje, a Sport Érdemérem ezüst fokozata, Szakszervezetért Érem arany fokozata és még 15 másik érem.

Feleségét, majd’ hat évtizeddel ezelőtt vezette a debreceni Nagytemplom oltára elé. Dr. Tassonyi Erzsébet belgyógyász-osztályvezető főorvos hat éven át ingázott Nábrád és Fehérgyarmat között. A leterheltségükre, az ügyeletekben töltött időkre emlékezve mondja: „Öt évet nem aludtam a hitvesi ágyban…” Nyugdíjasok lévén legfontosabbnak két szép lányunokájuk, Zita és Hajnalka boldogulása elősegítését tartják, akik meg is hálálják a szerető-féltő, nagyszülői gondoskodást. A gyerekkori nagy szerelem kiteljesedésének története a riportunk végére maradt. A lakásban lévő külön „vadász-szoba” minden falán, számtalan, szebbnél szebb trófea – gímszarvas-agancs, vaddisznó-agyar, néhány mufloncsiga és dámlapát – látványa ejti ámulatba az oda belépőt. Az 1962-es, a Margitszigeten megrendezett Koronglövő VB első helyezettje ezen a versenyen kapott medáljával egyenértékűnek tartja a Nimród érmét, a vadászember számára a legnagyobb elismerést. Egykori mentorára és barátjára, Bedő Gyulára, minden év szeptember 23-án, egy szarvasbika elejtésével emlékezik.

Dr. Katona Sándor Érdemes Orvos nyugodtan nézhet az emberek szemébe. Dédunokáit térdére ültetve, a kandallóban pattogó tűz lángja mellett mesél majd az 1970-es árvíz mentési munkálatairól, az erdőzúgásról, a fociról, a barátságról és az adott szó megtartásáról. Reménykedik abban, hogy idén sikerülhet elejtenie élete hatvanadik szarvasbikáját, azzal mintegy megkoronázná életének vadászattal összefüggő élményeit.    

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése