Nyíregyháza

Dályai József, a Sóstó-Gyógyfürdők Rt. műszaki főmunkatársa, eddig is számos nagy jelentőségű megyei beruházás aktív részese volt akár a víz- vagy erdőgazdálkodásra, akár a nyíregyházi repülőtér, vagy Sóstó történelmi centrumának fejlesztésére, rekonstrukciójára utalunk. S ugyan ma már hihetetlenül hangzik, mindennek a kiinduló alapja a kosárlabda iránti szeretete volt.

Ezerkilencszázötvenháromban született Ibrányban, ám a kezdetektől Nyíregyházán laktak, s ő iskolásként kosárlabdázott. Egyszer még a televízióban is szerepelt, mikor a csapattal ezüstérmet szereztek a diákolimpián. A Kossuth Lajos Szakközépiskola esztergályos tanulójaként is folytatta a versenyzést, bekerült az NB II-es Spartacus keretébe is, így bejárhatta a hétvégi meccsek kapcsán az egész országot. Egy Sóstó-kupán fedezték fel a szarvasiak, így került számos nyíregyházi társaságában a Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Főiskolára, ahol a sport lassan háttérbe szorult, viszont nagyon megkedvelte az öntözéses és meliorációs szakterületet, amelyen diplomázott, s ahol három éven belül szaküzemmérnöki képesítést is szerzett.

Első munkahelye a Szabolcs-Szatmár Megyei Vízgazdálkodási Társulatok Együttműködési Szervezete volt, ahol bel- és külterületi vízgazdálkodási létesítmények tervezésével foglalkozott. Ezerkilencszázhetvenkilenctől, először hat éven át, a Szabolcs-Szatmár Megyei Növényvédő Állomás meliorációs főfelügyelőjeként dolgozott. Megyei összértékben nézve több százmilliós öntözéses és meliorációs beruházások tervezésének, kivitelezésének szakmai felügyelete, majd a létesítmények karbantartásának utóellenőrzése volt a feladata.

Rövid kitérő következett: bő másfél éven át a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság beruházási előadója volt. Itt az erdőgazdaság éves szinten 80–100 millió forintos beruházásainak előkészítése, lebonyolítása, pénzügyi elszámoltatása adta a napi tennivalót. Ő kezelte a cégen belüli fejlesztési alapokat, így az ő nevéhez is fűződik a lónyai vadászház és a Fefag-központ építése, a guthi vadászház felújítása.

Ezerkilencszáznyolcvanhétben azonban visszacsalogatták a növényvédő állomásra az elismert szakembert, akinek rövid ideig a munkanélküliség keserű kenyerét is ennie kellett a rendszerváltozás környékén. Ez a megújulást is meghozta számára: elvégzett egy menedzserképzést, ahol egy cég felépítése volt a vizsgafeladat, s a pályázatírási technikák elsajátítása mellett megtanulta, hogyan kell elérni valamit. Ha már megtervezte, meg is valósította saját vállalkozását. Papírtálcák, egyszer használatos edények forgalmazásával foglalkozott, s noha egy-másfél év alatt önfenntartó lett a cég, ő úgy gondolta, legyen egy főmunkahely is e melléktevékenységhez. 1995-ben került műszaki főmunkatársnak az akkor még Sóstó Fejlesztési, Beruházási és Vállalkozási Részvénytársasághoz, ami új fejezetet nyitott az életében. Itt hasznát veszi azóta is a pályázatfigyelési és írási tudományának, ahol a beruházások előkészítése, a tervezési, kivitelezési munkák pályáztatása, értékelése, a munkák műszaki ellenőrzése, a beruházások és az állami támogatások pénzügyi elszámolása az elsődleges feladata.

Összefoglalva: első körben Sóstó történelmi centrumának rekonstrukciója volt a cél. Ezek sorába tartozott a Svájci lak felújítása egy modellértékű PHARE-program keretében, majd a Víztorony tizenhétmilliós projektje, amely munkahelyteremtő beruházás is volt, később a kádfürdő rendbetétele. Mint emlékszik, tevékenységüket a Megyeháza épületében, majd a Zöld Irodaházban kezdték két szobában mostoha körülmények között Belus Tamás vezérigazgatóval, s ma már a Sóstó-Gyógyfürdők Rt. keretei között hatalmas fejlesztési programokat bonyolítanak. Ezek közé tartozik a meleg strand és a Tófürdő folyamatos korszerűsítése, egy természetgyógyász park létrehozása, és a tervek szerint 2005 nyarára kész lesz a sokak által várt élményfürdő. Emellett jelzi, ne feledkezzünk meg az ő vagyonkezelésükben prosperáló repülőtérről sem, ahol összesen több mint 400 millió forint értékű beruházás történt, s amely szerinte az egyik legjobb adottságokkal és berendezésekkel rendelkező hazai reptér Ferihegy után.

Dályai József emellett ingatlan-értékbecsléssel is foglalkozik egy újabb végzettségének megfelelően, minimális szabadidejében, amiből igyekszik minél többet családjának szentelni. Felesége, Zsuzsanna, akivel huszonhat éve házasok, építészmérnökként a megyei önkormányzat területfejlesztési főosztályának vezető helyetteseként dolgozik. Nagyobbik lányuk, az 1981-ben született Ágnes, a Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolájának Magasépítő Karán tanul, míg az 1984-ben született Judit a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának nemzetközi marketing és TQN szakán tanul.

Ám ha tehetik, együtt kirándulnak nagyokat, hiszen már eddig is bejárták szinte az egész országot.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 19. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)