Bolek Tamás

Üzemvezető, szakszervezeti elnök,

Nyíregyháza

szszb_21-8_bolek_tamas.jpgBolek Tamás, noha nem egészségügyi szakdolgozó, az EDDSZ, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének a megyei vezetője. Óriási megtiszteltetést, bizalmat jelent ez számára, emellett ugyanakkor természetesen továbbra is ellátja napi munkáját, ami mégiscsak az ágazathoz kötődik: a Jósa András Megyei Kórház energiaüzemének vezetője.

1966-ban született Nyíregyházán. Édesapja pozsonyi származású, és az építőiparban dolgozott, míg nyíregyházi édesanyja a kereskedelemben; ma mindketten nyugdíjasok. Az általános iskola után a Bánki Donát Műszaki Szakközépiskolában tanult tovább mint gépkarbantartó és -javító, azaz gépész. Érthető, hiszen mindig is ilyen volt a beállítottsága: szeretett bütykölni, biciklit szerelni. Ez a mai napig érvényes: két éve költöztek, s bizony a konyhabútort ugyanúgy ő csinálta, mint a csempézést, padlóburkolást vagy éppen a vízvezeték-szerelést. 1985-ben, az érettségit követően azonnal jött a behívó, ezért sürgősen el kellett helyezkednie.

A MÁV Vontatási Főnökségén talált munkát a TMK-műhelyben, ahol nem sokáig volt karbantartó, mert várta a honvédség Jászberényben és Nyíregyházán. Miután leszerelt, átkerült a kazánházba, itt kezdődött kapcsolata az „energiaszektorral”. Közben elvégezte a Bánkiban a kétéves gépésztechnikai képzést, valamint megszerezte a kazánkezelői és hegesztői képesítést. Vasúti főtisztté vált, és bizony kedvező volt a szabadjegyet kihasználni, de nem látott előrelépési lehetőséget, ezért jelentkezett a Megyei Kórház újsághirdetésére. Másrészt éppen akkor költöztek Örökösföldre, s ez a városrész közel esett az intézményhez. Egy régi iskolatársa volt a vezető a kórház energiaüzemében, ahol ötesztendei munka után, elődje elmenetelét követően 1995-ben őt nevezték ki vezetőnek.

Feladata mai napig a kórház hőenergiával történő ellátása, fűtése, beleértve a mosodák, sterilizálók technológiai gőzellátását és a klímák üzemeltetését is. Felügyeli a hideg-meleg vizes ellátást, amihez saját fúrott kutak tartoznak, és a hidrofolrendszert. 2003-ban sokat tett az energiaracionalizálási program keretében a fűtési rendszer modernizálásáért, ami pályázati pénzből valósult meg.

Közéleti szerepvállalása már a vasútnál elkezdődött. Ott is közösségi ember volt, és szakszervezeti tagként valami kötödést keresett, tartozni akart valahová. A Kórházban az EDDSZ alapszervezetének a tagja lett, majd két esztendő múltán már úgynevezett bizalmi. Nagy elismerés ez a munkatársak részéről, akik akkoriban döntőtöbbségben szintén tagok voltak. 1999-ben a titkár helyettese lett, majd mivel ő pár hét után szülési szabadságra ment, „megörökölte” a tisztségét. A feladata a bizalmikkal való kapcsolattartás, a felmerülő problémák megoldása, továbbítása és az információk oda-vissza áramlásának megteremtése volt. A megyében tizennégy alapszervezet van, s a cél nemcsak a létszám, hanem a sejtek számának növelése is. Különösen igaz ez a szociális szférára, ahol jelentősek a fehér foltok, utalva például a szociális és gondozási központokra.

2004-ben megerősítették a posztján mint titkárt, s ekkor új lehetőség, feladat adódott előtte. A korábbi megyei vezető, Csiszár Gabriella át akarta adni a stafétát, s benne bízott a többi alapszervezeti titkárral egyetemben. A másik két jelölt visszalépése mellett egyhangú szavazás erősítette őt meg elhatározásában. Pedig előtte nagy dilemmát és fejtörést okozott neki a felkérés.

Sokrétű és összetett az egészségügy, felelősségteljes a pozíció, és amellett, hogy igazából nem egészségügyi szakdolgozó, a politikába is bele kell látni. S persze a mentalitás is más, mint Nyugaton: ott valóban csak a tagok élvezik a szakszervezet előnyeit, itthon pedig éppen a kiválás a jellemző, a minimális tagsági díj ellenére is. Tennivaló tehát van bőven, ám a régi vezető mellett sok emberre támaszkodhat. Most már nemcsak a saját alapszervezetéért tartozik felelősséggel, hanem az egész megyéért. Szélesebb körű rálátás szükséges a munkájához, koordinálja az alapszervezetek munkáját, s ugyanúgy kapcsolatot tart velük, mint a fővárosi központtal. Az onnan kapott információkat pedig továbbítja a tagoknak.

Ami a magánéletét illeti: két gyermeke született, a tizennégy éves Dóra és a kilencesztendős Márton, akik mindketten a Móra Ferenc Általános Iskola tanulói.

Noha elvált, rendszeresen tartja a kapcsolatot gyermekeivel. Emellett, amennyire kevés szabad ideje engedi, szívesen hódol szenvedélyének, a horgászatnak. Életét teljes egészében mások segítése határozza meg. Nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy egy ekkora szervezet megyei tagsága őt tüntette ki bizalmával, s eredeti szakmája mellett ennek a nagy kihívásnak szeretne minél jobban megfelelni.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése