Miskolc

Nagyszülei Kolozsváron voltak sikeres színészek (nagyanyja primadonna, nagyapja bonviván). Édesapja a húszas, harmincas években Debrecen első táncmestere, a formációs tánc megalakítója volt, aki a népművészet mestere címet is megkapta. Édesanyja bábművészként a Miskolci Kőszínház megalapítója bábvonalon, nemzetközileg ismert bábkészítő, ő is a népművészet mestere.

Húga – a szülői örökséget folytatva – táncmester, öccse népművelő–történelem szakos, jelenleg vállalkozó.

Balogh Sándor 1941. április 10-én született Miskolcon. Életének alakulásában fontos szerepet játszott a családi háttér, gyermekkorának nyarait Hajdúböszörményben és Szerencsen töltötte a nagyszülőknél. A gazdálkodó emberek életét gyermekfejjel megismerve kialakult benne a vonzódás a természethez, az állatok szeretete – különösen a lovak lettek kedvencei.

A híres alma mater, a Földes-gimnázium padjait koptatta, természetesen kedvenc tárgya a biológia volt. Középiskolás korában rengeteget bábozott, díszletezett, népi tánccsoportban táncolt.

Ezerkilencszázötvenkilencben az érettségi után a Soproni Erdészeti Egyetemre jelentkezett, ám származása miatt nem vették fel. Egy évig dolgozott a Miskolci Állami Gazdaságban, majd az akkor induló Karcagi Felsőfokú Technikum hallgatója lett. Itt alapozódott meg mezőgazdasági alapképzettsége, amely egész életét végigkísérte. Különösen a gyakorlati oktatás volt színvonalas, amit egy agrármérnöknek tudnia kellett, azt ott megtanulták (befogták a lovat, kaszáltak, kazlat raktak, szántottak).

Aztán a katonaság következett, századírnokként huszonnyolc hónapot szolgált a Budapesti Dísz- és Őrezrednél. Leszerelése után az 1200 holdas nyékládházi Törekvés Tsz főagronómusa lett, majd két év múlva a felsőzsolcai gépállomásra helyezték „állami érdekből”, főagronómusként a miskolci járás harmincöt szövetkezetének gépészeti ellátását kellett biztosítania.

Innen Szirmabesenyőre vezetett az útja, ahol előbb a tsz főagronómusaként, majd termelési elnökhelyetteseként egy negyedszázadot töltött. Ez volt akkoriban Borsod megye egyik legnagyobb szövetkezete, nyolc falu határában gazdálkodtak, az utóbbi időben már Bükkalja Mgtsz. néven.

Hét évet töltött a B.-A.-Z. Megyei Tszker-nél, ekkor került kapcsolatba külföldi kereskedelmi cégekkel, kinyílt a világ számára, és körültekintve más dimenziókban kezdett gondolkodni.

A rendszerváltás óta dolgozik magángazdálkodóként, két kft. alapítója: az Advocat Kft. felszámolásokkal foglalkozó cég, a Strobal Kft. pedig kereskedelemmel, kavicsbányászattal foglalkozó társaság. Még alig száradt meg a tinta a legújabb cég alapító okiratain: a Balogh-liget Kft. az új lovas komplexum irányítására jött létre.

A sikeres előrehaladás feltétele volt az állandó önképzés: előbb az Agrártudományi Egyetemen kapott agrármérnöki diplomát, majd a Közgazdasági Egyetemen szerzett mérnök-közgazdász végzettséget.

Közéleti tevékenységében a ló szeretete a meghatározó. Közel 40 éve foglalkozik lovakkal, megalapítója Észak-Magyarország egyetlen telivér ménesének, a Bükkalja-ménesnek.

Több mint tíz éve a Borsod megyei Lovas Szövetség és a hat megyét átfogó Fogathajtó Regionális Szakbizottság elnökeként a lovas sportversenyek szervezése, irányítása, szakmai felügyelete a feladata. Emellett elnöke a Regionális Lovasturisztikai Egyesületnek is.  Tevékenységét számtalan szövetkezeti kitüntetéssel ismerték el, ám ő az Esterházy Miksa Sport Érdeméremre a legbüszkébb, amit 2000-ben a sportminisztertől vehetett át.

„Mindig objektív, előrelátó ember voltam – mondja Balogh Sándor. – Sikerült reális célokat magam elé tűzni, ez jó irányba vitte az életem. Haragosom elvétve akad, annál több barátom van. Most legújabb megvalósított elképzelésem foglal le, Észak-Magyarországon egyedülálló, a nemzetközi szinteket is kielégítő lovascentrumot hoztunk létre Szirmabesenyő-Királyhegyen. A sportrendezvényeken kívül célunk a lovas sporttal kapcsolatos mindennemű gyakorlati és elméleti oktatás is. Újszerű dolog a gyógylovagoltatás és a 300 nézőt befogadó manézs szórakoztató rendezvényeknek is helyt ad.”

Balogh Sándornak két házasságából három gyermeke van: Rita, aki az egészségügyben dolgozik ezerkilencszázhatvanhatban, Sándor ezerkilencszázhetvenben született, ő a már említett Balogh-liget Kft. ügyvezetője, fogathajtó sportoló. A legkisebb, Máté (1984) az idén érettségizik, közgazdasági pályára készül.

Az „örökké nyüzsgő” ügyvezető igazgató szeret utazni. Különösen a távol-keleti kereskedelemszervezés gyakorolt rá nagy hatást.

Már újabb nagy tervein dolgozik: a szirmabesenyői önkormányzattal, magánvállalkozókkal és cégekkel a bécsi Grinzing mintájára szórakoztató sportközpont és pincefalu kialakítása a cél Szirmabesenyő-Királyhegyen. Ez többéves tevékenységet igényel, ám Balogh Sándort ismerve kétség nem fér hozzá, hogy ezt az álmát előbb vagy utóbb megvalósítja.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)