Alsóregmec

Képzeljenek el egy majd kétméteres, derék embert. Nem hittem, hogy nyugdíjas. Pedig az, hiszen 45 évi munkaviszony után – melyet a Toldi Vasipari Szövetkezetnél töltött – 2001. november 20-án ment nyugdíjba.

De kezdjük az elején: ’41-ben a szomszédos Mikóházán született. Édesapja meghalt a világháborúban. Ipari tanulóként került Sátoraljaújhelyre, ahhoz a céghez, mely fennállásának 50 éves jubileumát ünnepelve búcsúzott Szabó Józseftől. Végigjárta a szamárlétrát: kezdte mint ipari tanuló, végül elnökként távozott.

– Hogyan került Alsóregmecre?

– Ide nősültem. A település befogadott. Beválasztottak tanácstagnak. A kistelepülések közös tanácsrendszerének nem sok mozgástere volt. A rendszerváltozás előtt már lehetett érezni, hogy nagyobb önállóságot kapnak az elöljáróságok. Mikóháza központtal a négy település már akkor megtervezte, megszervezte a pénz elosztását, hogy mindenki tudjon boldogulni, ekkor épült fel a ravatalozó. A rendszerváltozás után pedig ezeket fejlesztettük tovább. Megkerestek, hogy vállaljam a polgármesterséget. Vállaltam is társadalmi megbízatásként, hiszen még akkor aktívan dolgoztam. A szavazatok 70%-át kaptam meg. Az első ciklusban nagy lelkesedéssel vetettük bele magunkat a munkába. Azt gondoltuk, hogy megteremthetjük a település önállóságát, megállíthatjuk az elöregedést. Volt is tennivaló, hiszen amit 30–40 évig nem gondoztak rendesen az el is rongálódott. Az elsők között vettünk részt a telefonhálózat kiépítésében, a volt görög katolikus iskola felújításában, járdaépítésben, valamint a gázprogram megvalósításában.

– Milyen település Alsóregmec?

– Alsóregmecet 1277-ben említik először írásos feljegyzések, a Baksa nemzetség fiai örökségeként. A település legnevezetesebb földesura a Kazinczy család. Kazinczy Ferenc szülei innen irányították a kiterjedt gazdaságot. A nyelvújító 42 éves koráig itt élt. Jelentős változás az 1600- és az 1800-as években állt be, mivel a kolerajárvány, a tűzvészek miatt elnéptelenedett a falu. Ruszin, rutén, tót telepesek kerültek ide. Vita folyik arról, hogy kik települtek ide, mert vannak jó páran, akik szlováknak vallják magukat. A nagy többség viszont nem beszéli a szláv, illetve tót nyelvet, csak az idősebbek. Minden évben vendégül látjuk Csörgő szlovák település lakóit, de Mihalival is és a Terebesi idősekkel is jó a kapcsolatunk. A falu lakosaival azt keressük, ami összetart, nem azt, ami szétválaszt. Az önkormányzatban vállalja mindenki a kisebbség képviseletét is, így nincs kisebbségi önkormányzat. Alsóregmecet rendkívül szorgalmas emberek lakják. Hat-nyolc éve mondtunk igent a szennyvízprogram megvalósítására, – a munkák elkezdődtek, reményeink szerint – ez év szeptember–októberben befejeződik. Ez egy nagyon fontos dolog egy 246 fős település életében. Sajnos elöregedett a település. Gyermekeink Mikóházára és Sátoraljaújhelyre járnak iskolába. Minden korosztálynak rendezünk közösségi programokat. Így évenként van nyugdíjas találkozó, Mikulás-est, karácsonyi misztériumjáték. A millenniumi zászlót is megkaptuk. A falu főterén a Kazinczy ligetben áll Kazinczy Ferenc mellszobra, melyet Pál Mihály szobrászművész készített. 2002-ben lesz a falu 725. évfordulója, ekkor szeretnénk megjelentetni a település történetét.

– Vallásosak itt az emberek?

– Igen. A legtöbbje görög katolikus. Az alsóregmeci görög katolikus hívek 1930-ba tudtak építeni templomot. A hithez való kapcsolódás itt természetes.

– Idegenforgalom szempontjából felfedezték-e már Alsóregmecet?

– A régi görög katolikus egyházi iskolát – mivel az egyház lemondott róla – az önkormányzat kapta meg. Az önkormányzat úgy gondolta, hogy rendbe kell tenni azt az épületet. Abból a megfontolásból is, hogy hátha nő majd a gyereklétszám, a hittan órák megtartására is jó lesz majd. Sokféle hasznosítását gondoltuk ki ennek az épületnek. Több helyiségét kiállítóhelynek alakítottuk ki. Sajnos a látogatottsága nem volt nagy. Most a falusi turizmus lehetőségeit szeretnénk kihasználni és egy Phare-pályázatra nyújtottunk be tervet. Kulcsos turistaházként fog működni.

– Ha most számvetést kellene készítenie mi az, amivel el tud számolni?

– Mikor a számadás ideje következik, az ember elgondolkodik, hogy mit vállalt, mi az, amit elvégzett, mi az, amivel még adós? Van még tennivaló, hiszen a településen csak az egyik oldalon vezet járda, a másik oldalon csak a járdalapok vannak meg. Az Alsóregmec és Mikóháza közötti bekötőútra ötször adtunk be pályázatot, de még mindig nem készült el, tehát ez az út is olyan feladat, amit meg kell valósítani. Felújítottuk a polgármesteri hivatalt, a könyvtárat. Játszóteret szeretnénk a gyerekeknek. A közvilágítás korszerűsítése, a kábeltévé-hálózat kiépítése, aminek már meg kellett volna valósulni, de a kedvezőtlen időjárás miatt meghiúsult a befejezés. Amit ki lehet használni, mi megpróbáljuk, és a soha vissza nem térő alkalmakat próbáljuk megragadni. Ilyenek a szennyvízprogram, az önkormányzati utak felújítása. Optimizmusom határtalan.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)