Füzér

A sziklaoromra épült füzéri vár évszázadok óta uralkodó látványa a hegyközi tájnak. Bármerről közelítjük is meg a települést, a romjaiban is lenyűgöző építmény úgy bukkan elénk, mintha Tündérország kapujába érkeztünk volna. Ha a szerpentinen felsétálunk a csúcsra, egy pillanatra arra is gondolnunk kell, hogy a mohácsi vész után, Szapolyai János Tokajban történt királlyá koronázásakor itt őrizte Perényi Péter a szent koronát egy éven keresztül. A megnyíló panoráma pedig minden szépséget megmutat abból a tájból, amit úgy hívunk, hogy Zemplén.

– Gyönyörű, de szegény vidék a miénk – sóhajt nagyot Novák Imre, aki ezerkilencszázkilencvennégy óta polgármestere Füzérnek. Mint mondja, a polgármesteri tisztségre is azért pályázott, mert elég erőt érzett magában ahhoz, hogy szeretett szülőfaluját legalább a felnövekvő nemzedék számára nemcsak elviselhető, de hasznos lakókörnyezetté formálja. Elmondja, hogy ő maga is máshol kereste a megélhetést, hiszen a hegyvidéken ipar híján még a mezőgazdaság fénykorában is csak keveseknek nyújtott biztos munkalehetőséget a hely. Szülei példájából okulva nem is próbált a mezőgazdasághoz kötődni, ipari szakmát választott magának. Előbb Ózdon szerzett kőműves képesítést, majd egy megyei építőipari vállalat dolgozójaként építőipari technikus lett ezerkilencszázhetvenben. Még abban az évben, huszonhét évesen a szomszédos Hollóházán kapott munkalehetőséget a fejlesztés alatt álló porcelángyár beruházási előadója lett. Ebben a munkakörben töltött tizennyolc évet, amikor Pálházára került, ahol az I. fokú építési hatósági munkakör betöltésére kérték fel. Több mint három évtizedet töltött tehát az építőiparban, a különböző szintű megbízatások idején szerzett tapasztalatai bátorították arra, hogy szűkebb pátriájában a jövő építéséhez fogjon.

Első és legfontosabb feladatának a közművek megteremtését tartotta. Posta, telefon, gázvezeték megvalósítása követték egymást, lassan befejeződik a szennyvízhálózat építése is. Közben jelentős energiát és költséget emésztett fel a szakadozó partfalak megszilárdítása. Rövidesen sor kerülhet a feltört belterületi utak rendbetételére és aztán már ideális környezetben várják majd a turistákat és a vendégeket. A vendég kifejezés a füzériek számára kiterjedt kapcsolatrendszert, hagyományőrzést, kulturális és vallási ünnepeket jelent. Szlovák nemzetiségi település lévén az ezerkilencszázhetvenhétben alakult nemzetiségi pávakör révén tették meg az első fontos lépést nemzeti hagyományaik felfrissítése érdekében. A polgármester úr hálásan említi a néhai Ács István esperes úr, későbbi egri segédpüspök szakmai irányítását, ami lassan negyed százada élteti a nemzetiségi pávakört, olyannyira, hogy ezerkilencszázkilencvenkilencben az országos minősítő versenyen elérték a legmagasabb fokozatot, az Arany Páva-díjat. Szlovák tájház is található a faluban, ahol a régi viseletet, használati eszközöket és a tájra jellemző életmód berendezési tárgyait láthatják az érdeklődők. Ezerkilencszázkilencvenhéttől bevezették az iskolában a szlovák nyelv oktatását. Annak ellenére, hogy nem kötelező, a gyermekek döntő többsége szívesen tanulja anyanyelvét. Nemcsak a pávakör műsorában, és a híres szlovák betlehemesben, hanem a kiterjedt szlovákiai településekkel való kapcsolataik miatt is természetes a kettős nyelvhasználat. A régió szlovák településeivel is mintaszerű a kapcsolat, sőt egy példaértékű kezdeményezés révén ezerkilencszázkilencvenhattól minden évben megrendezik a nemzetiségek találkozóját, ahol a szlovákok mellett a svábok, ruszinok és a cigányok is bemutathatják saját hagyományaikat úgy, hogy közben megismerhetik más nemzetiségek tradícióit. Európai gondolat, példás kezdeményezés.

A vallás terén is vannak hagyományaik: Még Ács István idejében határoztak úgy, hogy minden nagypénteken zarándokút induljon a várkápolnához. Az internet jóvoltából már Szegedtől Pápáig vannak a szertartásnak visszatérő vendégei. A kápolna lesz a régen tervezett keresztút XIV. stációja, ha befejeződik a felújítása. Mindkét műemlék templomuk kínál különleges látnivalót. A református festett kazettás mennyezetével, a katolikus Árpád-kori épületrészével hívja fel magára a figyelmet. Mindez tiszta, jó levegőjű környezetben, a Zempléni Tájvédelmi Körzet biztonságos nyugalmában várja a látogatókat. Már jelenleg is képes Füzér hetven vendég egyidejű fogadására, és akik szeretik a házias ételeket, azoknak itt lehetőségük van a szlovák ételspecialitások megismerésére.

– Közel hatszáz lakos reméli, hogy nemcsak a turisták hoznak majd új színt a község életébe, de ők maguk is képesek lesznek olyan vendéglátást biztosítani, ami mindnyájuk számára tisztes megélhetést jelent, a fiatalságot helyben tartja, az elkerülteket pedig visszacsalogatja Füzérre, az ősi fészekbe – mondja Novák Imre azzal a bizonyossággal, amivel biztonságos alapokra építhet az ember első osztályú anyagból.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)