Penészlek

A megye déli csücskében, vagy ahogy korábban nevezték, a nyírbátori járásban mindössze két hölgy polgármestert jegyeznek. Máriapócson Pálóczinét, míg Penészleken Klenik Sándornét. Utóbbit 1994-ben választották először a falu első emberének, majd a helybeliek 1998-ban is rá szavaztak. A környék polgármesterei között akár kakukkfiókának is nevezhetnénk, hiszen amikor napjainkban a szennyvízzel kapcsolatosan tárgyalnak, egyedül van közöttük hölgy. A tavaszi céltámogatásnál a szennyvíztisztító megvalósítására beadott pályázatukat elutasították, azért reménykednek, ősszel pozitív lesz a döntés. Eleinte valóban szokatlan volt számukra ez a helyzet, manapság teljesen megszokták, elfogadják véleményét, jó a kapcsolata a környék (Piricse, Encsencs, Ömböly, Nyírbéltek, Nyírpilis) polgármestereivel.

1994-ben két hölgy és két férfi csatázott a polgármesteri székért, s végül a másik három jelölt nem kapott annyi szavazatot, mint Klenikné Marika. Ugyanez a helyzet megismétlődött 1998-ban, annyi különbséggel, hogy akkor három férfi volt az ellenfele, de a szavazati arány nem változott. Amikor először kapta meg a voksok közel 70 százalékát, akkor még gyesen volt a polgármester asszony harmadik fiával, Dáviddal. Bár már először is kislányt várt, végül mindhárom gyermeke fiú lett. Az első az apja után a Sándor nevet kapta, a másodikat Györgynek hívják, ő a polgármester asszony elhunyt testvérének nevét örökölte. A legidősebb fiú most 15 éves, s Hajdúszoboszlón matematika tagozatos gimnáziumban tanul, két öccse a helybeli általános iskola padját koptatja. Férje helybeli vállalkozó, hentes a szakmája, jelenleg élelmiszerboltot üzemeltet, s emellett a háztájira ügyel.

Tősgyökeres péneszleki a polgármester asszony, aki 4 évet eltekintve végig a faluban élt. Ezt az időszakot Budapesten töltötte, ahova testvéreit követte, akik szintén ott tanultak. A fővárosban a postaforgalmi szakközépiskolában végzett, de az érettségi után azonnal visszajött a faluba. A penészleki polgármesteri hivatalnál helyezkedett el, ahol főleg a helybeliek ügyes-bajos dolgait intézte. Segített nekik, tanácsokat adott, orvosolta a gondokat, mindenkivel szót értett. Megszerették a fiatalasszonyt a helyiek, s a szavazáskor ezt azzal fejezték ki, hogy a voksok nagy részét neki adták. Azóta nem csalódtak benne, sokszor éjszaka is bekopogtatnak hozzá, ha valamit sürgősen kell intézni. Marika a falu első kijelölt anyakönyvvezetője volt, manapság évente 4–5 párt ad össze, bár régebben volt olyan szombat, amikor két pár is örök hűséget esküdött egymásnak. Amíg gyesen volt, az érettségi mellé letette a községi szakvizsgát és a közigazgatási alapvizsgát is. Annyit azért megjegyzett Klenikné, hogy minden hivatali dolgozó letette az anyakönyvezetői szakvizsgát.

– Tipikus szabolcsi település a miénk, bár az is igaz, hogy egyre jobban öregszik a lakosság – mondta a polgármester asszony. Nincs olyan cég, vagy vállalkozás, amely megtartaná a helyieket. A fiatalok ugyan megpróbálnának letelepedni, de a megélhetéshez munkalehetőség is szükséges, ami helyben nagyon kevés, emiatt inkább máshol alapítanak családot. Ráadásul Penészlek messze földön híres arról, hogy ebben a faluban soha nem volt termelőszövetkezet. A gázt 1993-ban vezették be a faluba, ahol a hivatal saját iskolát, óvodát, orvosi rendelőt és öregek napközi otthonát üzemeltet. Az ezeregyszázhuszonhárom lakos jelentéktelen része tartozik a kisebbséghez, velük sincs gond, hiszen úgynevezett szocpolos lakásokat építettek, amelyek mindegyikében számos gyermeket nevelnek.

A megyeszékhelytől az egyik legmesszebb fekvő szabolcsi település, Penészlek nevét a történészek egy része a penész szóból származtatja, mások a szláv eredetű pleso, tó jelentésű szóból képzik a falunevet. Az idősebbek közül néhányan azt állították, hogy a falu eredeti neve Penészlak volt, ami a falu egykori földesuráról, Penész úrról kapta a nevét, de a helységnévtárak nem tudnak a Penészlak változatról. A falu ismertségét növeli az is, hogy itt található az ország legnagyobb görög katolikus temploma, ahol például húsvétkor a pászkaszentelést tartják. Annyi helybeli és környékbeli érkezik erre az ünnepi alkalomra, hogy a templom udvarán is zajlik a szentelés. Nyáron a hagyományos búcsút tartják Penészleken, ekkor a mise és a körmenet után a kirakodóvásárban lehet apró szuvenírt és édességet vásárolni. Októberben a szüreti felvonulást tartják, lovas kocsikkal vonulnak a szüretelők körbe a falun, s közben énekelnek. Az ünnepi sorozathoz tartozik a téli jótékonysági bál, s most, az ezredforduló küszöbén egy rendhagyó szilveszteri buli. Erre legalkalmasabb a színpados terem, ahol várhatóan közel 200-an pezsgővel köszöntik a 2000. évet. Persze ne hagyjuk ki a sorból az ismert színészt, Usztics Mátyást sem, aki hároméves koráig Penészleken lakott, majd akkor költözött Budapestre. A Kisváros hadnagya, a kabarék Teri nénije általában kétévente látogat el a faluba. Legutóbb a polgármester asszony hívására egy rendhagyó magyar órát tartott az iskolában, este pedig kabaré jelenetekkel szórakoztatta a nagyérdeműt.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)