Vásárosnamény

Vásárosnamény eddig főleg a Tisza-partjáról volt híres. Immár a Bereg Expo is öregbíti a kisváros jó hírét. A következő években az ipari park teheti még ismertebbé Bereg központját. (Amikor e sorok íródtak, éppen országos fafaragótábort nyitottak a naményi polgármesteri hivatal közelében.) A város jelenlegi önkormányzata még szebbé, még vonzóbbá akarja tenni ezt a szép természeti környezetben fekvő települést. Vásárosnamény fiatal, dinamikus polgármesterére, Jüttner Csabára a következő években jelentős feladatok várnak.

A feladatok, az elképzelések ismertetése előtt hadd mutassuk be a település környezetét és múltját. Három folyó – Tisza, Szamos, Kraszna – találkozásánál található a város. A víz többnyire barát, néha meg ellenség. Ilk felől homokdombok határolják a települést, a Tisza másik oldalán terül el a fekete föld, a természetvédelmi terület, a Beregi-síkság. A vadban gazdag Bockereki erdő egyik gyöngyszeme e tájnak. A tiszai strand homokját sokan Arany homoknak nevezik, a tengerpartra utalva. A beregi falvak templomai, népszokásai messze földön ismertek. E tájnak szellemi, gazdasági és igazgatási központja Vásárosnamény. Egyfajta központnak számított e helység évszázadokkal ezelőtt is. Kereskedők útvonala keresztezte mindig Vásáros-Naményt. A Rákóczi-féle szabadságharc idején a tarpai kurucok itt keltek át a Tiszán, hogy harcoljanak a hazáért, a szabadságért. A második világháború után fejlődésnek indult Bereg is. A lexikon az 1960-as adatokra hivatkozva ezt írta: „Vásárosnaménynak 3810 lakója van. Található itt malom, téglagyár és törzsállattenyésztő állomás.” Mindez a múlté. Most majdnem tízezren lakják a települést, és az említett üzemeket az ipartörténet kategóriájába sorolhatjuk. Jelenleg a svájci érdekeltségű Interspan Faipari Kft., a Bereg Kristály, a Wink Kft., a Bereg Hús és az Elit Ruhagyár jelenti az ipart.

Még több ipari üzemre törekszik a város vezetése. Érthető, hiszen ebben a térségben a legfájóbb a munkanélküliség. Ezért is hangsúlyozta beszélgetésünk idején a polgármester: „A fejlesztéseknél mi térségben gondolkodunk.” Ha Namény fejlődik, az a vonzáskörzetének is jó. És fordítva. Az önkormányzat ipari parkot akar létesíteni a 41-es főút közelében. Ide persze főleg akkor jöhetnek majd a befektetők, ha megépül az új autópálya, és az országhatárok nyitottabbak lesznek. A földrajzi közelség miatt ukránok, oroszok, szlovákok és románok (is) vehetik hasznát az ipari parknak. Jó tudni: a kormány által kijelölt Záhonyi Különleges Vállalkozói Övezetnek a Tisza a jelképes határa, tehát Vásárosnamény is az övezethez tartozik, és ennek előbb-utóbb hasznát veheti a város. Meg a térség.

Kiss B. Zoltán vásárosnaményi vállalkozó kezdeményezésére 1998-ban sikeresen rendezték meg a Bereg Expót. 1999. június 23-án a megyei lap hírül adta, hogy a vállalkozó a város önkormányzatával közösen 1999 őszén is megrendezi a kiállítást és vásárt, amely nemzetközi lesz. (A cikk megjelenése előtti napon a térség gazdasági vezetői és polgármesterei a témáról tanácskoztak.) A gazdasági és kereskedelmi kamarák is jelen lesznek az expón, amelyet hagyományosan, évről évre megrendeznek. Az expó célja, hogy élénküljön a kereskedelem, befektetők csalogatása is a célok közt szerepel.

A polgármestertől azt is megtudtuk, hogy a jelenlegi önkormányzat létezése óta, vagyis 1998 őszétől napirenden tartja a Tisza-part fejlesztését. Pályázati pénzek felhasználásával és a helyi pénzek egy részének átcsoportosításával látják megvalósíthatónak a fejlesztést. A nyári szezonokban ezentúl Tisza-party címmel sorozatos kulturális és sportprogramokat szerveznek. Híres művészek közreműködésével a programot úgy állítják össze, hogy minden korosztály megtalálja a számítását.

Az üdülőövezetben a konténeres helyett bevezették a zsákos szemétszállítást. Megkezdték a belvízelvezető árkok és csatornák építését. Szilárd utakat is építenek. Az ifjúsági tábor felújítására is gondoltak. A családi pihenésre, a generációk közti ellentétre szintén figyelemmel voltak. Hoztak egy önkormányzati rendeletet, amely csak éjfélig engedélyezi a hangos diszkózenét. A turizmus fejlesztése is cél.

Jüttner Csaba Vásárosnaményban született 1958-ban. Ismeri, szereti Bereget. Lokálpatrióta. Emellett tagja a Megyei Közgyűlés gazdasági bizottságának. Diplomáját az Egészségügyi Főiskolán szerezte. Most megint diák: a Pécsi Janus Pannónius Egyetem jogi karának levelezős hallgatója. Alig van szabad ideje. A felesége vállalkozó. A lányuk gimnazista, a fiuk még általános iskolába jár.

Vásárosnaményból a szélrózsa minden irányába ágaznak el utak és vasutak. Bereg központjának testvérvárosa van Ukrajnában és Finnországban. Egy dán várossal is testvéries a kapcsolat. A naményi polgármesteri hivataltól pár lépésnyire a közelmúltban utazási irodát nyitottak. Az iroda is ablak lehet az országra, a világra.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)