Juhász Gábor

A Munkaügyi Központ igazgatója

Nyíregyháza

Kocsival szedték össze a mágneslemezeket, amelyeken az aktuális adatokat rögzítették a Megyei Munkaügyi Központ kisvárdai, mátészalkai, fehérgyarmati, nagykállói kirendeltségein, hogy eljuttassák Budapestre, a központba. Ma nemcsak az informatikusok, hanem a felhasználói szinten komputerezők is fognák a fejüket e hír hallatán. De akkor a 20. század utolsó éveit írtuk, a számítástechnika gyerekcipőben járt, az internet mellett – biztos, ami biztos – papíron is vezettek mindent. Juhász Gábort, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tanács Munkaügyi osztályának vezetőjét, mint a szakterület legjobb ismerőjét, kinevezték az Országos Munkaügyi Központ megyei szervezete igazgatójának. Nem akármilyen időszakban kellett helyt állnia a megélhetést alapvetően befolyásoló szakmák, beosztások dzsungelében. Már túl voltunk a rendszerváltáson, amely viharként söpört végig az ipari üzemeken, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteken, és a hivatalnoki világban. Addig elképzelhetetlennek hitt állásokat sodort el a változás, másfél millió munkavállaló találta magát az utcán egyik napról a másikba. A biztos munkahely, mint fogalom megszűnt. Családok százezrei érezték meg a saját bőrükön a kapitalizmus, a piacgazdaság farkastörvényeit. Az annyira áhított szabadság hajnalán nem a közjót tapasztalták meg az emberek. Korábban a munkanélküli fogalmához a kelletlenséget, a tunyaságot társította a közfelfogás, ám az 1990-es esztendőkben megfordult a világ. Megismerhettük a kényszernyugdíjazás, a rokkantsági nyugdíjba menekülés fogalmát. Ahogy a talaj kicsúszott a lábak alól, úgy keresték a kapaszkodót, mint fuldokló a levegőt, igen sokan. Ebben a gazdasági környezetben, a felfokozott társadalmi légkörben intézményesen igyekezett segíteni a helyzeten Juhász Gábor. Ez a magas, jó kiállású szakember, megfontolt, nyugodt, magabiztos megszólalásaival és stílusával megpróbálta mederbe terelni a változásokat. Tőle kevesebben ismerték jobban a megye munkaerő- és foglalkoztatási helyzetét. Egész életútja arról szólt, hogy kereste az újat, az előre vivő megoldásokat. Addig járatlan utakon indult el, és szervezett olyan intézményt, nevezetesen a munkaügyi központot, amely lehetővé tette Szabolcs-Szatmár-Beregben 1700-1800 ember átképzését. El kellett köszönni az élethosszig tartó állás, beosztás, szakma mítoszától. Egyre gyakrabban emlegették a franciákat, akik hét szakmát is gyakorolnak munkáséveikben.

Egy aprócska szatmári községben, Csengerújfalun 1933. szeptember 3-án született Juhász Gábor, Szabó Mária háztartásbeli és Juhász Gábor iparosmester fiaként. Ifjabb testvérei Magdolna és András. Az otthon látott minta nagyban befolyásolta saját családjának alapértékeit. A tanulást szorgalmazták, és a hátteret megteremtették hozzá a szülei. Amikor a saját családját alapította, igyekezett ezt tovább vinni. Gábor fia és Marianna lánya hasonlóan gondolkodik.

A Számviteli Főiskolán 1956-ban diplomázott, és mérlegképes könyvelői végzettséget szerzett. Nyíregyháza több nagyüzemében töltött be különböző beosztást. A munkakönyvét lapozgatjuk – milyen kár, hogy ezt is megszüntették! – a Terményforgalmazó, a Kenyérgyár, a Húsipari Vállalat, majd 1959-től a Megyei Tanács Ipari, később az Építési és Közlekedési Osztálya kamatoztatta a fiatal szakember tudását. 1973-tól a Munkaügyi Osztályt vezette, és ekkor ismerkedett meg a megye ipari, mezőgazdasági helyzetével, kapott bepillantást az értelmiségiek munkavilágába. Előbb a Megyei Foglalkoztatási Központot, 1991-től a Munkaügyi Központot irányította. Gazdaságpolitikai továbbképző tanfolyamon bővítette szaktudását. Külföldön, például Német- és Olaszországban találkozott és konzultált a témáról ottani kollegákkal. Németül is könnyen megérttette magát. Megtanulta, hogy kell megcsinálni és működtetni a szervezeteket. Ezt annyira hozzáértően végezte, hogy amikor javaslatot tett a Megyei Foglalkoztatási Központ létrehozására, a főhatóságok elismerését is kivívta. Az országban elsőként alakította meg és vezette ezt a központot.

A Munkaügyi Központ létjogosultságát igazolja, hogy 55-56 ezer munkanélkülit kellett regisztrálni, és gondoskodni az átképzésükről. Korábban nem ismert szakmákat, tudást ismerhetett meg a széles közvélemény, és lassan elindult egy folyamat, amely a munkavállalók életét meghatározta, és a megélhetésről alkotott fogalmat átalakította. Mert lehetett intézményt létesíteni, de a közgondolkodást megváltoztatni annál nehezebb.

Juhász Gábor sikerrel debütált ebben a beosztásban. Kitüntetések sora jelzi munkája elismerését. A legmagasabb kitüntetése a Munka Érdemrend bronz, majd arany fokozata, a Haza Szolgálatáért Érdemérem, a Kiváló Munkáért, a Munkaügy Kiváló Dolgozója.

A sport meghatározó szerepet játszott az életében. Röplabdázott, még munka mellett is versenyszerűen. Az életet ajándéknak, a feladatokat kihívásnak tekinti, még most, 84. évében is.

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése