Juhász Gábor

A Munkaügyi Központ igazgatója

Nyíregyháza

Kocsival szedték össze a mágneslemezeket, amelyeken az aktuális adatokat rögzítették a Megyei Munkaügyi Központ kisvárdai, mátészalkai, fehérgyarmati, nagykállói kirendeltségein, hogy eljuttassák Budapestre, a központba. Ma nemcsak az informatikusok, hanem a felhasználói szinten komputerezők is fognák a fejüket e hír hallatán. De akkor a 20. század utolsó éveit írtuk, a számítástechnika gyerekcipőben járt, az internet mellett – biztos, ami biztos – papíron is vezettek mindent. Juhász Gábort, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tanács Munkaügyi osztályának vezetőjét, mint a szakterület legjobb ismerőjét, kinevezték az Országos Munkaügyi Központ megyei szervezete igazgatójának. Nem akármilyen időszakban kellett helyt állnia a megélhetést alapvetően befolyásoló szakmák, beosztások dzsungelében. Már túl voltunk a rendszerváltáson, amely viharként söpört végig az ipari üzemeken, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteken, és a hivatalnoki világban. Addig elképzelhetetlennek hitt állásokat sodort el a változás, másfél millió munkavállaló találta magát az utcán egyik napról a másikba. A biztos munkahely, mint fogalom megszűnt. Családok százezrei érezték meg a saját bőrükön a kapitalizmus, a piacgazdaság farkastörvényeit. Az annyira áhított szabadság hajnalán nem a közjót tapasztalták meg az emberek. Korábban a munkanélküli fogalmához a kelletlenséget, a tunyaságot társította a közfelfogás, ám az 1990-es esztendőkben megfordult a világ. Megismerhettük a kényszernyugdíjazás, a rokkantsági nyugdíjba menekülés fogalmát. Ahogy a talaj kicsúszott a lábak alól, úgy keresték a kapaszkodót, mint fuldokló a levegőt, igen sokan. Ebben a gazdasági környezetben, a felfokozott társadalmi légkörben intézményesen igyekezett segíteni a helyzeten Juhász Gábor. Ez a magas, jó kiállású szakember, megfontolt, nyugodt, magabiztos megszólalásaival és stílusával megpróbálta mederbe terelni a változásokat. Tőle kevesebben ismerték jobban a megye munkaerő- és foglalkoztatási helyzetét. Egész életútja arról szólt, hogy kereste az újat, az előre vivő megoldásokat. Addig járatlan utakon indult el, és szervezett olyan intézményt, nevezetesen a munkaügyi központot, amely lehetővé tette Szabolcs-Szatmár-Beregben 1700-1800 ember átképzését. El kellett köszönni az élethosszig tartó állás, beosztás, szakma mítoszától. Egyre gyakrabban emlegették a franciákat, akik hét szakmát is gyakorolnak munkáséveikben.

Egy aprócska szatmári községben, Csengerújfalun 1933. szeptember 3-án született Juhász Gábor, Szabó Mária háztartásbeli és Juhász Gábor iparosmester fiaként. Ifjabb testvérei Magdolna és András. Az otthon látott minta nagyban befolyásolta saját családjának alapértékeit. A tanulást szorgalmazták, és a hátteret megteremtették hozzá a szülei. Amikor a saját családját alapította, igyekezett ezt tovább vinni. Gábor fia és Marianna lánya hasonlóan gondolkodik.

A Számviteli Főiskolán 1956-ban diplomázott, és mérlegképes könyvelői végzettséget szerzett. Nyíregyháza több nagyüzemében töltött be különböző beosztást. A munkakönyvét lapozgatjuk – milyen kár, hogy ezt is megszüntették! – a Terményforgalmazó, a Kenyérgyár, a Húsipari Vállalat, majd 1959-től a Megyei Tanács Ipari, később az Építési és Közlekedési Osztálya kamatoztatta a fiatal szakember tudását. 1973-tól a Munkaügyi Osztályt vezette, és ekkor ismerkedett meg a megye ipari, mezőgazdasági helyzetével, kapott bepillantást az értelmiségiek munkavilágába. Előbb a Megyei Foglalkoztatási Központot, 1991-től a Munkaügyi Központot irányította. Gazdaságpolitikai továbbképző tanfolyamon bővítette szaktudását. Külföldön, például Német- és Olaszországban találkozott és konzultált a témáról ottani kollegákkal. Németül is könnyen megérttette magát. Megtanulta, hogy kell megcsinálni és működtetni a szervezeteket. Ezt annyira hozzáértően végezte, hogy amikor javaslatot tett a Megyei Foglalkoztatási Központ létrehozására, a főhatóságok elismerését is kivívta. Az országban elsőként alakította meg és vezette ezt a központot.

A Munkaügyi Központ létjogosultságát igazolja, hogy 55-56 ezer munkanélkülit kellett regisztrálni, és gondoskodni az átképzésükről. Korábban nem ismert szakmákat, tudást ismerhetett meg a széles közvélemény, és lassan elindult egy folyamat, amely a munkavállalók életét meghatározta, és a megélhetésről alkotott fogalmat átalakította. Mert lehetett intézményt létesíteni, de a közgondolkodást megváltoztatni annál nehezebb.

Juhász Gábor sikerrel debütált ebben a beosztásban. Kitüntetések sora jelzi munkája elismerését. A legmagasabb kitüntetése a Munka Érdemrend bronz, majd arany fokozata, a Haza Szolgálatáért Érdemérem, a Kiváló Munkáért, a Munkaügy Kiváló Dolgozója.

A sport meghatározó szerepet játszott az életében. Röplabdázott, még munka mellett is versenyszerűen. Az életet ajándéknak, a feladatokat kihívásnak tekinti, még most, 84. évében is.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése