Nyíregyháza

A Fesztóry családi név négy emberöltőre visszamenőleg ismert Nagykállóban és környékén. Így emlékszik dr. Fesztóry Sándor, ki sorrendben a harmadik Sándor a családfán.

Nagyapja Leveleken községi főjegyző volt, ott is van eltemetve. Édesapja − ő is Sándor − apja nyomdokaiba lépve községi főjegyző volt Kállósemjénben. E falu ősi település, melyet a Kállay név miatt országosan ismertté tett. A közigazgatási tisztséget itt betölteni megtiszteltetés volt. A szülők kapcsolatban álltak Kállay Miklóssal és minden fiával, különösen Kristóffal és Miklóssal.

Édesapja pályája szépen indult. Karrier, siker és szolgálat a faluért. Itt ismerte meg és vette feleségül a Csobay család Mária nevű pedagóguslányát, akinek apja a helyi iskola igazgatója, édesanyja pedig postamester volt. A második világháború eljutott Kállósemjénbe is.

A jegyző édesapa 1946-ban a hírhedt „B”-listára került, és milyen az apa: nem esik kétségbe, mert fizikai munkát vállal a nagykállói malomban, ahol válogatás nélkül végezte emberpróbáló munkáját 1954-ig. Helytállása és értelme miatt a malom vezetése ezután könyvelői munkával bízza meg. Innen ment nyugdíjba. Édesanyja helytállása sem volt kevesebb. Nevelni és taníttatni kellett nagyon nehéz helyzetben négy fiúgyermeket az iskolai munka mellett. A Fesztóry család terebélyes. Édesapja négy testvéréről szívesen emlékszik. A lányok Margit, Mária pedagógusok lettek, Tibor neves ügyvéd, Gyula pedig hivatásos katona.

Büszkén sorolja az édesanya testvéreit is, kik szintén négyen voltak testvérek. Irén postamester, Mária, Emma, Sára pedagógusok.

A család őseinek igaz emberi erényei mindkét ágon szép örökség és azt tovább öregbíteni szeretnék az utódokban. A családfa tovább terebélyesedik a harmadik generációban az ő testvéreivel is. Négyen voltak fiútestvérek. Tamás erdőmérnök, Süttőn dolgozik. Tibor a nyíregyházi SZAVICSAV igazgatója, László kertészmérnök. Legidősebb lévén a testvérek között, magát hagyja utoljára. 1937-ben született. Szép gyermekkora volt. Az általános iskola után a nagykállói Budai Nagy Antal Gimnáziumba iratkozott és ezerkilencszázötvenötben ott is érettségizett. Nevesebb osztálytársa, dr. Nagy Endre, aki orr-fül-gége főorvos a nyíregyházi kórházban.

Érettségi után a debreceni Agrártudományi Egyetemre iratkozott be, és ott szerzett oklevelet.

Feleségül vette Gombás Piroskát, aki matematika-kémia szakos tanár. Ikerként két fiuk született: Sándor és Lajos. Meglepően sokoldalú mindkettő, egyaránt szeretik a sportot és a természetet.

A fiainak, hogy élő példával szolgáljon, ezerkilencszázhetvennégyben Gödöllőn doktorált rét, legelő és takarmánygazdálkodási témában, de előtte megszerezte e tárgykörben a szakmérnöki diplomáját.

Dolgozott a közigazgatásban, az Agrobernél és a Megyei Állattenyésztési Felügyelőség Fejlesztési Osztályán. Sok gyepfejlesztési tervet készíttetett és bírált el, majd ezek megvalósulásának érdekében dolgozott. A megyei gyepfejlesztés arra az időre esett, amikor a szakosított szarvasmarhatelepek létesültek és fejlődtek. Később az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézetnél három megye hatósági takarmányellenőreként dolgozott. Jelenleg a Földművelésügyi Minisztérium megyei hivatalánál állattenyésztő főtanácsos.

A fiai már kisgyerekkorban megszerették a természetet és az állatokat. Mindig volt a ház körül galamb és kutya.

Sándor az érettségi után Kaposváron állattenyésztőként üzemmérnöki diplomát kapott. Vadgazdálkodási és vadászati szakmérnök azóta. A lószeretete miatt képesített lovastréner, aki jelenleg a helyi lovasrendőröket tanítja lovaglásra. Menyasszonya Herczku Tünde szintén diplomás, újságíróként dolgozik.

Lajos, az ikertestvér-öccs sem adta alább. A debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen biológia tanár és biológus-ökológus szakon végez. Előtte még megszerezte Egerben a biológia-testnevelő szakon a tanári diplomát. Hivatástudatát, az oktatás és tanítás szeretetét Fesztóry nagyanyjától és édesanyjától örökölhette. Hobbija az ökölvívás. Kedvenc sportját versenyszerűen űzi, már kupát is nyert súlycsoportjában. Halbiológiai témában a tatai Öreg-tó című szakdolgozatával a tudományos diákkör pályázaton első lett.

Látszik az arcáról, hogy elégedett családjával és őseivel. Ki is mondta: Örül annak a lehetőségnek, hogy az Almanachon keresztül örök emléket állíthat elődeinek. A családfán végigvonul az emberek iránti szeretet, a szívós kitartás és példás helytállás. Ezt jólesik tudni és érezni.

Jó öröksége lehet minden Fesztóry unokának.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)