Szamosangyalos

Mint később kiderült, középső gyereke lett a sorban Porcsalmán a tsz-ben tevékenykedő szüleinek Erdős Albert, miután 1958. május 5-én megszületett. Itt járta az általános iskolát, s mint a környezetében lévő fiúk közül többen, a mezőgazdaság felé orientálódott: mezőgazdasági gépszerelő szakmát szerzett a 138. Számú Ipari Szakmunkásképző Iskolában, Mátészalkán. A kenyerét is e szakterületen, illetve a földeken végzett munkával kereste kezdetben a porcsalmai Dózsa Termelőszövetkezetben. Később, ezerkilencszázkilencvenegy és ezerkilencszázkilencvenhat között vagyonőrként óvta a közösség értékeit.

Közben megházasodott, társát Szűcs Katalinban találta meg. Amíg Porcsalmán élt, két gyermekük született. Norbert, a legidősebb, autószerelő szakmát szerzett, de jelenleg szociális otthoni ápoló, Réka fodrász vállalkozó. A legkisebb, Gergő, aki most általános iskolás, már akkor született, miután a család a feleség rokonaihoz közel, Szamosangyaloson telepedett meg.

Erdős Albert szenvedélye a vadászat. Ez egyszersmind hobbi és a természet élővilágának féltő vigyázása. Ezerkilencszáznyolcvanhat óta a Porcsalmai Vadásztársaság vadászmestere. Lévén, hogy az ottani terület az apróvadak élőhelye, nagyvadakra lesni a bakonyi területekre jár rendszeresen. Vadászélményei időről időre feltöltődést jelentenek számára, de mint mondja, közreadásuk nem a kenyere.

Ezerkilencszázkilencvenhatban időközi választáson lett Szamosangyalos polgármestere. Mikor a falu élére került, az még csak egy szilárd burkolatú úttal rendelkezett – azóta öt utca kerülte el az ősz és a tavasz kerék- és csizmamarasztaló kátyúit. Büszkén konstatálja azt is, hogy mintegy négyezer-ötszáz méteren fektettek járdákat a faluban. Sikerült megtisztíttatni a külterületi csatornahálózatot, s megépítették a Csengeri út belvízelvezető csatornáját is. Nehezen, de keresztülvitték a Csengerrel közös, áldatlan állapotokat előidézett szeméttelep bezáratását, s azóta kéthetente már korszerű módon, kukákból szállítják el a porták elől a háztartási hulladékot.

Kitartó lobbizással sikerült elérni a faluban levő, korábban bezárt szociális otthon korszerűsítését, lakóinak visszatelepítését, és az most ismét munkahelyekként is funkcionál. A polgármesteri hivatal szociális ellátó tevékenysége keretében korszerűsítették az öregek napközi otthonát, vizesblokkal látták el az orvosi rendelőt, amelyet egyúttal fel is újítottak, s hozzájárulásukkal közreműködtek, hogy abban kis gyógyszertár is működjön. Egy pályázat nyomán vásároltak egy vegyes használatú gépkocsit, amellyel megoldják az ebéd célba juttatását a szomszéd településről az óvodába és az öregek napközi otthonába. E sorba tartozik, hogy minden évben tudnak segíteni egy-két első lakásukat építő fiatal családnak a fészekrakás anyagi terheinek mérséklésében.

Ma már örömmel könyvelhetik el, hogy megépült a ravatalozó, s ezzel a kegyeleti gondok is megoldódtak. Az építők nagy része az általuk foglalkoztatott közhasznú munkás volt – ilyen módon egy sor más építkezés, bővítés és felújítás is történt Szamosangyaloson. Így vették kéz alá az előbb említetteken túl az óvodát, amely a felújítás mellett öt férőhellyel bővült is, megújult a művelődési ház, s egy újabb épületrésszel – házasságkötő teremmel, egy új irodával – gazdagodott a polgármesteri hivatal. Ide kapcsolódik, hogy már második éve körjegyzőséget alapítottak a szomszéd településsel, Pátyoddal, amellyel az együttműködés bevált, csakúgy, mint – a szabad iskolaválasztás jogát biztosítva – a gyerekek többségének ottani iskoláztatása. Évente falunapon ünnepelnek itt a helyiek és a környékbeliek, legutóbb gazdag kulturális program közepette vették át a millenniumi zászlót.

Szamosangyalos kis település a Szamos folyó mellett – élni akarása viszont ugyanolyan, mint bármelyik társáé a környéken. Korábban Csenger nagyközség, majd város fióktelepülése volt. Már önállóvá vált Szamosangyalos, amikor Erdős Albert elnyerte a polgármesteri címet. Választói azt bízták rá, hogy ennek az önállóságnak teremtse meg az életterét, biztosítsa az itt élők normális körülményeit: a biztonságot, a megélhetést, a település önbecsülését. Ez természetesen viták, súrlódások nélkül nem megy. Ezt is felvállalta Erdős Albert, s hogy sikeresen, azt a legutóbbi választások végeredményéből is ki lehetett olvasni. „A java még ezután következik” – mondta sokat sejtetően Erdős Albert polgármester.

Természetesen maradt még megoldandó feladat erre a ciklusra, illetve a jövőre: a közvilágítás korszerűsítése, a szennyvízhálózat kiépítése négy másik településsel közösen, még két út vár szilárd burkolatra, hozzájárulnak a templom felújításához, illetve parkja kialakításához – hogy csak a nagyját említsük –, de nem feledkeznek meg a közös célokat mindig támogató képviselő-testülettel a foglakoztatási gondok megoldásáról sem. Erdős Albert polgármester ezután sem fog tétlenkedni: a falu ügye az övé is.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 11. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)