Juhos Antal

Vállalkozó

Porcsalma

A humán és a reál szféra két elkötelezett képviselője ül velem szemben. Köznapi beszélgetésben nemigen használatos jelzők ezek, a Juhos házaspár esetében azonban helyénvalónak érzem így jellemezni őket. A község hagyományos értelemben vett tüzépének tulajdonosa a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben úgy menedzselte cégét, hogy követni tudta az építészeti technológia változásait, és az ennyi idő alatt törvényszerűen bekövetkező gazdasági kríziseket is. Ma pedig, ahogy neje férje felé fordulva, nevetve mondja, legfőbb támogatója a Kolibri Oktatási és Kulturális Alapítványi Iskolának. Az intézmény vezetője és lelke Juhosné Szabad Alíz, aki ugyancsak évtizedekkel ezelőtt azzal érkezett Porcsalmára, hogy itt mindenki klasszikus zenét fog hallgatni. Nagyralátó tervek, de hát egy fiatal embertől nem idegen az ilyesmi. Jóleső érzésekkel beszélnek munkájukról, az életükről, ám a történetekből kiderül eléggé rögös út vezetett idáig.

Juhos Antal 1960-ban Csengerben született, de a Szamos másik partján, Komlódtótfaluban éltek a szülei. A gyászos emlékű 1970-es árvíz a falu nagy részét a földdel tette egyenlővé. „Csak a kulcs maradt a házunkból”, komorodik el annyi év után is a tekintete. Odaveszett az iskola is, így az általánost már Csengerben fejezte be. Fehérgyarmaton, a Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. Az intézmény könyvelői képesítést is adott diákjainak. Az ott szerzett ismeretek értékét fémjelzi, hogy a fiatalembert jó állással kínálták a csengeri OTP fiókban. A katonaság után ugyancsak a határ menti településen dolgozott tovább. A helyi áfész árcsoportján kapott munkát. Beosztásával vele járt, hogy a szövetkezet környékbeli településeit járja, felkeresve az áfész boltokat. Porcsalmán a tüzép akkori vezetője hívta a telepre árukiadónak. Amikor ezt az állásajánlatot elfogadta, valójában a napjainkig tartó hivatásáról döntött. És hamarosan más fontos dolgokról is…

„86-ban ismerkedtem meg veled”, veszi át a szót a feleség a férjére pillantva. „Igen, azon a pótszilveszteri bulin”, igazolja vissza az emlék helyességét élete párja.  Rám néz és folytatja. „Én Mátészalkán születtem. A nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban szerzett érettségi után a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán, matematika-ének szakon szereztem diplomát.” Azért az éneklés valószínűleg közelebb állhatott már akkor is a szívéhez. A helyiség egyik sarkában áll egy hangszer, amit most is úgy hív: „a leánykori zongorám”.

Az ifjú tanárt ösztöndíja kötelezte, hogy végzés után a szalkai járásban helyezkedjen el. Jármi és Porcsalma között választhatott. „Árvai Pista bácsi, az akkori igazgató nagyon komolyan vette az énektanítást”, idézi fel mi volt az egyik ok, ami miatt ide jött. A másik már prózaibb, egy vadonatúj szolgálati lakás. Nos, ekkor hangzott el az a bizonyos célkitűzés a klasszikus zenével kapcsolatban, amit a bevezetőben említettünk.

Évszámok röpködnek, a gyermekek születési dátumai. 87-ben érkezett Ákos, 88-ban Péter, 95-ben Antal, 97-ben pedig Janka.

Nem csak a család gyarapodott. A rendszerváltás után a tüzép korábbi árukiadója hamarosan tulajdonossá avanzsált. A Kiss Áron Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában pedig felesége bontakoztatta ki tudását.  Volt néhány esztendő, amikor minden találékonyságukra szükség volt, hogy a hátrányukra megváltozott törvényi környezetben utat találjanak a túlélésre. Még szerencse, hogy Erdős Emíl egyszer azt mondta nekik: „kellene ide egy férfikórus”. És lőn… A Búzakalász kórus 13 porcsalmai férfi tagságával,majd egyesületté alakult. Segítségükkel alakult meg a Kolibri Alapfokú Művészeti Iskola, melynek fenntartását egy év múlva a  Kolibri Oktatási és Kulturális Alapítvány vette át. Újra életre kelt Porcsalmán és a környékbeli községekben a zenei és művészeti oktatás.

„Azért kolibri, mert az egy sokszínű madár”, válaszol a kérdésemre az elnevezéssel kapcsolatban. „A mi tevékenységünk is színes és szerteágazó”, teszi hozzá.

A „legfőbb támogató”, a férj, és a cég, nem csak szellemi és lelki hátteret adott a feleségnek és az alapítványnak, hanem nagyon is kézzelfogható anyagi támogatást is. Juhos Antal közéleti elkötelezettségét azonban nem csak ebben találjuk. A tüzép az a hely, ahol a település minden polgára megfordul, így a tulajdonos első kézből szerez információt a község ügyes bajos dolgairól. Az üzleti életben szerzett tapasztalat, a könyvelési és adminisztratív területen való jártasság egyaránt oka lehetett annak, hogy a polgármester, Kanyó Imre hívására elvállalta az önkormányzat pénzügyi bizottságában külsős tagként a munkát. „A törvényesség betartásának figyelemmel kísérése fontos feladatunk”, mondja, és hozzáteszi: ”stratégiailag én magam úgy gondolom, hogy a fiatalság itthon tartására szükséges erőfeszítéseket tennünk.”

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése