Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Kemény László
Vállalkozó,
Porcsalma
Hivalkodónak egyáltalán nem nevezhető helyen és épületben található a Kemény Kft. A községen keresztülvezető főút mentén a cég boltja mellett kanyarodok be. Benn egy szőke fiatalasszony fogad, mint később kiderül, a tulajdonos menye. Addig is, amíg Kemény László megérkezik, megismerkedek két ifjú cicával, akit ő fogadott be, valamint egy ódon fegyvergyűjteménnyel.
– Nem vagyok gyűjtő – lepődik meg a kérdéstől vendéglátóm, amikor befut, és leülünk az irodájában.
– Már gyerekkoromban nagy Rákóczi-rajongó voltam, és a feleségem tudta, hogy valamikor ilyesmiről álmodoztam. Tőle kaptam. Aztán Kemény úr bemutatja a róla elnevezett céget.
– Az épület másik végében lévő pékséget egy ecsedi vállalkozóval vettem bérbe még 1997-ben, azonban fél év múlva már nélküle dolgoztam. Huszonhárom alkalmazottunk van. A porcsalmai mellett Tyukodon is van egy élelmiszer-kiskereskedelmi üzletünk, az utóbbit a feleségem vezeti. Pékárút Csengertől Kocsordig terítünk mindennap.
Az ízlésesen és igényesen berendezett iroda nem sokat láthatja gazdáját. A vörösesbarna hajú, őszülő bajszú, sportosan öltözött cégvezető úgy ül velem szemben a barátságos bőrfotelben, mintha maga is vendég volna.
– Véletlenül kerültem a pályára – pillant vissza a kft. alapítás előtti időjére. – ’84-ben kimentem az NDK-ba a Csőszer Vállalattól, és öt évet töltöttem ott. ’89-ben jöttem haza. Hamar elköltöttük azt a pénzt, amit kerestem, munka pedig nem volt sehol. Pontosabban Dunántúlon lett volna, de az nem érte volna meg. Így aztán visszamentem Kölnbe, ahol egy év múlva már kiváltottam az ipart, és önállóan vállaltam munkákat. ’99-ben jöttem haza végleg.
– Valami nem stimmel, – vetem közbe, – ’97-ben már élt a kft.
– De-de – ragaszkodik a dátumokhoz. – Párhuzamosan ment a kettő. Kellett a pénz. Abból valahogy mindig szűkében voltunk a kezdetek kezdetén.
Illusztrációként apró kis történetek rajzolódnak elém. Még régebbről. Kemény László életpályája oda is, vissza is bővelkedik kalandos állomásokban.
– 1960. március 14-én születtem – mond egy sarkalatos dátumot. – Geszteréden – teszi hozzá. Nem állhatok meg egy gonoszkodó megjegyzést: akkor nagyon szeretheti a porcsalmai sarat. Széles nevetés a válasz. Még kényelmesebben nekiveti a hátát a puha bőrnek, és mesél.
– Debrecenben, a 109-es szakmunkásképzőben szereztem szakmát, utána rögtön Pestre kerültem, ahol egy évet dolgoztam. Ott ismerkedtem meg egy porcsalmai lánnyal, akivel aztán 1978 december 28-án egybekeltünk.
A frigynek három Kemény legény lett a gyümölcse. Zoltán 28, László 27, Róbert 19 esztendős ennek a beszélgetésnek az évében. Az ifjú házasok kalandos éveibe belefért néhány költözködés, pár év munka a helyi tsz-ben, majd 1983-ban a katonaság.
– 1984. augusztus negyedikén aztán repülőre ültem – köti össze a történet eme szálát egy már érintettel. Micsoda naptármemória, gondolom magamban elismeréssel. – Vállaltam a távollétet a családtól. Muszáj volt, hiszen gondolja el, még nősülni is kölcsönből nősültem. 36 ezret táncolt össze a menyasszony, 28 ezerrel tartoztam. Igyekezetünk eredményeként a család már kiutazásom előtt beköltözött az abban az évben felépült házba.
Most már szóvá teszem, mennyire csodálom a naptármemóriáját, és merő tréfából megkérdezem, hányadikára esett akkor az ünnep. Fél kézzel befogja a szemét, ugyanazzal a mozdulattal hátrasimítja a haját és…
– Március 16-ára – vágja ki az eredményt. Besöpri az elismerést, és folytatja. Egy szoba kész volt, repültem vissza. Azt mondtam, nem itthon kell nyavalyogni, menni kell pénzt keresni. Az eredmények nem maradtak el. A Kemény család céljai teljesültek. ’89-ben már négyütemű Wartburgon jártak, ami akkor elég nagy dolognak számított. Ma pedig – ahogy mondja, már nem nézi olyan kapitalista módon a világot. Nem mindig első a profit. Beletörődött abba is, hogy itthon más a szemlélet, hiányzik a szerződéses fegyelem. Kint olyan kötbérek fenyegetésének árnyékában vállalkozott, ami itthon ismeretlen. Igyekszik kiegyensúlyozott életmóddal védekezni a kiszámíthatatlan gazdasági környezet „ártalmai” ellen. Ma is hajnal hatkor ébred – beretten –, ha csak teheti, elmegy úszni Pátyodra vagy Szalkára. Sorolja a jármi szauna-klub tagjainak a nevét. Elém rajzolódik egy vállalkozói kör, de akad köztük főorvos és más notabilitás is. Éppen a búcsúzás mondatai között toppan be egy szép nagy darab fiatalember. Kézfogása méltó a névhez, amit visel. Kemény László nem titkolt büszkeséggel mutatja be fiát, az írás elején bemutatott hölgy férjét. Ez utóbbi is előkerül, kezében az egyik cicával. Elmondja, hogy reggel ötkor az anyósával bevásárlásra indulnak, így rá nem lehet számítani a holnapi kezdéskor. Zajlik a Kemény család és a Kemény Kft. élete.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)
Hasonló
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése