Turbucz Andrásné

Önkormányzati képviselő,

Porcsalma

Ha valakire el lehet mondani, hogy tűzrőlpattant, az Turbucz Andrásné, Éva asszony. Filigrán alkata is megengedi, hogy leüljön, felugorjon, keresse vendége kedvét. A község főutcája egyik tekintélyes családi házának barátságos nappalijában fogad, és amikor végre a frissen főzött kávé mellé leteszi a tegnap este sütött muffint, rábírom, maradjon már ülve. Láthatóan nehezére esik, de végre beszélgethetünk. Rövid, de kemény szálú haja minden gesztusára megrebben. Nem csak az ajka, a szeme is állandóan mosolyog. Csak akkor rándul egy pillanatra mozdulatlanná, amikor elárulja: bizony, igen régen, több mint másfél évtizede a párja nélkül él. Turbucz Andrást nagyon fiatalon vitte el a szíve. Egy fiút és egy leánygyermeket hagyott itt, felesége azóta itt él, egykori férje szüleivel.

– Szalkai lány vagyok – vesz elő egy nagy dobozt, és gyermekkori fényképeiből mutat néhányat. Mivel magam is ott töltöttem kamaszkoromat, közös emlékekre bukkanunk. A Cinevég felső részén lakott a Kovács család. A kertjük a fürdő kabinsorára nyílt, ami lehetővé tette az akkori kamaszok társaságának az ingyenes belógást. Nagyot nevetünk az egykori csínytevéseken, aztán visszatér tanulmányaira. – A nyíregyházi tanítóképzőben folytattam az Esze Tamás Gimnáziumban tett érettségi után – idézi tovább az emlékeket.
– Amikor végeztem, Porcsalmán nyílt lehetőség az elhelyezkedésre. Az állással együtt lakást is kínáltak, ezért nem volt nehéz a döntés: elfogadtam. Soha nem volt rá okom, hogy megbánjam. Itt ismerkedtem meg a későbbi férjemmel, aki központifűtés-szerelő volt, és a konzervgyárban dolgozott. – Messze réved a kék szem, amikor Árvai Pista bácsi nevét mondja, az akkori igazgatóét, aki áthívta a fiukat, köztük Andrást az osztályterembe felrakni a táblát. Budapesten vették meg a jegygyűrűt, és hazafelé a vonaton már fel is húzták egymás ujjára.

– Szinte el sem hiszem, hogy már harmincnégy esztendeje dolgozom az iskolában. Tanárok, igazgatók jöttek, mentek, Turbuczné maradt. A jelenlegi igazgatót, Csupor Bélát is volt alkalma apró nebulóként megismerni, tanítványa volt. Az oktatómunkán kívül számos más dologban is számíthatnak rá. Az iskolában és a község társadalmi életében egyaránt. Most fél munkaidőben gyermekvédelmi felelős, másik félben egy elsős osztály osztályfőnöke. Mindemellett a közalkalmazotti tanács tagja.

– Az iskolai munkám alig válik el attól, amit az önkormányzatban végzek – mu­tat rá arra, mi az oka, hogy legtöbbször már lemegy a nap, amikor hazaér. – Harmadik ciklusban vagyok képviselő, de azelőtt, Fehér Zoltán polgármestersége idején, két cikluson át külsősként működtem közre a szociális ügyekben. Őt Csehi Kálmánné polgármester asszony követte, a szociális bizottságban akkor is számítottak rám. A mostani polgármester, Kanyó Imre, látta, hogy mindig mindent írok, könyvelek a segélyek elosztásánál. Azt mondta, vállald el az elnökséget Éva!

Elvállalta. Röviden felvázolja az átmeneti és rendkívüli segélyek mibenlé­tét, konkrét nevekkel illusztrálja, kinek miért, melyik jár. Emberi sorsok villannak fel egy-egy példából. Minden mondatból érződik, hogy személyesen ismeri az illetőket és részletesen a körülményeket, amelyek között élnek. Sorolja, kinek adnak az utazáshoz, kinek szemüvegfelíráshoz vagy más gyógyászati segédeszközhöz támogatást. Kinek jár átmeneti, kinek rendkívüli segítség. Szavaiból kiderül, sajnos elég sokan vannak. Most alighanem akadályozom Turbucznét valamelyik feladatában, mert világos van odakint, a naplemente még csak készülődik. Ahogy elnézek a termetes szobanövények mellett, hátul az udvaron hatalmas csűrt, kukoricagórét látok. Adódik a kérdés: még gazdálkodik is?

– A kert tele van meggyfákkal, jól jön, amit a termésükért kapok – pillant maga is a porta havas-ködös végébe. Egyedül nem bírnám, de segítenek a gye­rekek. A fiam, Szabolcs, a messze Dunántúlon, a veszprémi egyetemen szerzett diplomát műszaki menedzser szakon. Egerben él a családjával. A Vilati Gyártó Kft.-nél felelősségteljes, vezető beosztásban dolgozik, tizenhat ember van a keze alatt. Alig várom, hogy a kis unokámmal, az egyéves Pannával hazajöjjenek. Nézze, milyen aranyos ezen a képen! A lányom, Anita, Debrecenben ugyancsak menedzser szak­ra jár.

Egy kicsit még elidőz a családnál, további fényképeket szed elő abból a bizonyos nagy dobozból, aztán ismét visszatér a falu közösségi életére.

– Presbiter is vagyok – ismerhetem meg egy újabb oldaláról Turbucznét.

– Porcsalmát nagyobb részt református vallású emberek lakják, és a hitéletben való részvétel egy ilyen gazdag társadalmi kapcsolatokkal rendelkező ember esetében nem lehet kérdés. – Különösen, ha a családtagok felsorolása közben kiderül, apósa gondnok volt.

2008 decemberében Csengerben Egyházmegyei közgyűlést tartottak, ahol világi jegyzőnek választották.

A leírtakból is jól látszik, hogy Turbucz Andrásné mennyi mindent vállal magára Porcsalma életéből. Mindig, mindenben lehet rá számítani.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése