Kormos Csaba

Református lelkipásztor,

Porcsalma

Tétován találgatom a hivatal kapujában, melyik úton menjek be, és melyik ajtón csengessek. A kérdést vendéglátóm dönti el, aki megjelenik az egyikben. Bizonytalanul nézek vissza, aztán oldja a zavaromat: a püspöki úton jött, mosolyog, Isten hozta. Akkor ez olyan, mint a seregben a miniszteri út – válaszolok arra, amit mondott. – Persze, veszi a lapot. Lentiben, ahol a katonaidőmet töltöttem, nekünk is volt. Fodor Lajos volt a parancsnok, aki később miniszter lett. Ez utóbbiakat már a dolgozószobájában mondja, ahol hellyel kínál. Barátkozó, mégis méltóságteljes modorú ember benyomását kelti bennem. A helyiség akár egy menedzser munkahelye is lehetne, ám a bejárat mellett ott függ a reverenda, a számítógép monitorán pedig a délutáni temetés félbehagyott gyászbeszéde.

A ház más helyiségeiből gyerekzsivaj hallatszik. Aztán egy határozott léptű asszony perdül be az ajtón. Áldás békesség – hangzik az üdvözlés. A bemutatkozás után megtudom, hogy a tiszteletes úr felesége, aki Boros Gyöngyi néven látta meg a napvilágot, szintén lelkipásztor. Aztán megismerkedem Annával, a nagylánnyal, aki nyolcadikos, és a debreceni „refi”-be készül jövőre apja nyomdokain, a 11 esztendős Bencével és Csabával, aki nagycsoportos.

– Így lesz nekünk két elsősünk – néz az elvonulók után Kormos Csaba. – A kicsi jövőre megy iskolába. – Igazgat egy kicsit tüske fazonú frizurájában. Megállapítom magamban, hogy a tiszteletes asszony haja, szemüvege, mosolya… Két egymásra hangolódott lélek.

– Gyügyei vagyok, édesanyámmal csak megszületni mentem be Fehérgyarmatra – mesél élete hajnaláról. – Ő könyvelő volt a tsz-ben, édesapám pedig a kertészetben dolgozott. Én még összevont 1–4. osztályú alsóban tanultam, és bizony mondom, volt annak jó oldala is. Debrecenben, a Református Kollégium gimnáziumában folytattam, ahol Bölcskei püspök úr volt a vallástanárom. Egy kicsit követjük egymást. (Teológián vallástanárom, lelkészként pedig püspökként van jelen az életemben.) Az 1987-es érettségi után Kormos Csabának a már említett katonai szolgálat következett, de aztán a Teológiai Akadémia.

– Volt egy szomszédasszonyunk, 13, vagy 14 éves lehettem, amikor azt mondta: ebből a gyerekből pap lesz. – Vall az indíttatásról. – Talán sejtette, amin én már akkor is gondolkodtam. Ugyanilyen idős a nagylányom most, és vallomástételként tárta elém: „Ha a Tisza felső folyásán belecsobban egy szikladarab a vízbe, mire hozzánk ér, lesz belőle kavics, folyami homok, olyanná formálódik, hogy minden alakjában az embert tudja szolgálni”. Így formálódtam én magam is Isten keze alatt lelkipásztorrá azok nevelő, tanító munkája nyomán, akik lelkészként, vallástanárként, tanítóként vigyázták az életemet. A szolgálat ’93-ban kezdődött. Az évfolyamtársak barátságából szerelem, abból pedig házasság született. Jánkmajtis és Darnó gyülekezete az a hely, ahol a teológián tanultakat az élet próbájával szembesítették. A lelkész házaspár öt és fél év után helyettesítésre Porcsalmára jött, ahol 1998. november 7-én a gyülekezet lelkipásztorává választotta.

– Istené a dicsőség, de a szívemet büszkeséggel tölti el, hogy ami itt most van, ahhoz van közöm, – ad előzetes summázatot Kormos Csaba az elmúlt lassan tíz dolgos esztendőről. – Pályázatot pályázat után írtunk, alapítványt tettünk, és épültünk, gyarapodtunk.

2001-ben alakították meg az Ifjúsági Egyesületet, 2002-ben kezdett épülni az új parókia, a régiben, keresztény ifjúsági klubban csocsózhatnak, pingpongozhatnak, tévézhetnek, videózhatnak, akik ezt a helyet részesítik előnyben. Közösségi terem, vendégszoba, e-Magyarország-pont, és még sok minden más van az épületben. Nemigen pihentünk meg, de visszanézve azt mondhatom, érdemes volt. Kormos Csaba egyházi tisztségei mellett – egyházmegyei tanácsos, az egyházkerületi tanács tagja – Porcsalma alpolgármestere.

– A kultúra és a sport koordinálását vállaltam – beszél a világi feladatokról. – 2004-től 2006-ig az Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Tanács pályázati szakértője voltam, de ezt a megbízatást a község önkormányzatában végzendő munka miatt visszamondtam.

A sportügyek mellett elidőzünk egy kissé a diskurzusban. A tiszteletes úr reverendájához méltó módon próbál megfelelő szavakat keresni ahhoz, hogy a mai világban lépten-nyomon felbukkanó visszásságokról beszéljen. Nem irigylem. Ezen a helyen elképzelni se akarom, miként adná elő indulatait egy hozzá hasonlóan gondolkodó világi személy.

Beszélgetésünk végeztével még egy közös fényképezkedésre összegyűlik a Kormos család, majd pedig kikísér a tiszteletes úr. Késő őszi fényben fürdik az új parókia napsugársárga fala. A park tavacskája már letakarva várja a havat, a szőlőlugason azonban még ott van egy-két fürt. A hosszú ülés után egy kicsit megtekergeti a derekát Kormos Csaba, aztán körbenézve megsimogatja tekintetével lakhelyét, a régi parókiát, a templomot.

– Megszerettük ezt a helyet, és érezzük az itteniek szeretetét.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése