Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Bereczky István
Polgármester,
Tyukod
Az a fajta szigorú ember Bereczky István, Tyukod polgármestere, aki a közösség érdekében haragszik mindazokra a személyekre, hivatalokra és törvényekre, amelyek gátolják a település fejlődését. Ő maga 29 évesen lett a község első számú vezetője, és azóta szívügyének tekinti a román határ melletti falu gyarapodását. Megyei, sőt országos rendezvényeken is tréfásan emlegette, hogy Tyukod az egyetlen olyan községe Magyarországnak, amelynek városa van… A tréfa alapja annyi, hogy 1960-ban még 600 lelkes Szalmaváros tanyatelepülés nemcsak a térképen szerepelt, hanem még önálló iskolát is működtetett. A másik két tanya, Zsírostanya és Újtelep szerényebb szerepet játszott a közösség ügyeiben.
Tyukodon született 1950. november 17-én Szabó Magdolna és Bereczky Pál földműves családjában. Felesége lánykori nevén Szász Erzsébet, könyvelő a GAMESZ-nál. Házasságukból két gyermek született. István jogász, Erika védőnő. Bereczky István büszke arra, hogy a saját erejéből emelkedett fel és jutott oda, hogy a helybeliek bizalmából évtizedek óta a legfontosabb közéleti tisztséget töltheti be. Szüleitől a munka szeretetét és becsületét örökölte, ő pedig hozzátette, amit sportolóként megtanult: a kitartás, az állhatatosság meghozza az eredményét. De csak akkor, ha a kitűzött célért keményen megdolgozik az ember. A megyei I. osztályban focizva Bereczky Istvánt Tuzséron, Záhonyban és a megye sok-sok településén ismerik, és barátként tisztelik. Rúgta a labdát még a Fradi ellen is…
Szerzett vasesztergályos szakmát, leérettségizett és politikai iskolán diplomát is átvehetett. Ezek mellett elvégezte az Államigazgatási Főiskolát is jeles diplomával. Közéleti hitvallását ma is úgy fogalmazza meg, mint az indulásnál: emberként dolgozni a köz javára. Nem véletlen, hogy az eltelt évtizedek alatt – noha kormányok jöttek-mentek – a polgármester maradt. Tehette mindezt azért, mert az őrá szavazók biztosak voltak abban, hogy ő a köz ügyeinek intézését mindennél fontosabbnak tartja. Végigélte a közélet, a tanácsrendszer, majd a politikai rendszerváltozás ezernyi változását, a kipróbálásra ajánlott új módszereket. 1979. március 16-tól tanácselnök.
Ma már úgy látja, egy 29 éves fiatal még nem elég érett egy falu vezetésére. Igaz, abban az időszakban semmiféle önállóságot nem élvezett egy település. A megye diktált, mindenben megmondták, mit kell tenni. Tyukod 1960-ban még 4060 lelket számlált, 2003-ban azonban már csupán 2230 lakost regisztrálnak. A tanyák népe kényszerűségből elvándorolt, és egész utcákat népesítettek be a tyukodiak Solymáron, Dunaharasztiban és más, Pest környéki községekben. Munkaalkalom híján, a kényszer szülte helyzettel így tudtak megbirkózni. Az „idegen” földön családot alapítottak pedig már nem jönnek haza az ősök hazájába, legfeljebb esténként, a lámpafénynél a nagyi mesét mond az unokának egy olyan világról, amely legfeljebb az emlékekben élhet tovább.
A napi gyakorlat sokkal prózaibb, hisz a határ mentén a korábbi politikai gyakorlat szerint jelentős fejlesztést nem hajtottak végre. Ma, amikor az egységesülő Európa karnyújtásnyira húzódik tőlünk, új távlatok nyílnak meg a közösségek előtt. Ám a legszebb céloknak is határt szab a realitás: amíg az autópálya legalább a megyeszékhelyig nem ér el, nincs esély egy nagyobb vállalkozás idetelepítésére. Bár épületeket lehetne találni, amelyek átalakításával kisebb cégek működhetnének.
Még ma is a konzervüzemről – mai nevén Szatmár Konzervipari Kft.-ről – ismerik Tyukod nevét a megye határain túl. A cég időszakos foglalkoztatást garantál, de legalább 400–600 nő kereshet munkahelyet. Az sem mellékes, hogy a helyi iparűzési adó, mint bevételi forrás, jól jönne Tyukodnak. A nehézségek ellenére is igyekszik a települési önkormányzat mindent előteremteni a lakosságnak. Minden közmű rendelkezésre áll, van víz, villany, gáz, telefon, szennyvíz. Működik egy iskolai és községi közös könyvtár, amelyben 12 ezer kötet kínál tudást, kikapcsolódást az olvasóknak. Művelődési ház várja a látogatókat különböző programokkal.
A lehetőség adott – egy viszonylag szerény szinten – a megélhetéshez, ám ettől sokkal nagyobb az a gond, hogy az emberek egy része már nem is akar dolgozni. A szociális ellátórendszer, röviden szólva rossz – mondja a polgármester –, mert aki dolgozni akar, azt kizárja az ellátásból, aki pedig nem, azt részelteti a juttatásokból. Lelkiismereti kérdést csinál ebből Bereczky István, de sajnos, nem tud változtatni a helyzeten. Pedig meggyőződése, hogy annak kellene segíteni, aki tenni akar magáért és a családjáért. Ám a törvény betűje és szelleme nem mindig egyezik.
A fejlesztési elképzelések mellett a helyi közélet tisztaságára, az adott szó becsületére igyekszik a polgármester ráirányítani a figyelmet. Élenjár ebben ő és a családja, s ezt a magatartást várja el a képviselő-testülettől, az intézmények dolgozóitól és valamennyi tyukodi lakostól.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 16. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése