Dr. Szórádi Sándor

A Szatmári Konzervgyár igazgatója

Tyukod

“Minden válság teret nyit egy új kibontakozásnak” – foglalja össze a mögöttünk hagyott közel fél évszázad gazdaságtörténetének elemzését. “Sanyi bácsi”, így emlegetik távollétében a kollégái az üzem pénzügyi osztályán, valahonnan a gyártósorok közül érkezik. A ruganyos léptek, a sportos alkat, a fiatalosan villanó szemek ellentmondanak a “bácsizásnak”, inkább a családias légkör az, ami táplálhatja ezt a fajta megszólítást. A tárgyalóterembe invitál, felkapcsolja a világítást a stílszerű befőttesüveg fal mögött, és a már bevezetőben említett fejtegetésbe merülünk.

“A ‘70-es olajkrízis, a kilencvenes évek rubelválsága, a köztük látott kisebb hullámvölgyek számomra azt mutatták, hogy másképp kell reagálni, mint azt a bankok ajánlották a 2008-as válság kirobbanásakor.” Ez a válasza dr. Szórádi Sándornak, amikor az általa vezetett gyár korabeli, és azóta sikeresnek bizonyult stratégiájáról kérdezem. “Termelésvisszafogás, létszámleépítés, megszorítások… Ez lett volna a recept. Meg kellett győznöm a Külkereskedelmi Bank szakembereit arról, hogy visszahúzódás helyett a válság utáni időszakra kell készülni jobb minőséggel, és technológiai innovációval. Érveim nyitott fülekre találtak, és így nyílt lehetőségünk a túlélésre, a sikeres kibontakozásra.”

Túlzás volna persze ennyire röviden és egyszerűen leírni a receptet. Dr. Szórádi Sándor életének itt töltött évtizednyi idejét megelőzte egy tartalmas és nagyívű életpálya, amelynek részleteiről korábbi írásainkban megemlékeztünk már. A nagypolitikában gazdaságpolitikusként találja meg a helyét. Közéleti szerepet nem vállal, de a politikából nem vonul ki. “Az országgyűlési képviselők mozgástere a kilencvenes évek után annyira beszűkült, hogy én képtelen lennék betartani a frakciófegyelmet” – mondja. Nem hiányzik-e a nagypolitika, nincs-e távol itt Szatmárban attól, amihez korábban annyira közel volt? “Miért hiányozna” – nevet nagyot. “Benne vagyok. A szűkebb környezetem kulturális életében egy fiatal csapattal igyekszünk az aktuális pályázatokon részt venni. A forradalom 60. évfordulójának tiszteletére Szamosújlakon rendeztünk kiállítást. Emlékezetes az ennek kapcsán íródott egyik tanulmány, amelynek címe: A feleségek szerepe az ‘56-os forradalomban. Már nagyon várom a Trianon 100. évfordulójára kiírásra kerülő pályázatokat. A Szatmár Leader, amelynek alapítója és vezetője voltam, az ország legjobbja lett. Nagyon sok fontos kezdeményezés fűződik ahhoz az intézményhez. Tagja vagyok a Nemzeti Agrárkamarának, gyakran hívnak tanácskozásokra, előadásokat tartok. Baloldali gondolkodásomat minden olyan politikus elfogadja, aki ismer. Mert aki ismer, az azt is tudja, nemzeti baloldali elkötelezettségről van szó.” A Szamossályiban született és református szellemiségben nevelkedett ember szavai ezek. Hozzáteszi, hogy jobban ismeri a bibliát, mint némely emberek, akik lépten-nyomon idézgetik.

A fent kirajzolódó világkép nem akadálya annak, hogy dr. Szórádi Sándor jó kapcsolatokat ápoljon más nézetek mellett elkötelezett politikai szereplőkkel. “Volt olyan időszak a magyar parlamentben, hogy negyven tanítványom ült a padsorokban, különböző pártok színeiben” – villant fel egy meglepő tényt. Napjaink történése, hogy az ország felelős vezetői őt is meghívták arra a szűk körű megbeszélésre, amelyen a menekültválsággal kapcsolatban kértek tanácsokat.

Az ország dolgairól, és azokban dr. Szórádi Sándor szerepéről ismét visszakanyarodunk a vendéglátóm személyéhez. Meglep egy információval: februárban átadta az ügyvezetést egy fiatalabb kollégájának. Megállunk a “fiatalabb” szónál egy pillanatra. “Nem érzem öregnek magamat, tárja szét nagy lendülettel a kezét. Az én családomban soha nem volt 66 esztendősen öregember valaki. Én se vagyok az. Nekem 20 éves tervem van, ugrattam a negyvenéves találkozónkon az unokázó egykori diáktársaimat. Ennek ellenére nem halasztható a váltás” – teszi hozzá. “Történelmi fordulóponton vagyunk. Nagyobb fordulat előtt állunk, mint 2008-ban. Az informatika forradalma olyan kihívás a mi üzemünkben és másutt is, ami új, fiatal embert kíván” – fejtegeti.

A családi életére térve az őszinte hála szavaival említi feleségét, aki nyugdíjazásáig a Műegyetem pénzügy tanszékét vezette, és biztos háttere mozgalmas életének. “Neki köszönhetem, hogy az életszemléletemet és gondolkodásmódomat fenn tudtam tartani.” Lánya Judit egy bécsi egyetemen végzett jogász, egy pesti cégnél dolgozik. Fia Attila a Harvardon szerzett diplomát. Egy napon egy igazán irigylésre méltó munkahelyet hátrahagyva azzal lepte meg apját: “egyéni ügyvéd szeretnék lenni, mit szólsz hozzá?” “Te tudod, fiam, a te életed, ehhez te értesz, a te döntésed” – idézte fel saját apja bölcsnek bizonyult szavait egy régi, de hasonló élethelyzetről dr. Szórádi Sándor.

Szerző: napkeletadmin 2018. 01. 17.

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Nagy Miklós