Apáti Ferenc

Cégtulajdonos, ügyvezető,

Csenger

Tősgyökeres csengeri család sarja Apáti Ferenc, a Csengerker Kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője. Az egyik legnagyobb foglalkoztató a határ közeli városban, szinte minden helyi és környékbeli család megélhetésének egy részét ez a kft. biztosítja.

Apáti Ferenc mintapéldája annak a magyar értelmiséginek, aki saját szorgalma, tudása, tehetsége révén nem csak a saját családja boldogulását igyekszik előmozdítani, hanem a meglévő érdekeltségi rendszer keretében százaknak kínál megélhetést. Ráadásul úgy, hogy nem ismeretlen terméket vagy iparágat vezet be, hanem az évszázados hagyományra visszatekintő mezőgazdaságban keresi és találja meg a pénzt.

Másfél évtizede, hogy a politikai mellett a gazdasági rendszerváltás is megtörtént, másfél éve pedig az Európai Unió tagjainak sorába léptünk, s ez újabb és újabb erőpróbát, kihívást jelentett. Apáti Ferenc úgy igyekszik irányítani a családi vállalkozást, hogy elébe menjenek a várható folyamatoknak, ne érje készületlenül, mintegy sokkhatásként a rengeteg újdonság a mindennapi kenyérért dolgozókat. Reméli, hogy a fia, Ferenc Viktor – keresztneveihez méltóan – a hagyományokra alapozva, győzelemre viszi a mezőgazdasági termelés ügyét Csengerben.

Apáti Ferenc 1956. szeptember 12-én született Csengerben néhai Juhos Borbála háztartásbeli anyuka és néhai Apáti Gábor földműves legkisebb, hetedik gyermekeként. Mint a mesében, a legkisebb, a hetedik testvér vitte a legtöbbre, és mutatta meg, mire képes egy család, ha összetart. Testvérei közül Erzsébet, István, Borbála, Viola a mezőgazdasággal foglalkoztak, az ikrek közül Gábor gépkocsivezető, Miklós villanyszerelő és Ferenc immár sikeres vállalkozó. Első házasságából Emese született, aki a fővárosban tanul nemzetközi kommunikáció szakon. Felesége, Ildikó a kft.-ben dolgozik. Két gyermekük van, Rebeka hat és fél éves, Ferenc Viktor négy és fél. A nyíregyházi kertészeti technikumban 1977-ben végzett, és alaposan megtanulta a leckét. A szakmáját magas fokon űzte, s egyre nagyobb jártasságra tett szert az emberekkel való foglalkozás, a szervezés, a vezetés, az irányítás, a piackutatás, a marketing terén. Mindig nyitottnak mutatkozott az új ismeretek befogadására és alkalmazására. Sikereit jelentősen köszönheti ennek.

Dolgozott a helyi Lenin Termelőszövetkezetben, majd az ÁFÉSZ felvásárlási osztályvezetője, és 1992-ben alapította meg a Csengerker Kft.-t. Három éve egyedüli tulajdonosa, és a kezdetektől ő látja el az ügyvezetői feladatokat. A dolgozói átlaglétszám 22 és 29 között mozog, az almaszezonban 50-70 alkalmi munkás is szorgoskodik. 2004-ben 500 millió forintos árbevételt ért el a cég, 2005-re szintén ezt tervezték. Mint Apáti Ferenc utal rá, a szinten tartáshoz is roppant energiákat szükséges megmozgatni.

Az Európai Uniót sokan olyan eufo­rikus készülődéssel várták, mint a rendszerváltást. Ám menet közben derült ki, hogy olcsó árudömping nehezíti a hazai termékek eladását. Másak a természeti adottságok a mezőgazdasági termelést folytató országokban. Mi akkor reagálunk jól – fejtegeti Apáti úr –, ha a magyarországi éghajlati viszonyok közt kiváló termést adó kultúrákkal foglalkozunk, például a paprika, a paradicsom, a dinnye, az alma az, ami versenyképes tőlünk, ám káposztát, karfiolt, gyökérzöldséget nem előnyös eladásra is kínálni. A visszacsatolás azonnal megtörténik, a termelő a saját bőrén érzi, ha nem tudja eladni a terményt. Egyébként éppen a kistermelő a legnagyobb vesztese a globalizációnak. A határ közelsége hivatalosan nem előny addig, amíg Ukrajna és Románia nem tagja az EU-nak, hisz a vám eladhatatlanná teszi a terményt. Ám az embereket a határ a világon mindenütt inkább összeköti, mint elválasztja, megtalálják a kölcsönösen előnyös megoldásokat.

Már az uniós csatlakozás előtt felmérte a helyzetet a cégvezető, és hitelből, valamint sikeres pályázati pénzekből hűtőházat épített, válogató- és csomagológépsort helyezett üzembe. A százhektáros almaültetvénynek a felét már a legkorszerűbbre cserélte. Évente öt-tíz hektáros az új telepítés, két-három évente ültet új fajtákat. Profiltisztítással is felért, hogy a korábbi termelés, termeltetés, értékesítés folyamatából mára a termelés maradt, a többit átadta a ZÖLD KERT-TÉSZ Szövetkezetnek. 2003 óta a TÉSZ integrálja a környékbeli termeltetést és értékesítést. A legnagyobb beszállító a Csengerker Kft., amely az alma, a paprika, a meggy, a szilva termesztése révén ér el kimagasló sikereket.

Apáti Ferenc ízig-vérig lokálpatrióta, ő az ősök földjén képzeli el a jövőjét. Lányai valószínűleg nem ebből profitálnak majd, de a fiában látja a folytatás lehetőségét. Néhány évig helyi önkormányzati képviselőként is tevékenykedett, a sportot most is bőkezűen szponzorálja. A közéletiség inkább azt jelenti neki, hogy a dolgozók és családjaik megélhetését biztosítja.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése