Apáti Ferenc

Cégtulajdonos, ügyvezető,

Csenger

Tősgyökeres csengeri család sarja Apáti Ferenc, a Csengerker Kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője. Az egyik legnagyobb foglalkoztató a határ közeli városban, szinte minden helyi és környékbeli család megélhetésének egy részét ez a kft. biztosítja.

Apáti Ferenc mintapéldája annak a magyar értelmiséginek, aki saját szorgalma, tudása, tehetsége révén nem csak a saját családja boldogulását igyekszik előmozdítani, hanem a meglévő érdekeltségi rendszer keretében százaknak kínál megélhetést. Ráadásul úgy, hogy nem ismeretlen terméket vagy iparágat vezet be, hanem az évszázados hagyományra visszatekintő mezőgazdaságban keresi és találja meg a pénzt.

Másfél évtizede, hogy a politikai mellett a gazdasági rendszerváltás is megtörtént, másfél éve pedig az Európai Unió tagjainak sorába léptünk, s ez újabb és újabb erőpróbát, kihívást jelentett. Apáti Ferenc úgy igyekszik irányítani a családi vállalkozást, hogy elébe menjenek a várható folyamatoknak, ne érje készületlenül, mintegy sokkhatásként a rengeteg újdonság a mindennapi kenyérért dolgozókat. Reméli, hogy a fia, Ferenc Viktor – keresztneveihez méltóan – a hagyományokra alapozva, győzelemre viszi a mezőgazdasági termelés ügyét Csengerben.

Apáti Ferenc 1956. szeptember 12-én született Csengerben néhai Juhos Borbála háztartásbeli anyuka és néhai Apáti Gábor földműves legkisebb, hetedik gyermekeként. Mint a mesében, a legkisebb, a hetedik testvér vitte a legtöbbre, és mutatta meg, mire képes egy család, ha összetart. Testvérei közül Erzsébet, István, Borbála, Viola a mezőgazdasággal foglalkoztak, az ikrek közül Gábor gépkocsivezető, Miklós villanyszerelő és Ferenc immár sikeres vállalkozó. Első házasságából Emese született, aki a fővárosban tanul nemzetközi kommunikáció szakon. Felesége, Ildikó a kft.-ben dolgozik. Két gyermekük van, Rebeka hat és fél éves, Ferenc Viktor négy és fél. A nyíregyházi kertészeti technikumban 1977-ben végzett, és alaposan megtanulta a leckét. A szakmáját magas fokon űzte, s egyre nagyobb jártasságra tett szert az emberekkel való foglalkozás, a szervezés, a vezetés, az irányítás, a piackutatás, a marketing terén. Mindig nyitottnak mutatkozott az új ismeretek befogadására és alkalmazására. Sikereit jelentősen köszönheti ennek.

Dolgozott a helyi Lenin Termelőszövetkezetben, majd az ÁFÉSZ felvásárlási osztályvezetője, és 1992-ben alapította meg a Csengerker Kft.-t. Három éve egyedüli tulajdonosa, és a kezdetektől ő látja el az ügyvezetői feladatokat. A dolgozói átlaglétszám 22 és 29 között mozog, az almaszezonban 50-70 alkalmi munkás is szorgoskodik. 2004-ben 500 millió forintos árbevételt ért el a cég, 2005-re szintén ezt tervezték. Mint Apáti Ferenc utal rá, a szinten tartáshoz is roppant energiákat szükséges megmozgatni.

Az Európai Uniót sokan olyan eufo­rikus készülődéssel várták, mint a rendszerváltást. Ám menet közben derült ki, hogy olcsó árudömping nehezíti a hazai termékek eladását. Másak a természeti adottságok a mezőgazdasági termelést folytató országokban. Mi akkor reagálunk jól – fejtegeti Apáti úr –, ha a magyarországi éghajlati viszonyok közt kiváló termést adó kultúrákkal foglalkozunk, például a paprika, a paradicsom, a dinnye, az alma az, ami versenyképes tőlünk, ám káposztát, karfiolt, gyökérzöldséget nem előnyös eladásra is kínálni. A visszacsatolás azonnal megtörténik, a termelő a saját bőrén érzi, ha nem tudja eladni a terményt. Egyébként éppen a kistermelő a legnagyobb vesztese a globalizációnak. A határ közelsége hivatalosan nem előny addig, amíg Ukrajna és Románia nem tagja az EU-nak, hisz a vám eladhatatlanná teszi a terményt. Ám az embereket a határ a világon mindenütt inkább összeköti, mint elválasztja, megtalálják a kölcsönösen előnyös megoldásokat.

Már az uniós csatlakozás előtt felmérte a helyzetet a cégvezető, és hitelből, valamint sikeres pályázati pénzekből hűtőházat épített, válogató- és csomagológépsort helyezett üzembe. A százhektáros almaültetvénynek a felét már a legkorszerűbbre cserélte. Évente öt-tíz hektáros az új telepítés, két-három évente ültet új fajtákat. Profiltisztítással is felért, hogy a korábbi termelés, termeltetés, értékesítés folyamatából mára a termelés maradt, a többit átadta a ZÖLD KERT-TÉSZ Szövetkezetnek. 2003 óta a TÉSZ integrálja a környékbeli termeltetést és értékesítést. A legnagyobb beszállító a Csengerker Kft., amely az alma, a paprika, a meggy, a szilva termesztése révén ér el kimagasló sikereket.

Apáti Ferenc ízig-vérig lokálpatrióta, ő az ősök földjén képzeli el a jövőjét. Lányai valószínűleg nem ebből profitálnak majd, de a fiában látja a folytatás lehetőségét. Néhány évig helyi önkormányzati képviselőként is tevékenykedett, a sportot most is bőkezűen szponzorálja. A közéletiség inkább azt jelenti neki, hogy a dolgozók és családjaik megélhetését biztosítja.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése