Juhász János

A Szamos Kft. ügyvezető igazgatója

Csenger 

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vette át nemzeti ünnepünk alkalmából a magyar cipőgyártás innovatív fejlesztése mellett a helyi gazdasági élet élénkítését is szolgáló, sikeres vállalatvezetői tevékenysége, valamint a város közéletében vállalt aktív szerepe elismeréseként Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől. Azokra az emelkedett pillanatokra minden bizonnyal emlékezni fog, amíg él, én pedig arra a benyomásomra, hogy elég lett volna ennyi: a cipőgyártás az élete.

“A vevőelégedettség a legfontosabb tényezők egyike”, kommentálja azt a telefonbeszélgetést, aminek a végét hallani volt alkalmam érkezésemet követően. Tanítani lehetne a kommunikációnak azt a formáját, ahogy egy reklamáló vevővel megtalálta a hangot, és a probléma megoldását. Tágas irodájában fogadott, ahová beszűrődik a varrógépek hangja, finom bőrillat lengi át, és talán azért ekkora a tér, hogy a muzeális, vagy éppen kevésbé koros ipartörténeti értékű eszközökből elférjen néhány. A polcokon viszont a legfrissebb modellekből látható egy kollekció. Ő maga egy laza zekében, könnyed mozdulattal nyújt kezet. Ekkor gondoltam arra, hogy ez az ember a varrógép mögött se vallana szégyent.

“ 28 esztendős koromban már első számú vezető voltam”, tekint vissza azokra az évtizedekre, amelyeknek megkoronázása volt a bevezetőben említett miniszteri kézfogás. Élettörténete a csengeri cipőgyártás története. Csúcsok és mélypontok egyaránt találhatók ebben a közel fél évszázadban. Amiért érdemes volt végigmenni az úton, az a végén hangzik el: “Európa egyik legmodernebb cipőgyárában vagyunk”. Jó érzés lehet ezt kimondani hazánk legkeletibb kisvárosában.

Észre se vesszük, hogy szokatlan módon, visszafelé haladva tekintjük át az idevezető állomásokat. “14-ben minden előzmény nélkül felbomlott a Josef Seibel nevű német céggel az alapításig visszatekintő bérmunka szerződésünk” idéz fel egy olyan eseményt, amely akár meg is pecsételhette volna a Szamos Kft. további sorsát. Közbevetem, hogy hét évvel korábban pedig tűzkatasztrófa sújtotta az üzemet. Meglepő összehasonlítás a válasz: “Azt tűzvészt tényleg borzasztó volt átélni, de ennek a szerződésbontásnak a gazdasági kára annál is nyomasztóbb volt.” Beszélgetésünk alatt most először komorul el az arca. “Megtapasztalhattam a kapitalizmus rideg következetességét. Azt, hogy a gazdasági érdek motivál mindent. Azt, hogy egy barátsággal egyenértékű üzleti kapcsolat is elsősorban üzleti kapcsolat”. Lassan mondja a szavakat, érezhető az akkori események emlékének keserűsége. “Még az is megfordult a fejemben, hogy abbahagyom. Megbeszéltük a családommal, mi volna a leghelyesebb? Aztán arra jutottunk, hogy nekem másnap is végig kell menni a csengeri utcán, és az emberek szemébe kell nézni.”

Nevezzük a jelenséget emberarcú kapitalizmusnak, fordul meg a fejemben. Jobb kifejezés a találékonyság erőpróbája. Az állami segítség sem maradt el, hiszen látható volt, hogy nem csak helyi, hanem nemzetgazdasági érdek is ennek a kapacitásnak a megtartása. A város és a térség legnagyobb foglalkoztatója közel félezer ember munkahelye maradt, és nem utolsó sorban a magyar gyermeklábbeli gyártás fellegvára.

Juhász János korszakokat átívelő karrierje nyílván lehetővé tette, hogy hozzánőjön a megfelelő követelményekhez, miközben maga is tényezőjévé vált annak, hogy létrejöjjön a ma már több mint 1,6 milliárdos árbevételű üzem. Négyszázezer pár női- és férficipő készül itt bérmunkában, ezen felül százezer pár saját gyártású gyerekcipőt állítanak elő.

Első benyomásra derűt sugárzó, mosolygós alkat, nyugalom és magabiztosság árad belőle. Vajon milyen menedzseri ars poétika teszi ezt lehetővé, kérdezem. “A TMK, azaz a karbantartó részleg akkor végzi jól a munkáját, ha ül, hátradől, és nyugodt, mert mindenütt rendben mennek a dolgok.” Így kezdi a választ a példa kedvéért egy kissé eltúlozva. “Azt gondolom, hogy egy vezető akkor jó vezető, ha ül, hátradől… na, jó, hát ez a pillanat azért nem sürven következik be. Olyan munkatársaim vannak, akikkel el tudom érni, hogy nekem tényleg ritkán kelljen operatív módon beavatkozni.”

Juhász János Csenger város díszpolgára. Régebben sok évig képviselőtestületi tag volt, amikor erről beszél, egy nagyon fontos mondatot jegyzek fel. “Én nem az üléseken bontottam fel az előterjesztéseket”. A Szamos Kft. gazdasági súlyának megfelelően támogatja a sportéletet. Az ügyvezető maga is focirajongó. Számíthatnak a cégtől érkező segítő forintokra az óvodások és a nyugdíjasok egyaránt.

Végezetül a családjára terelődik a szó. A feleség, lánykori nevén Dudás Klára, a családi Kft.-t vezeti, és mint arról korábban szó esett, kritikus helyzetekben, sorsfordító döntések meghozatalában is élete párja mellett van. Anita lányuk jogász, húga, Andrea közgazdász, Pesten a gyermekcipő értékesítést viszi. “Gábor a fotózás rabja, ezzel rám ütött” emlékezik meg a legfiatalabb családtagról.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése