Kerezsi Miklós

Nyugdíjas,

Csenger

Világéletében emberekkel foglalkozott, és teszi ezt ma is Kerezsi Miklós, a Csengerker Kft.-ben. Mindig is olyan közösségben érezte jól magát, ahol számon tartják a másikat, kölcsönösen megbecsülik egymás eredményeit. Bizonyára ezért nem okozott törést életében a rendszerváltás, pedig épp a mozgalmi feladatok körében érte az átalakulás. Mint mondja, soha senki nem bántotta. A kisközösségeknek éppen az a legnagyobb erényük, hogy az embert nem a pártszimpátia, hanem az általa képviselt értékek alapján ítélik meg.

Az őseit Máramarosszigetről telepítették a görög katolikus vallású „oláh” végre, Porcsalmára. Kerezsi Miklós már Porcsalmán látta meg a napvilágot 1940. április 22-én (Lenin születésnapján). A számoknak meglesz a jelentősége az életében. Édesanyja, a kilencvenedik évében járó Papp Eszter november 7-én tölti be azt. Édesapja, néhai Kerezsi Miklós termelőszövetkezeti tag volt. Testvére, Mária könyvelő, Etelka szintén könyvelő. Felesége, Mónus Ilona magyar–orosz–ének szakos tanár, a csengeri iskolából ment nyugdíjba. Lányaik Judit és Beáta. Judit óvónőképzőt végzett Hajdúböszörményben, de a vendéglátásban dolgozik. Férje, Virágh János szintén vendéglős, lányuk, Nóra tizennégy éves. Beáta tanítóképzőben szerzett diplomát, férje, Karikás Tamás vállalkozó a vendéglátásban. Ikergyermekeik, Tamás és Fanni négyévesek. A Kerezsi unokák egy nap különbséggel születtek, Nóra április 21-én, az ikrek április 20-án…

Történelem szakos és tanítói diplomát mondhat magáénak Kerezsi úr. Szülőfalujában állt először a katedrára, 1958 és 1962 közt tanított itt. A két év katonaság után megválasztották járási úttörőtitkárnak (1964–69). 1969-től 1976-ig a csengeri iskolaigazgató helyettese, majd 1976-tól 1987-ig a nagyközségi pártbizottság titkára. A rendszerváltás körüli években a termelőszövetkezetben volt személyzeti vezető, majd háztájiágazat-vezető. 1993-ban kiváltotta az egyéni vállalkozói igazolványt, és koordinálta a megmaradt háztáji gyümölcstermesztést, a termeltetést és az értékesítést. Az itt termesztett alma a távoli orosz piacokra is eljutott, Jekatyerinburgba, Volgográdba, Kirovba. Itt hasznát vette jó orosz nyelvtudásának. 2003-tól a Csengerker Kft.-nél folytatja munkáját.

Szatmár az ő szűkebb és tágabb világának színtere. Hívták magasabb beosztásba több pénzért, nagyobb elismerésért. Mehetett volna Mátészalkára a járási pártbizottság agitációs és propaganda osztály-vezetőjének, majd a mátészalkai járás művelődési osztályvezetője is lehetett volna. Nem sajnálja egyik beosztás visszautasítását sem, mert akkor távolabb kellett volna költöznie szeretteitől, családjától, barátaitól. Bár akkoriban az elvtársak által felkínált állást visszautasítani nem számított szerencsés dolognak. Kerezsi Miklós azonban bátran a szemébe nézhetett bárkinek. Ha tanított, akkor a gyermek oktatása, nevelése volt a legfontosabb. Ha igazgatta az iskolát, a tanulóifjúság mellett a tantestület és az intézményvezetés felelőssége is rá hárult.

A mozgalmi munkát roppant módon élvezte, mert az emberek ügyeit intézhette másfajta keretek és eszközök felhasználásával. Sok szép emléket idéz az úttörőmozgalomból, majd a pártbizottság életéből. Nagy szerep jutott neki abban, hogy Csenger és a környék bekerült a megyei közgondolkodásba. A határ szélére sodródott községek, városok fejlesztése az elmúlt húsz-harminc évben nem élvezett elsőbbséget. Ennek ellenére itt kellett élnie az itt maradóknak, és itt kellett boldogulniuk is.

Kerezsi Miklós azért is dolgozott, hogy a szatmári nép ugyanolyan jogokat és lehetőségeket kapjon, mint a városlakók. Örömmel említi például, hogy a vezetékes telefon bekapcsolása terén megelőzték még Kisvárdát is. Komlódtótfaluban, a gát tövében megbújó kis faluban kilencvenkilenc előfizetőt tartottak nyilván, és bárki azonnal csatlakozhatott a hálózatra, amikor a megyében még évek hosszú sorát várták a telefonra a jelentkezők…

Mint mondja, a világraszóló dolgok náluk azt jelentették, hogy a barátságban szövődő kapcsolatok a gazdasági, közéleti téren is jól kamatoznak. Ráadásul úgy, hogy ennek az adott közösség látja az előnyét. Olyan partnereket említ Csengerből, mint Arday főorvos és a felesége, Széchy Ferenc ÁFÉSZ-elnök, Lengyel György téeszelnök, Juhász János, a cipőgyár igazgatója, Vajda Sándor vállalkozó. Jó volt velük együtt gondolkodni a fejlődés lehetséges irányairól. A várossá válás napján kapta a „Csengerért” kitüntetést. Számos elismerés mellett ez a legkedvesebb. Ezekkel az érzésekkel éli ma is hétköznapjait, hisz jól tudja, csak egységbe kovácsolódva lehet a legnagyobb célokat is elérni, és az álmokat valóra váltani. Kerezsi Miklós vezetőtársaival együtt mert nagyot álmodni, és ennek hosszú évek óta látják az előnyét a csengeriek.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése