Kerezsi Miklós

Nyugdíjas,

Csenger

Világéletében emberekkel foglalkozott, és teszi ezt ma is Kerezsi Miklós, a Csengerker Kft.-ben. Mindig is olyan közösségben érezte jól magát, ahol számon tartják a másikat, kölcsönösen megbecsülik egymás eredményeit. Bizonyára ezért nem okozott törést életében a rendszerváltás, pedig épp a mozgalmi feladatok körében érte az átalakulás. Mint mondja, soha senki nem bántotta. A kisközösségeknek éppen az a legnagyobb erényük, hogy az embert nem a pártszimpátia, hanem az általa képviselt értékek alapján ítélik meg.

Az őseit Máramarosszigetről telepítették a görög katolikus vallású „oláh” végre, Porcsalmára. Kerezsi Miklós már Porcsalmán látta meg a napvilágot 1940. április 22-én (Lenin születésnapján). A számoknak meglesz a jelentősége az életében. Édesanyja, a kilencvenedik évében járó Papp Eszter november 7-én tölti be azt. Édesapja, néhai Kerezsi Miklós termelőszövetkezeti tag volt. Testvére, Mária könyvelő, Etelka szintén könyvelő. Felesége, Mónus Ilona magyar–orosz–ének szakos tanár, a csengeri iskolából ment nyugdíjba. Lányaik Judit és Beáta. Judit óvónőképzőt végzett Hajdúböszörményben, de a vendéglátásban dolgozik. Férje, Virágh János szintén vendéglős, lányuk, Nóra tizennégy éves. Beáta tanítóképzőben szerzett diplomát, férje, Karikás Tamás vállalkozó a vendéglátásban. Ikergyermekeik, Tamás és Fanni négyévesek. A Kerezsi unokák egy nap különbséggel születtek, Nóra április 21-én, az ikrek április 20-án…

Történelem szakos és tanítói diplomát mondhat magáénak Kerezsi úr. Szülőfalujában állt először a katedrára, 1958 és 1962 közt tanított itt. A két év katonaság után megválasztották járási úttörőtitkárnak (1964–69). 1969-től 1976-ig a csengeri iskolaigazgató helyettese, majd 1976-tól 1987-ig a nagyközségi pártbizottság titkára. A rendszerváltás körüli években a termelőszövetkezetben volt személyzeti vezető, majd háztájiágazat-vezető. 1993-ban kiváltotta az egyéni vállalkozói igazolványt, és koordinálta a megmaradt háztáji gyümölcstermesztést, a termeltetést és az értékesítést. Az itt termesztett alma a távoli orosz piacokra is eljutott, Jekatyerinburgba, Volgográdba, Kirovba. Itt hasznát vette jó orosz nyelvtudásának. 2003-tól a Csengerker Kft.-nél folytatja munkáját.

Szatmár az ő szűkebb és tágabb világának színtere. Hívták magasabb beosztásba több pénzért, nagyobb elismerésért. Mehetett volna Mátészalkára a járási pártbizottság agitációs és propaganda osztály-vezetőjének, majd a mátészalkai járás művelődési osztályvezetője is lehetett volna. Nem sajnálja egyik beosztás visszautasítását sem, mert akkor távolabb kellett volna költöznie szeretteitől, családjától, barátaitól. Bár akkoriban az elvtársak által felkínált állást visszautasítani nem számított szerencsés dolognak. Kerezsi Miklós azonban bátran a szemébe nézhetett bárkinek. Ha tanított, akkor a gyermek oktatása, nevelése volt a legfontosabb. Ha igazgatta az iskolát, a tanulóifjúság mellett a tantestület és az intézményvezetés felelőssége is rá hárult.

A mozgalmi munkát roppant módon élvezte, mert az emberek ügyeit intézhette másfajta keretek és eszközök felhasználásával. Sok szép emléket idéz az úttörőmozgalomból, majd a pártbizottság életéből. Nagy szerep jutott neki abban, hogy Csenger és a környék bekerült a megyei közgondolkodásba. A határ szélére sodródott községek, városok fejlesztése az elmúlt húsz-harminc évben nem élvezett elsőbbséget. Ennek ellenére itt kellett élnie az itt maradóknak, és itt kellett boldogulniuk is.

Kerezsi Miklós azért is dolgozott, hogy a szatmári nép ugyanolyan jogokat és lehetőségeket kapjon, mint a városlakók. Örömmel említi például, hogy a vezetékes telefon bekapcsolása terén megelőzték még Kisvárdát is. Komlódtótfaluban, a gát tövében megbújó kis faluban kilencvenkilenc előfizetőt tartottak nyilván, és bárki azonnal csatlakozhatott a hálózatra, amikor a megyében még évek hosszú sorát várták a telefonra a jelentkezők…

Mint mondja, a világraszóló dolgok náluk azt jelentették, hogy a barátságban szövődő kapcsolatok a gazdasági, közéleti téren is jól kamatoznak. Ráadásul úgy, hogy ennek az adott közösség látja az előnyét. Olyan partnereket említ Csengerből, mint Arday főorvos és a felesége, Széchy Ferenc ÁFÉSZ-elnök, Lengyel György téeszelnök, Juhász János, a cipőgyár igazgatója, Vajda Sándor vállalkozó. Jó volt velük együtt gondolkodni a fejlődés lehetséges irányairól. A várossá válás napján kapta a „Csengerért” kitüntetést. Számos elismerés mellett ez a legkedvesebb. Ezekkel az érzésekkel éli ma is hétköznapjait, hisz jól tudja, csak egységbe kovácsolódva lehet a legnagyobb célokat is elérni, és az álmokat valóra váltani. Kerezsi Miklós vezetőtársaival együtt mert nagyot álmodni, és ennek hosszú évek óta látják az előnyét a csengeriek.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése