Németh Mária

Osztályvezető,

Csenger

szszb_21-118_nemeth_maria.jpgMagabiztosságot sugárzó arc, figyelő – „vesébe látó” –  mégsem számon kérő tekintet, kiegyensúlyozott egyéniséget jelző, halvány mosoly. Az ismeretlen arra járónak ezek az első benyomásai a Csengeri Önkormányzat pénzügyi osztályvezetőjét megpillantva. Ő az, aki 1955. február 21-én Porcsalma községben idős szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Élete első negyedében szülőfalujában tanult, majd jöttek a Fehérgyarmati Közgazdasági Szakközépiskola falai közötti diákévek. Szakmai irányultságát nagyban meghatározta és mélyen befolyásolta az ott töltött idő. Együtt izgult az osztálytársakkal a vizsgák előtt, s a sikereiket is közösen ünnepelték.

Tanulmányait a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán folytatta. Bizonyítványával büszkén lépett be első munkahelye, a Nyíregyházi Konzervgyár Tyukodi Kirendeltségének kapuján. A zöldségfeldolgozás egyik nagy, hazai központjának tartott üzemben hat éven át dolgozott.

Alkotó életpályája következő állomásához 1981-ben érkezett: ekkor sikerült állást kapnia Csengerben, az akkori Nagyközségi Tanács pénzügyi szervezetében. Itt először csoportvezetőként hasznosíthatta addig megszerzett tudását és tapasztalatait. Az azóta eltelt 25 év alatt a kisleányból határozott fellépésű pénzügyi osztályvezető lett.

Nem kis energiát követel tőle és munkatársaitól az, hogy megfeleljenek mindazon elvárásoknak és követelményeknek, amelyeket korunkban az önkormányzati területen támasztanak a gazdálkodásért felelős szakemberekkel szemben. Minden mást megelőzően megfogalmazott cél az, hogy az intézményhálózat, az önkormányzat gazdálkodása kifizetődő és pénzügyileg megvalósítható legyen. Ez a külső szemlélő számára egyszerűnek tűnő feladat, az érintettektől hatalmas energiát és folyamatos jogszabálykövetést igényel. Ami a rohanó tempójú gazdasági életünk, a szinte napról napra módosított törvények, rendeletek, utasítások „dzsungelében” igénybe veszi a testet és a lelket egyaránt…

Németh Mária az egykor oly’ eldugott kis falu fejlődéséről így ír: „Az elmúlt negyedszázad alatt kialakult városkép beruházásainak többségének pénzügyi lebonyolításában aktív szerepet vállaltam. Valahol, ha az épületek előtt és az intézményekben járok, életem egy kis „darabkáját” vélem felfedezni.” Meglepően emberi és már-már költői gondolatok ezek a számok világában élő embertől. Az objektív tényeknél maradva idekívánkoznak az említett eredmények, azaz mindazon beruházások, amikről Marika beszélt, s amelyek segítségével Csenger várossá válhatott.

Mert „…nem elég…” a magasztos célt kitűzni, a követelmények teljesítéséhez még három dolog is szükségeltetik: pénz, pénz, pénz! Az említett témakör hites felelősének felsorolásában itt csak a legfontosabbakat említjük meg.

1998: hét pályázat, hét győzelem. Az elnyert, zömében szociális jellegű támogatások összege közel 70 millió forint. Egy évvel később – sikereiken felbuzdulva – már nyolc esetben adtak be különböző pályázatot. Nem meglepő, hogy mindegyikből kaphattak pénzt céljaik megvalósításához. Igaz, ekkor csak 30 millió jutott a városnak. Ezt az évet leginkább a „vegyes témakör” jellemezte.

A XX. századot lezáró évben nehézségeikkel küszködve kellett kitűzött céljaik felé haladniuk. Több volt a gondjuk, így többet kellett dolgozniuk a pályázatokon is. A remélt, és óhajtott siker nem maradt el: a zömében szociális jellegű kiadásaikra beadott 15 pályázatukból befolyt majd’ nyolcvanmillió forint sokat segített nekik a jövő tervezésében.

A harmadik évezred nyitása – 2001, 2002 – az oktatási lehetőségeik fejlesztését, a családok segítését s a közellátást szolgálta az elnyert közel 300 millió forinttal. A beadott pályázataik száma ekkorra már elérte a hatvanat. A következő években a kiemelten kezelt szociális problémák megoldása mellett napirenden szerepelt a közbiztonság javítása – fehér hollóként –, a tömegsport, az egészséges életmód támogatása, az oktatási-nevelési intézmények folyamatos felújítása és fejlesztése. Ez irányú céljaik megvalósítását jelentősen segítette az elnyert 340 millió forint. 2005-ben 12 pályázatot nyújtottak be, amelyekkel zömében a kulturális helyzet jelenlegi állapotán kívántak javítani. Törekvéseik eredményeként 15 millió forinttal lettek gazdagabbak.

Németh Mária, szüleivel együtt, 1994-ben telepedett le a városban.

A „miért ?”-ről ezeket írta: „… ma is Édesanyámmal élek, a családalapítás háttérbe került. Valahol a munka tette ki az életem nagy részét. A szakmai sikereken túl csak az idő múlásával érzem annak hiányát.” Másoddiplomát szerzett szaküzemgazdászként, aminek birtokában oktat is. A város 1997-ben a „Csengerért” kitüntetéssel és sok-sok virággal köszönte meg azt, amit az ott élő emberekért tett, s bizonyára, mindig lesznek olyanok, akik megismerik, és előre köszönnek majd neki…

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése