Orosz Tibor

Igazgatóhelyettes,

Csenger

szszb_21-120_orosz_tibor.jpgCipők az íróasztalon. Furcsa lenne bárhol, kivétel egy cipőgyár. Így van ez Csengerben, a Szamos Cipőipari és Kereskedelmi Kft.-ben. 1976 óta a cipőgyártás fellegvárának számít a román határközeli kisváros. Ahogy Orosz Tibor igazgatóhelyettessel fellapozzuk a cégalapítás képzeletbeli történelemkönyvét, fény derül arra is, hogy 25 évvel ezelőtt két, tervekkel teli fiatalember, Juhász János és Orosz Tibor gondolt egy merészet, és a már hagyományosnak számító nagyüzemi cipőipar leépítése után saját céget alapított. Mind a mai napig mindketten tulajdonosai a kft.-nek. Ha azok a cipők beszélni tudnának, amelyek a 25 év alatt elhagyták a csengeri üzemet, elmondanák: sok ezer mérföldet tettek meg új tulajdonosaik lábán. Német partnercéggel alakítottak ki szoros együttműködést, s ennek keretében Dél-Amerikában, Afrikában, Ausztráliában, az USA-ban is hordják a kényelmes Szamos cipőket. Ezt csak úgy tudják az évek során megtartani, hogy a mennyiség mellett nagyon figyelnek a termékek minőségére.

Orosz Tibor Mátészalkán született 1962. június 18-án. Édesanyja, néhai Kiss Etelka női szabó, édesapja, Orosz Tibor 66 éves, mezőgazdasági gazdálkodó. Testvére, Csilla is a Szamos Kft.-nél dolgozik. Lánya, Lívia Diána a helyi 8 osztályos gimnáziumban érettségizett a két tanítási nyelvű tagozaton: németet tanult. Az igazgatóhelyettes Martfűn, a cipőipar másik nagy hagyománnyal bíró gyárában és a helyi szakközépiskolában végzett cipőipari szakon. Elvégezte a technikusminősítőt is. 1980 óta dolgoznak együtt Juhász Jánossal. Ma már történelem, hogy 45 dolgozóval kezdték 15 éve ebben az üzemben a munkát, s ma már 550-en szorgoskodnak a szalagnál. Egy műszakos termelést szerveztek. Az évek során a város legnagyobb foglalkoztatójává váltak, és 2004-ben elérte az 1,4 milliárd forintot az árbevétel. Szívesen dolgoznak itt a helyi és környékbeli munkások, alkalmazottak. Nem csak azért, mert szinte ezen kívül másutt alig várná őket munkalehetőség. A mezőgazdaság csak minimális létszámot képes még felvenni.

– Nehéz a könnyűipar – összegzi kesernyésen a tapasztalatait Orosz Tibor. Véleményét alátámasztja a multicégek drasztikus térnyerése. A nagyobb haszon érdekében jöttek hozzánk is, és ha a tőke mozgása, a várható nagyobb nyereség úgy diktálja, továbbmennek tőlünk is keletebbre. A hazai cipőgyártásnak nehéz felvennie a versenyt a sokkal nagyobb tőkeerővel rendelkező, világméretű piacon otthonosan mozgó és az áraikat a mindenkori igényeikhez igazító multikkal. A kínai cipőáradatról nem is szólva… Ilyen körülmények közt fokozott gondossággal kell a szállítási határidőket betartani, és a minőséget mindenekfelett megőrizni. A középkorosztálynak gyártanak kényelmes, hordható cipőket. A német partnerrel létrejött szerződés értelmében ez klasszikus bérmunka, de Orosz Tibor szerint a kipróbált üzleti kapcsolatokat nagyon meg kell becsülni.

Orosz Tibor gondolkozott már nem­egyszer azon, miért is a cipőipar mellett kötött ki. Hétköznapi döntések sorozatának eredményeként jutott el ide, ám hangsúlyozza: helyesen választott útirányt, mert itt a tulajdonos ügyvezető igazgatóval együtt kibontakoztathatják elképzeléseiket. Még az olyan eseteket is idesorolja az igazgatóhelyettes, amikor egy addig megoldhatatlan műszaki problémával őt keresik meg, és ilyenkor előveszi technikusi tudását, és megoldja. A beosztottak előtt ez a vezetői tekintély egyik jelentős forrása, hisz tudják: amit kér, ő maga is meg tudja csinálni. Arra a kérdésre, hogy mi a szép a munkájában, nem tud egyetlen szóval válaszolni. Elöljáróban leszögezi, nem az anyagiak miatt tartja szépnek, amit csinál. Szakmai kihívást lát minden feladatban, jóleső érzéssel húzhatja ki magát, ha végül megoldják azt. Szatmári és megyei viszonylatban szépnek tartják a fizetést az itt dolgozók, s ez az igazgatóhelyettesnek öröm. Azt csak ő tudja, hogy mi minden kell ahhoz, hogy hónapról hónapra tudjanak fizetni a munkásoknak, és a cégre háruló költségeket is előteremtsék.

– A mai munkahelyi légkört azért nem lehet összehasonlítani a régebbi időkkel – nosztalgiázik egy picit. – Húsz éve még összejártak az emberek, közös programokat szerveztek, névnapokat tartottak. Ma szinte a munkahelyre korlátozódik a kapcsolatok működtetése.

– Szépnek tartja-e az itt gyártott cipőket?

– Ez kényelmi kategória – mondja Orosz Tibor –, ha a vevő elégedett vele, fizet érte, akkor biztosan megéri neki, s ez már az elégedettség forrása. A „szép” itt viszonylagos fogalom, mert a kényelem, a hordhatóság, a divat, a megfizethetőség, a piaci kereslet egyszerre találkozik.

Szabad idejében szívesen horgászik, vadászik. Ez utóbbi hobbijának a méhteleki Erdőhát Vadásztársaságban hódol. Örömmel nyugtázza, hogy az üzem – ami a második otthona – jól működik, a náluk dolgozók elégedettek. Kell-e több ennél egy vezetőnek?

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése