Hajdú Sándor

Kőfaragómester,

Csenger

Nem akármilyen sikerrel büszkélkedhet Hajdú Sándor kőfaragómester Csengerben. Még a huszadik életévét sem töltötte be, amikor a legfiatalabb iparosként elkezdte munkáját a határszéli városban. Talán az országban sincs rajta kívül senki, aki az 1970-es évek közepén önálló vállalkozóként – akkori szóhasználattal élve –, kisiparosként kapott működési engedélyt.

Csengerben született 1956. május 15-én. Édesanyja, lánykori nevén Szi­lágyi Erzsébet hetvenhat éves, édesapja, Hajdú László nyolcvanéves. Mindkét szülő gazdálkodásból teremtette elő a család kenyerét. Négy gyermekük született, László vállalkozó, Sándor kőfaragó, Erzsébet üzletvezető Érden, és István karbantartó a Balatonboglári Borászatnál, és a nővérét követve szintén Érden telepedett le. Hajdú Sándornak a felesége szintén csengeri születésű, lánynevén Farkas Mária. Tanítónői hivatását a helyi általános iskolában gyakorolja. Emellett férjének sokat segít a vállalkozásban, az ügyintézés, az adminisztráció, a telefonálás, a papírmunka, hogy a könyvelésről ne is beszéljünk, számos tennivalót ad. Házasságukból két lánygyermek született. Mónika a vendéglátásban dolgozik, kisfia, Erik Márk hároméves. A másik lányuk, Ernesztina férjezett, Osztojkán Ferenc oldalán. Kisfiuk, Martin másfél esztendős.

Hajdú Sándor Budapesten tanulta ki a kőfaragó és épületszobrász szakmát 1973-ban. Három évig még a fővárosban dolgozott, nem is akármilyen helyeken! Keze munkájának nyomát viseli a Budai Vár, a Parlament, az angol nagykövetség. Csupa olyan hely, ahová a mai piaci viszonyok közepette be sem mehetne mint kivitelező. Igaz, hogy nehéz fizikai munka az övé, nők általában nem jelentkeznek ilyen iskolába. Ennek ellenére a fővárosban a kőszobrászattal jó pár hölgy is foglalkozik.

Talán éppen azért, mert nehéz a munka, gépesíteni csak megfelelő mennyiségű megrendelés után érdemes, az utánpótlás akadozik. Hajdú Sándor a vejét szép lassan betanítja, úgy véli, belejön ebbe a munkába. El is kel neki a segítség, mivel a kézi flexgép a legprecízebb szerszáma. Az országhatár mellett él és dolgozik, ezért a megrendelések száma is kevesebb.

Kőbe, márványba, gránitba álmodják a gyászolók szívek minden fájdalmát, és szeretnének emléket állítani az elhunytnak és a múló időnek. Bár erre találóan jegyzi meg a mester, hogy inkább életében kell megadni a szeretetet hozzátartozóinknak, nem utólag, monumentális alkotással – inkább a környezet számára – jelezni, hogy az emlék örökké él. 1976-tól Csengerben dolgozik Hajdú Sándor, és az eltelt közel három évtized alatt alaposan megismerte a gyászolók szokásait. Aki az ő irodáját felkeresi, nem egyszerű vevő vagy megrendelő. Magával cipeli a bánatát, a fájdalmát, és általában útmutatást kér a mestertől, milyen sírkövet, díszítést, feliratot alkalmazzanak. A tapintatos kiszolgálásnak talán sehol másutt nincs olyan szerepe, mint nála. Mint mondja, nem is olyan egyszerű sírkövet választani, és a gyászolók igen sokfélék. Van, akin látszik, hogy megkönnyebbült, talán, mert véget ért a hozzátartozója szenvedése. De olyan is akad, aki alig érzékeli a gyász időszakában a külvilág ingereit. A mester azonnal látja, hogy a tapintatos irányítás vagy éppen az együtt érző kiszolgálás mely formáját igényli a belépő. Aki már leírt szöveggel érkezik, annak kevesebb segítség is megteszi, aki viszont teljes körű tájékoztatásra szorul, annak katalógust, fényképsorozatot mutat, melyik temetőben, milyen sírkövet készített már, vagy fényképezett. Már könyv is jelent meg a sírgondozás témakörében.

A divatot itt is nyomon lehet követni, mint látjuk, még a halál után is visszaköszön az idő. Míg Budapesten zömében igazi kőmunkával foglalkozott, addig itthon a műkő bizonyult a legnépszerűbbnek. A mester a legjobban a terméskövet szereti, annak a megmunkálása áll legközelebb a gondolat- és ízlésvilágához. Lassan nálunk is teret hódít a kő, a tehetősebbek a márványt vagy a gránitot választják. Újabb megfigyelés szerint sokan kérik a helyszíni munkát. Vajon mi lehet a szép abban a tevékenységben, amely az élet legszomorúbb eseményéhez kötődik? A kőfaragómester szerint az, ha a megrendelő elégedett. Már nemcsak Csengerben, hanem a környéken, beleértve Mátészalkát is, megtalálhatók a munkái. Az alapanyagok beszerzése Nyíregyházán történik. Ma már minden kapható a színvonalas alkotásokhoz. Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen – vallja József Attilával együtt a mester. Nem véletlenül kapta meg 1985-ben a Kiváló Kisiparos kitüntetés bronz fokozatát. Csenger város Ipartestülete pedig Kiváló Társadalmi Munkáért elismeréssel jutalmazta, hisz a közösség érdekében rendszeresen vállal pluszmunkát.

Az élet és a halál nagy kérdésein gondolkodunk, amikor bejön a kertből Mónika, és a nyári kánikulának csak azért örül, mert az uborkának ez az idő a legideálisabb.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése