Hajdú Sándor

Kőfaragómester,

Csenger

Nem akármilyen sikerrel büszkélkedhet Hajdú Sándor kőfaragómester Csengerben. Még a huszadik életévét sem töltötte be, amikor a legfiatalabb iparosként elkezdte munkáját a határszéli városban. Talán az országban sincs rajta kívül senki, aki az 1970-es évek közepén önálló vállalkozóként – akkori szóhasználattal élve –, kisiparosként kapott működési engedélyt.

Csengerben született 1956. május 15-én. Édesanyja, lánykori nevén Szi­lágyi Erzsébet hetvenhat éves, édesapja, Hajdú László nyolcvanéves. Mindkét szülő gazdálkodásból teremtette elő a család kenyerét. Négy gyermekük született, László vállalkozó, Sándor kőfaragó, Erzsébet üzletvezető Érden, és István karbantartó a Balatonboglári Borászatnál, és a nővérét követve szintén Érden telepedett le. Hajdú Sándornak a felesége szintén csengeri születésű, lánynevén Farkas Mária. Tanítónői hivatását a helyi általános iskolában gyakorolja. Emellett férjének sokat segít a vállalkozásban, az ügyintézés, az adminisztráció, a telefonálás, a papírmunka, hogy a könyvelésről ne is beszéljünk, számos tennivalót ad. Házasságukból két lánygyermek született. Mónika a vendéglátásban dolgozik, kisfia, Erik Márk hároméves. A másik lányuk, Ernesztina férjezett, Osztojkán Ferenc oldalán. Kisfiuk, Martin másfél esztendős.

Hajdú Sándor Budapesten tanulta ki a kőfaragó és épületszobrász szakmát 1973-ban. Három évig még a fővárosban dolgozott, nem is akármilyen helyeken! Keze munkájának nyomát viseli a Budai Vár, a Parlament, az angol nagykövetség. Csupa olyan hely, ahová a mai piaci viszonyok közepette be sem mehetne mint kivitelező. Igaz, hogy nehéz fizikai munka az övé, nők általában nem jelentkeznek ilyen iskolába. Ennek ellenére a fővárosban a kőszobrászattal jó pár hölgy is foglalkozik.

Talán éppen azért, mert nehéz a munka, gépesíteni csak megfelelő mennyiségű megrendelés után érdemes, az utánpótlás akadozik. Hajdú Sándor a vejét szép lassan betanítja, úgy véli, belejön ebbe a munkába. El is kel neki a segítség, mivel a kézi flexgép a legprecízebb szerszáma. Az országhatár mellett él és dolgozik, ezért a megrendelések száma is kevesebb.

Kőbe, márványba, gránitba álmodják a gyászolók szívek minden fájdalmát, és szeretnének emléket állítani az elhunytnak és a múló időnek. Bár erre találóan jegyzi meg a mester, hogy inkább életében kell megadni a szeretetet hozzátartozóinknak, nem utólag, monumentális alkotással – inkább a környezet számára – jelezni, hogy az emlék örökké él. 1976-tól Csengerben dolgozik Hajdú Sándor, és az eltelt közel három évtized alatt alaposan megismerte a gyászolók szokásait. Aki az ő irodáját felkeresi, nem egyszerű vevő vagy megrendelő. Magával cipeli a bánatát, a fájdalmát, és általában útmutatást kér a mestertől, milyen sírkövet, díszítést, feliratot alkalmazzanak. A tapintatos kiszolgálásnak talán sehol másutt nincs olyan szerepe, mint nála. Mint mondja, nem is olyan egyszerű sírkövet választani, és a gyászolók igen sokfélék. Van, akin látszik, hogy megkönnyebbült, talán, mert véget ért a hozzátartozója szenvedése. De olyan is akad, aki alig érzékeli a gyász időszakában a külvilág ingereit. A mester azonnal látja, hogy a tapintatos irányítás vagy éppen az együtt érző kiszolgálás mely formáját igényli a belépő. Aki már leírt szöveggel érkezik, annak kevesebb segítség is megteszi, aki viszont teljes körű tájékoztatásra szorul, annak katalógust, fényképsorozatot mutat, melyik temetőben, milyen sírkövet készített már, vagy fényképezett. Már könyv is jelent meg a sírgondozás témakörében.

A divatot itt is nyomon lehet követni, mint látjuk, még a halál után is visszaköszön az idő. Míg Budapesten zömében igazi kőmunkával foglalkozott, addig itthon a műkő bizonyult a legnépszerűbbnek. A mester a legjobban a terméskövet szereti, annak a megmunkálása áll legközelebb a gondolat- és ízlésvilágához. Lassan nálunk is teret hódít a kő, a tehetősebbek a márványt vagy a gránitot választják. Újabb megfigyelés szerint sokan kérik a helyszíni munkát. Vajon mi lehet a szép abban a tevékenységben, amely az élet legszomorúbb eseményéhez kötődik? A kőfaragómester szerint az, ha a megrendelő elégedett. Már nemcsak Csengerben, hanem a környéken, beleértve Mátészalkát is, megtalálhatók a munkái. Az alapanyagok beszerzése Nyíregyházán történik. Ma már minden kapható a színvonalas alkotásokhoz. Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen – vallja József Attilával együtt a mester. Nem véletlenül kapta meg 1985-ben a Kiváló Kisiparos kitüntetés bronz fokozatát. Csenger város Ipartestülete pedig Kiváló Társadalmi Munkáért elismeréssel jutalmazta, hisz a közösség érdekében rendszeresen vállal pluszmunkát.

Az élet és a halál nagy kérdésein gondolkodunk, amikor bejön a kertből Mónika, és a nyári kánikulának csak azért örül, mert az uborkának ez az idő a legideálisabb.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése