Varga Gyula

Falugazdász,

Tyukod  

szszb_08-160_varga_gyula.jpgInformációkkal, szakmai tanácsokkal látja el az embereket kilenc településen. Jelentős adminisztrációs munkát is végez. Szerteágazó a tevékenysége. Tanulmányozza az új rendeleteket, jogszabályokat, lehetőségeket. Alaposan ki van töltve minden napja. Munkája tonnával, hektárral, vagy egyéb módon nem mérhető. Mérce lehetne az emberek elégedettsége. Ám a mezőgazdaság, pláne az értékesítés mostanában általánosságban nem éppen elégedettséggel tölti el az embereket. A belvíz és annak utóhatása keserű szájízt ad sok-sok szatmári embernek. Az igények jóval nagyobbak, mint a lehetőségek. Ezek tudatában aligha irigyelhetjük a falugazdászt. Van azért sikerélménye is a szóban forgó falugazdásznak, Varga Gyulának.

Mindenekelőtt soroljuk fel a munkahelyét, a kilenc települést: Tyukod, Porcsalma, Ura, Csengerújfalu, Szamosangyalos, Szamostatárfalva, Szamosbecs, Komlódtótfalu és Csengersima. Hogy mi mindennel keresik meg! Nem sokkal a beszélgetésünk előtt megkereste valaki, és ezt mondta: Vettem egy citromfát, mit hogyan csináljak, hogy termőre forduljon? A válasz ebben a kivételes esetben nem tudom volt. Érthető, hiszen a citromfa dísznövénynek, hobbinak számít, hazánkban nem tantárgy a mezőgazdasági iskolákban. Az alma, a szilva annál inkább… Az őstermelők az említett kilenc településen főleg zöldséget, hazai gyümölcsöt, kukoricát, napraforgót termelnek. Az őstermelői igazolások sok munkát adtak és adnak a falugazdásznak. S az élet változásaival lépést kell tartani. Már tudni lehet, hogy ’99. december 31-én az őstermelői igazolvány megszűnik. Valami más lesz helyette. Az őstermelőnek ez idő szerint több mindenhez van joga és lehetősége, igaz, kötöttségekkel is kell számolnia. Sokan nem tudják például, hogy a mostani szabályok szerint az őstermelő évente 100 ezer forintot elszámolhat gépkocsifutásra.

Az arany szó sok embert irritálhat ezen a vidéken. Ám a föld esetében a mértékegység az aranykorona. Nos, a tyukodi tsz földjének szétosztásánál mindenki 24 aranykoronát kapott. Az is, akinek a tsz-szervezés előtt nem volt földje. (Ököritófülpösön 35 aranykoronát kaptak az emberek.) Nem mondható el, hogy a 24 aranykorona áldásos volt ezen a vidéken, hiszen a belvízveszély állandóan ott lebeg az emberek feje felett. A belvíz 1999-ben is több módon sújtotta az itt élőket és rengeteg munkát adott a falugazdásznak. Szaknyelven szólva, ugaroltatást is kellett intézni a falugazdásznak. Ennek lényege: a földtulajdonos a belvíz miatt júniusban sem tudott rámenni a földjére, de ha az idő engedte, ráment, tárcsázott, gyomtalanított, megtartotta az adott föld termőképességét. Az ugarolók – nevezzük így őket – hektáronként hatezer forintot kaptak.

Egy tyukodi ügyfélnek az FM megállapítása szerint 90 ezer forint jár a belvízkár miatt. Ezt az összeget a falugazdász közbenjárására az APEH küldi majd ki postán. Egy asszonyka jött a fogadónapon belvízkárt rendezni, de a TAJ-számát nem tudta bediktálni. Sebaj, majd bediktálja telefonon – ez volt az udvarias válasz. Ha a termelő fémzárolt vetőmagot vetett és egyéb feltételeket is teljesített, hektáronként 15 ezer forint támogatást kaphat. Jött egy asszony a fogadónapon, hogy hol van már a pénz? A szintén udvarias válasz: nagy a sorban állás, de hamarosan meg fogja kapni.

A körzethez tartozó Szamostatárfalván mindössze 64 hektár gyümölcsös van. Az lenne az ideális, ha 150 hektárra növelnék a gyümölcsös területet. Az uniós támogatás a területtől is függ. A gyümölcstelepítéshez az állam támogatást ad. A falugazdász biztatja az embereket a telepítésre. Szamosangyaloson csak tizennyolc hektár gyümölcsös van. Itt legalább száz hektár lenne az ideális. Kevés a gyümölcsös, mert az utóbbi években sok gyümölcsfát kivágtak a nagy önköltség, a bizonytalan értékesítési piac miatt. A falugazdász viszont nem győzi hangsúlyozni: ilyen talajadottságok és környezeti hatások mellet a szántóföldi termelésnek nem nagy az esélye, a gyümölcstermelés, az állattenyésztés fejlesztése távlatokban hasznosabb lehet. A falugazdász pályázatok elkészítéséhez, a pénzszerzéshez is hozzásegíti a kilenc falu lakóit.

Varga Gyula 1948. december 25-én, karácsonykor Szatmárököritón született. A mátészalkai Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskolában érettségizett, Karcagon a felsőfokú mezőgazdasági technikumban szerzett oklevelet. Debrecenben levelező úton elvégezte az Agrártudományi Egyetemet. Növényvédelmi szakmérnök. A tyukodi téeszben több beosztásban dolgozott, a melléküzemágban még külkereskedelemmel is foglalkozott. Rövid ideig a csengeri tsz-ben is dolgozott. A téeszek megszüntetése után kényszervállalkozó lett. Gazdajegyző volt, falugazdászként tevékenykedik. A Megyei Közgyűlés tagjaként és bírósági népi ülnökként gyarapította gazdag tapasztalatait. Évekig jó futballista hírében állt. A felesége a csengeri munkaügyi kirendeltségen dolgozik. Gyula fiuk a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanul. A Tibor fiuk azt a bt.-t vezeti, amelynek gazdaboltja és jókora gyümölcsöse van.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)
Szerző: 2018. 01. 17.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló